Hírlevél feliratkozás

Napi 82 millió forint bevétel és több mint 2000 elejtett példány – célkeresztben a magyarországi vadászat

(Böröczky Dezső üzletfejlesztési menedzser, Baranyi Pál junior üzletfejlesztési menedzser a Diófa Alapkezelőnél.)

Októberben zárult az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás Budapesten. Az esemény kapcsán a figyelem – és sokszor élénk viták – középpontjába került a vadászat és vadgazdálkodás, azonban az ágazat nemzetgazdasági jelentőségéről kevés szó esett. Célunk, hogy az elérhető statisztikai adatok alapján elemzői szemmel tekintsünk bele ebbe a különleges világba, és bemutassuk a hazai vadgazdálkodás főbb trendjeit és eredményességét.

Elhamarkodott dolog volna a vadászatot egyszerűen gátlástalan sportnak titulálni, mivel egy komplex, több szektort átfogó ökoszisztéma része, és számos pozitív externális hatása is van.

A korszerű és hatékony vadgazdálkodás nemcsak magát a vadászati lehetőséget biztosítja, hanem fenntartható szinten szabályozza a vadállományt, ezzel megakadályozza a jelentős mezőgazdasági és erdészeti vadkárokat, az inváziós állatfajok terjeszkedését, továbbá megfékezi az állatok között terjedő járványokat, az orvvadászatot és az illegális állatkereskedelmet. Ezen felül a vadászathoz kapcsolódóan igénybe vett szolgáltatások jelentős turisztikai bevételeket is eredményeznek.

A vadgazdálkodás kapcsán kevés szó esik annak nemzetgazdasági jelentőségéről, ugyanakkor a “Vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról” szóló LV/1996. (VI.16.) törvény által létrehozott Országos Vadgazdálkodási Adattár (OVA) vadászati szezononként vezet kimutatásokat az ágazat bevételeiről és költségeiről. A több mint 1400 vadgazdálkodási egység keretében tevékenykedő vadásztársaságoknak a vadásztatás mellett számos más bevételi forrása van, így például a vadhús vagy az élő vad értékesítése, a vadászati turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások (például szálláshely-szolgáltatás) és kisebb mértékben az állami támogatások.

Az OVA adatai szerint a márciustól február végéig tartó 2020/21-es vadászati évben az ágazat bevételei meghaladták a 30,8 milliárd forintot, ami napi szintre leosztva 82 millió forintnak felel meg. Az éves bevétel nagyságát jól érzékelteti, hogy az érték közel háromszorosa a Sziget Fesztivál éves költségvetésének (10,8 milliárd forint 2019-ben), nagyságrendileg megegyezik a Diákhitel Központ által 2020-ban folyósított hitelek összegével (32,9 milliárd forint) és kevesebb, mint harmada a csomagküldő és internetes kiskereskedelem 2021. augusztus havi volumenének (95,3 milliárd forint).

A számok erdejében

A bevételek mögötti kulcsváltozók jobb megértéséhez szükséges tisztázni néhány vadászati alapfogalmat.  A vadállományt alapvetően 3 kategóriába sorolják be a vadászok: nagyvadak (dám- és gímszarvas, őz, muflon, vaddisznó), apró vadak (pl. mezei nyúl, fácán, fogoly) és dúvadak. Ez utóbbiak azok a vadfajok, amelyek a vadgazdálkodás célját szolgáló vadat (hasznos vad) károsítják és pusztítják (például róka, aranysakál, szürke varjú).

Általános tendenciának mondható az utóbbi évtizedekből, hogy a nagyvadak állománya növekedett, míg az apróvadaké csökkent. Például 1960-ban az akkor még kisebb erdőterületeken 17 ezer példányt számláló gímszarvas populációt becsültek, mára viszont 120 ezerre tehető számuk. Az apróvadak számának csökkenésében az intenzív, nagyüzemi mezőgazdaság okozta élőhelypusztulás is nagyban szerepet játszott, legkritikusabb helyzetben a fogolyállomány van, a valaha 1 milliós állomány mára alig tízezer példányra csökkent.

Nagyvadakból összesen 226 ezer került terítékre*Vadászat utáni ceremónia, amelynek célja a végtisztesség megadása az elejtett vadaknak. Átvitt értelemben a vad szabályos elejtését jelenti. az előző vadászati évben, legtöbbet őzből lőttek le, 109 ezret. Ezekből összesen 67 182 db trófeát*A trófea az elejtett vad egy megfelelően kikészített része, amely gazdasági és eszmei értékkel is rendelkezik. A bírálat az elejtett vad trófeájának értékelését, besorolását jelenti, faj szerint előre meghatározott szempontok szerint. bíráltak el. A trófeabírálaton belül a vadfajok részaránya nem változott érdemben az elmúlt pár évben. Az őzagancsok 63,8%-kal, a gímszarvas agancsok 23,8%-kal, a vadkan agyarak 4,5%-kal, a dámlapátok 6,4%-kal, a mufloncsigák 1,5%-kal részesedtek az összes elbírált trófeából.

Bár az apróvadfajok hasznosítása folyamatosan csökken, még így is félmillió példány felett ejtettek el a vadászok a 2020/21-es szezonban, csak fácán 392 ezer egyed került terítékre. 2010 és 2020 között átlagosan 60 ezer vadász tevékenykedett Magyarországon, akik fejenként 5,5 nagyvadat és 10 apróvadat ejtettek el éves átlagban.

A dúvadak terítékéből a róka a legjelentősebb, az előző idényben 89 ezer példányt ejtettek el. Első olvasatra meglepőnek tűnik, de a többi dúvadhoz hasonló mértékű károkat okozni képes kóbor kutyák és kóbor macskák is ebbe a kategóriába tartoznak, kutyából 2185-öt, míg macskából 4186 példányt lőttek ki a 2020/21-es szezonban.

Érdemes még szót ejteni a vadgazdálkodás keretében művelt területekről, melyek több mint 52 000 hektárt tesznek ki, igaz ez az érték 8500 hektárral csökkent 10 év alatt. A művelt vadföldek nagysága meghaladja a 22 000 hektárt, a művelt vadlegelőké pedig a 30 000 hektárt. Vadtakarmányozásra több mint 131 000 tonna takarmányt használtak fel az előző idényben.

A vadgazdálkodás pénzügyi eredményessége

Amint arról már szó volt, a 2020/21-es vadászati évben az ágazat bevételei meghaladták a 30,8 milliárd forintot. Ha a bevételek alakulását hosszabb távon vizsgáljuk, akkor látható, hogy 10 év alatt több mint 60%-os növekedés ment végbe, ami folyó értéken számolva 4,9%-os, reálértelemben pedig 3%-os éves növekedésnek felel meg.

A bevételek szerkezetét megbontva látható, hogy a koronavírus járvány kezelésével kapcsolatos intézkedések jelentősen befolyásolták a külföldi és hazai vadászok fogadását, a vadászat feltételeit, és ezeken keresztül a gazdálkodás lehetőségeit is. A bérlelövések bevételnövekedésében egy 10 éves pozitív trend tört meg, és ugyancsak visszaesett a vadhúsexport is. Az állami támogatások aránya 8%-ot tett ki a bevételeken belül az előző vadászati évben, ami az elmúlt 10 évben kimagasló aránynak számít, korábban átlagosan 4,4% volt jellemző.

A külföldi vendégvadászok számának visszaesése okozta a legfájóbb sebet. A 2019/20-as szezonról a 2020/21-es szezonra 47%-kal csökkent a külföldi vadásztatásból és a kapcsolódó szolgáltatásokból származó bevételek volumene, ami 3,26 milliárd forint kiesést jelent. A külföldiek által zsákmányolt trófeák száma 50,8%-kal 13 182 darabra csökkent, valamint bírálaton belüli arányuk is megfeleződött, 37,2%-ról 19,6%-ra csökkent.

A vadászati kiadások a bevételekhez hasonlóan folyamatos emelkedést mutatnak, az előző idényben elérték a 26,5 milliárd forintot. Ezen belül a vadgazdálkodáshoz közvetlenül köthető tételeken kívül kiemelendő a kifizetett munkabérek és a megtérített vadkárok*A vadak által okozott gazdasági kár, amelyet művelés alatt levő mezőgazdasági területen vagy erdőben okoz. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény alapján a vadászatra jogosult köteles a vadászható állat által okozott kárt (vadkár) megtéríteni. Vadkárnak minősül: a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár tíz százalékot meghaladó része. mértéke. Míg a munkabérek 10 év alatt 4 milliárd forintról 8,3 milliárd forintra nőttek, addig a vadkárok tekintetében stagnálás volt megfigyelhető, a kifizetések a 10 éves átlag (2,41 milliárd forint) körül ingadoztak mindössze 7%-os szórással.

A vadkárok térítésén belül nem meglepő módon a mezőgazdasági eredet dominál, az erdőket érintő tételek mindössze 4,7%-ot tettek ki átlagosan 2011 óta. A vadkár – valamint a kár nyomán fellépő kártérítési igény – a vadgazdálkodás, a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás között feszülő érdekellentét legfontosabb ütköző felülete, ezáltal állandó konfliktusok forrása. Ez is tovább erősíti azt a megállapítást, hogy a vadállományok pragmatikus, hatékony szabályozása a vadásztársaságok fontos, komplex áttételes hatásokkal bíró feladata.

A vadgazdálkodás országos pénzügyi eredménye (vagyis a bevételek és a kiadások különbözete) az elmúlt 10 szezonban mindig pozitív volt. Az ágazat a 2019/20-as vadászati évben könyvelhette el az eddigi legnagyobb nyereséget, 3,66 milliárd forintot. Az egy évvel későbbi enyhe csökkenés egyértelműen a pandémia számlájára írható: a vadászatra jogosultak gazdálkodásának legjelentősebb anyagi hátterét biztosító bérvadászat visszaesése, illetve a külföldi bérvadászathoz kapcsolódó szolgáltatásokból származó bevételek elmaradása okozta.

A milliárdos nagyságrendű kumulált országos profit csalóka képet festhet, a döntően egyesületi formában működő vadászatra jogosult szereplők eredményessége között nagy a szórás. A Nemzeti Agrárgazdaság Kamara ágazati elemzése szerint a vadásztársaságok jellemzően tőkeszegények és gyakorlatilag nem rendelkeznek pénzügyi tartalékkal. A koronavírus járvány ékesen rávilágított az ágazat sérülékenységére. Amennyiben a megszokott lőttvad-értékesítési csatornák elakadnak, jellemzően nincs más alternatív piac. A szakmai szervezetek ezért szorgalmazzák a vadhús helyben történő felhasználásának ösztönzését, illetve a helyi (rövid ellátási láncon keresztül történő) értékesítés gyakorlatának kidolgozását.

A Covid-19 okozta sokk következtében csődbe ment vadásztársaságok gazdasági és állategészségügyi szempontból is fájó űrt hagyhatnak maguk után. Vadászterületük (amely egyben mező- és erdőgazdálkodási terület is) hosszú időre vadászatra jogosultak nélkül maradhat, és így nem lesz olyan szereplő, amely gondoskodik a vadkármegelőzésről és a károk megtérítésről. Továbbá nem tud teljesülni az afrikai sertéspestis elleni védekezésben a legfőbb célkitűzése, a vaddisznóállomány csökkentése.

Mi köze van a vaddisznóknak a házisertéshús árához?

A vadászat pozitív egyéb gazdasági szektorokkal való kapcsolódására jó példa az afrikai sertéspestis (ASP) magyarországi megjelenése és a bolti sertéshús árának növekedése. A Kelet-Európában 2014-ben megjelent, rendkívül fertőző és közel 100%-os halálozási aránnyal rendelkező vírus hazánkat is elérte, rendkívüli helyzetbe hozva a házisertés és vaddisznó állományt. Veszélyes tulajdonságai miatt, az ASP vírus rövid időn belül hatalmas károkat tud okozni mind a vaddisznó, mind a házisertés állományban, amit tovább nehezít, hogy a fertőzött állatok nem gyógyíthatók és a betegség megelőzéséhez sem áll rendelkezésre alkalmas vakcina.

A főleg Kelet-Ázsiában, Kelet-Európában és Dél-Afrikában terjedő járvány miatt megtizedelt házisertés állomány csökkenése nem hagyta változatlanul a sertéshús árát. Az egyik leglátványosabb, néhol 20-30%-os drágulás Kínában volt megfigyelhető, amely a világ legnagyobb sertéshús termelő és fogyasztó országa. Az ASP előretörésével párhuzamosan a magyar fogyasztók is kétszámjegyű sertéshúsár növekedéssel találkozhattak a boltokban. A hazánkat elsősorban Északkelet-Magyarországon érintő vírus, becslések szerint évi 40 millió euró értékű veszteséget okoz a termelőknek és feldolgozóknak. Míg 2019 elején 1200 forint körül mozgott a csontozott sertéscomb kilogrammonkénti fogyasztói ára, addig 2020 tavaszára elérte az 1600 forintos értéket is, ami több mint 30%-os áremelkedés.

Az ASP hatására az erdőkben is hasonlóan drasztikus változások mentek végbe. Csupán két év alatt, 2018 és 2020 között a becsült magyar vaddisznóállomány 40%-a pusztult el, ami több mint 40 ezer állatot jelent. A helyzet súlyosságát támasztja alá, hogy az elpusztult állatok nem arányosan oszlanak el országszerte, hanem az északkeleti régiók állományai estek leginkább áldozatul, ahol gyakoriak voltak a 100% közeli halálozási számok. A vírus továbbterjedése esetén hasonló mértékű pusztításra lehet számítani az ország többi területén is, így az ASP elleni küzdelem elsődleges célja a terjedés megelőzése lett.

Ennek elérésében játszik kulcsfontosságú szerepet a vadgazdálkodás. Szemben az állattelepekkel, a vadon élő populációk esetén jóval kevesebb eszköz alkalmazható a vírusterjedés kontroll alatt tartásának érdekében. Az elhulltan is fertőző tetemek megsemmisítése és a fertőzött egyedek kilövése mellett az önkéntes vadászok és erdészek megfigyelő szerepet is betöltenek, azáltal, hogy a szabadon élő kondák tartózkodási helyét és egészségügyi állapotát monitorozzák, majd jelentik az illetékes hatóságoknak. Ezen tevékenységek segítséget jelentenek az ASP elleni küzdelem stratégiai tervezésében.

Ez nem csak magyar törekvés, az Európai Uniónak külön stratégiája van az ASP megfékezésére, melynek egyik legfontosabb eleme a vaddisznóállomány sűrűségének lecsökkentése 0,5 vaddisznó/km2-re 2025-ig. E cél megvalósításában a vadászaté a főszerep, ha nem sikerül teljesíteni, azt az ASP további terjedésén keresztül a sertéshúst vásárlók pénztárcája is komolyan megérezheti.

Ebből is látszik, hogy a kép nem fekete-fehér: a vadászat nemcsak úri mulatság, hanem közvetetten hatással van a vasárnapi ebédként elfogyasztott sertéspörkölt árára is. A vadászat minden bizonnyal a jövőben is gazdasági jelentőséggel bír majd, és szakszerű természetvédelemmel párosulva, hosszú távon is fenntartható tevékenységként veszi ki részét a vadvilág megőrzéséből.

A cikk megjelenését a Diófa Alapkezelő támogatta.

Élet Támogatói tartalom elemzés sertéspestis vad vadászat Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Katona Hajnalka
2021. december 5. 13:04 Élet

Néha még a harag is lehet jó tanácsadó

Persze csak akkor, ha az ember azért haragszik, mert igazságtalanságot lát, mert ilyenkor hajlamosabb jobban segíteni az érintettnek.

Pálos Máté
2021. december 4. 15:35 Adat, Élet

A térségben csak Magyarországon nőtt a legfontosabb termékenységi mutató

Tavaly sem csökkent, és feltehetően még idén is nő a magyar termékenységi ráta. Ez azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy jóval több gyerek születne.

Pálos Máté
2021. november 30. 14:12 Élet

Karikó Katalin a Szegedi Egyetem professzora lett, és induló kutatására fordítja az egyik legrangosabb díja után járó 53 millió forintot

A 2022-es Jeantet-Collen-díjat a transzlációs orvostudományért Karikó Katalin magyar, valamint Uğur Şahin és Özlem Türeci német kutatók megosztva kapjták.

Fontos

Török Zoltán
2021. december 7. 17:46 Pénz

Mit tanulhatunk Harry Pottertől az inflációról?

A sorozat első kötetében elpusztították a bölcsek kövét, így a későbbiekben nem fenyegette infláció a szereplőket. A mi világunkban ez kicsit bonyolultabb.

Jandó Zoltán
2021. december 7. 16:37 Pénz, Vállalat

Kiderült, kinek adta el az állam a volt Malév-székházat 3,8 milliárdért

Az a vállalkozó szerezte meg az államtól a Malév-székházat, aki a budapesti repülőteret épp az állammal közösen vásárolná meg. Nem ez volt az első hatalmas ügylet a felek között.

Mészáros R. Tamás
2021. december 7. 06:51 Adat, Világ

Zakatol, de nem jut előre a Magyarország nevű összeszerelő üzem

A magyar gazdaságban megtermelt érték egyre nagyobb részét exportáljuk, de nem lépünk feljebb a nemzetközi termelési láncokban az OECD friss adatai szerint.