Halloween idején sokan szívesen néznek meg új vagy klasszikus horrorfilmeket, de vajon mitől lesz igazán sikeres egy horrorfilm a mozikban? Vannak olyan kategóriák, amik eredendően nagyobb sikerre számíthatnak, és az sem mindegy, hogy 3D-ben adják-e a filmet.
Neil Terry és szerzőtársai 1978 és 2010 közötti horrorfilmek vizsgálatával jártak utána, hogy mitől függ a mozikba kerülő horrorfilmek bevétele. 225 film amerikai eredményeinek vizsgálatával elemezték az általános és a horrorspecifikus tényezők hatását.
Általánosságban, ha nagyobb költségvetésű filmről van szó, akkor nagyobb bevételre is számíthat, hiszen így jobb effekteket használhatnak, és híresebb színészeket tudnak szerepeltetni. Ezen kívül nagyon fontos az is, hogy milyen széles körben vetítik a filmet, nem meglepő módon minél több moziban adják a filmet, annál nagyobb a bevétel. Végül a jó kritikák is számítanak, ezek is növelik a filmek esélyét a magasabb bevételre.
Ami már inkább érdekesebb a horrorok szempontjából, hogy a korhatár-besorolás nagyon negatívan érinti a bevételeket. Mivel a fiatalok fontos célcsoportja a horrorfilmeknek, ezért
a csak felnőttek által megnézhető filmek átlagosan több mint 15 millió dollárral kevesebb bevételt érnek el Amerikában.
Nem meglepő, hogy sok amerikai sikerfilm mindent megtesz, hogy még bekerüljön a PG-13 kategóriába, ezzel jelentősen növelve az esélyét a magasabb profitra.
Szintén horroroknál különösen érdekes eredmény, hogy
a folytatások sokat dobnak a bevételeken.
A szerzők véleménye szerint ez annak köszönhető, hogy a horror műfajban mindig vonzók voltak a jól felépített karakterek, régen például a Lugosi-féle Drakula, akiknek a helyét a modern műfajban átvették az olyan karakterek, mint Mike Myers, Jason vagy Freddy Krueger. A rájuk épülő franchise-ok már akár tíznél is több filmet foglalnak magukba, amik negyven évvel a kezdeti film bemutatása után is tömegeket vonzanak a mozikba.
Ezek az úgynevezett slasher horrorok – ahol egy megállíthatatlan gonosz gyilkolja az útjába kerülő szereplőket – egyébként is nagyobb bevételre számíthatnak, míg meglepő módon a vizsgált időszak adatai alapján a zombi tematikájú horrorok az átlaghoz képest inkább jelentősen kisebb bevételre számíthatnak.
Végül megnézték, hogy horror szempontból fontos napokon (például Halloween vagy péntek 13.) bemutatott filmeknek vajon nagyobb-e a sikere, de erre nem találtak bizonyítékot.
Egy másik tanulmányban Ann-Kristin Knapp és Thorsten Hennig-Thurau annak jár utána, hogy megéri-e 3D-ben bemutatni a filmeket. Abból indulnak ki, hogy látszólag jóval nagyobb bevételt érnek el a 3D-filmek, viszont azzal érvelnek, hogy ez csak azért van, mert már eleve csak a nagyobb sikerre számító produkciókat mutatják be ilyen verzióban.
Tanulmányukban egy párosító modellt használnak, ahol a dimenziók számán kívül minden másban hasonló filmeket párosítják össze, és így nézik meg, hogy mennyi csak a 3D hatása a bevételekre. Az eredményeik azt mutatják, hogy semmilyen szignifikáns különbség nincs a 3D- és a 2D-filmek bevétele, nézőszáma vagy megtérülési rátája között, ha egyébként minden más jellemzőben hasonló filmeket vetnek össze.
Eredményeikből az is látszik, hogy sok új technológiához hasonlóan van egy trendhatás abban, hogy a 3D-filmek mennyire népszerűek. A megjelenésük után egy ideig felfelé ívelt a sikerességük, de már túljutottak ennek a csúcsán, és egyre kevésbé népszerűek a 3D-ben vetített filmek. Viszont az is sokat számít, hogy eleve 3D-re készülve forgatták-e a filmeket, vagy csak utólag tették rá a hatást, nyilván az előbbiek javára.
Ami a horrort illeti, kifejezetten negatívan hat a bevételekre, nézőszámra és a megtérülésre is, ha 3D-ben vetítik ezeket a filmeket.
A szerzők szerint ennek az lehet az oka, hogy bár a horror rajongói szívesen nézik ezeket a filmeket 3D-ben, az átlagos mozilátogatónak így már túl valóságosak a horrorfilmek, ezért inkább meg sem nézik őket. Emiatt a teljes bevételek csökkennek.
Bár azt gondolnánk, hogy a horrorfilmeknél csak a látvány fontos, a fenti eredmények megmutatták, hogy a nézők inkább a jó karakterek és a megfelelő műfaj miatt ülnek be a moziba ezekre a filmekre.
Élet
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Fontos
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
