Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2021. augusztus 10. 16:43 Élet

Ha nagyon éhes vagy, és választani kell, a finomat vagy a táplálót eszed meg?

Az ecetmuslicák nagyon kényes ízlésűek, ha táplálékról van szó. Persze a kutatók nem elsősorban ezért használják őket széles körben mindenféle kísérletre, hanem azért, mert viszonylag egyszerű a genetikai felépítésük, és gyorsan szaporodnak, de ezúttal a válogatós étrend is jól jött nekik. Azt szerették volna ugyanis megfejteni, hogy a táplálék kiválasztásánál milyen idegrendszeri folyamatok zajlanak le.

Egy kísérletben ezért kemény választás elé állították őket: az éhes egyedeknek egy nagyon tápláló, de keserű anyaggal bevont, illetve egy tápértékben sokkal gyengébb, de édes táplálékot adtak. A keserűt nagyon nem szeretik az ecetmuslicák, az édeset viszont annyira, hogy életük jelentős részét ennek felkutatásával töltik. A kísérlet alatt folyamatosan monitorozták a muslicák agyműködését.

Mi nyert náluk, a kalória vagy az íz? – tette fel a kérdést a Nature egy kiadványában nemrég megjelentett kutatást ismertető ScienceDaily a kutatócsoport egyik vezetőjének. Michael Nitabach válasza pedig ez volt:

az attól függ, hogy mennyire éhesek.

A kísérlet egészen leegyszerűsített eredménye tehát az, hogy az ecetmuslicák annál inkább hajlandóak lenyelni a keserű pirulát, minél éhesebbek. A részletek azonban ennél sokkal bonyolultabbak, és jóval érdekesebbek.

Az agyi idegsejtek vizsgálatával ugyanis beazonosították, hogy a muslicák pontosan az agy melyik részében (a legyező alakú szervben) „döntik el”, hogy mit választanak. Ezek után pedig adta magát a lehetőség, hogy megpróbálják manipulálni a muslicák döntését. Azokat a különböző idegsejteket kezdték blokkolni, amelyek a legyező alakú szervbe szállítják az ingereket, és kiderült, hogy ha az anyagcserével kapcsolatos idegi tevékenységet csökkentik, akkor az agy nem kap elég információt arról, hogy a muslica mennyire éhes. Vagyis bizonyos neuronok aktivitásának csökkentésével

az éhes muslicákat sikerült rávenni arra, hogy ne azt az ételt válasszák, amelyik számukra élettanilag kedvezőbb, hanem azt, amelyik kevéssé tápláló, de finom.

Ez pedig azt jelenti Nitabach szerint, hogy a döntést egy komplex információ-visszacsatolási mechanizmus alapján hozza meg az élőlény. És ezúttal már nemcsak a muslicáról van szó, hanem ez általánosságban is igaz lehet, hiszen még az ember is hasonló rendszerek működése alapján hozza meg az ehhez hasonló döntéseit.

Másképp fogalmazva ez azt is jelentheti, hogy az ilyen étkezési választásokat akár a biokémiai folyamatok is alapvetően befolyásolhatják, miközben azt hisszük, hogy tudatos döntéseket hozunk. Nitabach szerint az ehhez hasonló megfigyelések segíthetnek megérteni, hogy bizonyos érzelmi állapotok vagy például maga az éhségérzet hogyan befolyásolja az ember viselkedését.

A Birminghami Egyetem kutatói egy másik, az előzőtől függetlenül végzett kísérletben más dilemma elé állították az ecetmuslicákat: a kiéheztetett és nőstényektől hosszabb időre elzárt hím egyedeket választásra kényszerítették az étkezés és a párzás lehetősége között. A két kísérlet közös pontja, hogy ezúttal is az agyi idegsejtek aktivitását monitorozták, miközben az állatok meghozták a döntésüket.

Az eredmények szerint a minden értelemben kiéheztetett egyedek az élelmet részesítették előnyben. Azt is sikerült megfigyelni, hogy a fordulópont 15 óra elvonás környékén van, ennél több idő után a muslicák feltétlenül az élelem felé fordultak a nőstények helyett. Ám abban a pillanatban, amikor megkapták az ételt, a párzási ösztön lett az erősebb, gyakran már pár másodperc után is ezt a lehetőséget választották.

Az idegsejtek aktivitását figyelve egyértelműen azonosították, hogy melyik döntéshez milyen agyi tevékenység tartozik. Ezután a kísérletet finomították, és megfigyelték azt is, hogy a felkínált étel minőségének is szerepe van a választásban: az alacsonyabb minőségű élelemmel szemben tovább részesítették előnyben a nőstényeket, vagyis a döntés meghozatala nem egyszerűsíthető le bizonyos tényezőkre, a valóságban összetett idegrendszeri jelrendszer értelmezéséről van szó.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre több a bizonyíték, hogy az ősember jó sok szénhidrátot evettVad gabonát őröltek, kenyeret sütöttek, gyökereket és hüvelyeseket főztek jóval azelőtt, hogy elindult volna a tudatos mezőgazdaság.

Élet biokémia éhség muslica Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Stubnya Bence
2021. szeptember 16. 13:11 Élet

Az otthonról dolgozók kétszer akkora eséllyel szaladnak bele hatnapos munkahétbe

Szlovákiában például már törvényt is hoztak annak érdekében, hogy ne lehessen negatív következménye, ha valaki nem elérhető online a munkaidején kívül.

Debreczeni Anna
2021. szeptember 16. 11:14 Élet, Támogatói tartalom

Jól hangzik, de a műanyagevő baktériumok egyedül nem oldják meg a globális szemétproblémát

Minél fiatalabb egy vásárló, annál több pénzt hajlandó fizetni a zöld termékekért.

Jandó Zoltán
2021. szeptember 13. 06:30 Élet

A magyar parasport legnagyobb sikere, amiért pár ezer forint járt, és szinte senkit nem érdekelt

Az ország vezető napilapjai alig néhány sorban tudósítottak a magyar parasport máig legnagyobb sikeréről, az érmesek pedig pár havi átlagbérnek megfelelő jutalmat kaptak.

Fontos

Hajdu Miklós
2021. szeptember 17. 17:59 Adat

A magyar tanárok fizetése a fasorban sincs, pedig több pénz jut az oktatásra

Nem csoda, ha elégedetlenek a hazai pedagógusok, a fejlett országok körében ők keresik a legkevesebbet a diplomás átlagbérhez képest.

Zemplényi Antal
2021. szeptember 16. 16:06 Közélet

Mikor túl drága egy orvosi kezelés ahhoz, hogy kifizesse az állam?

Senki sem szereti, ha nem jut pénz egy új egészségügyi technológiára, de súlyos következményei lennének, ha nem húznák meg valahol a határt.

Avatar
2021. szeptember 16. 06:43 Közélet

Mégsem aszfaltoznak a Szigetcsúcson, de az erdőt így is meg kell menteni

Az utolsó percben fékezett a kormány, nem lesz a Dunakanyar talán legszebb helyén erdőkárosító turisztikai strandfejlesztés. Megoldás mégsem körvonalazódik.