Hírlevél feliratkozás
Avatar
2021. június 30. 17:40 Élet

Ha a vírus az internetet támadja meg, és nem a tüdőnket, a válság valószínűleg jóval több halottal járt volna

Ha nem azon szörnyülködünk, hogy a világgazdaság 5 százalékkal visszaesett a Covid-járvány és a lezárások miatt, hanem azt a kérdést tesszük fel, hogyan lehetséges, hogy csak 5 százalékkal esett vissza, miközben minden kormány azon dolgozott, hogy leállítson mindent, amit lehet, akkor egészen más válaszokat kapunk a történelemtől, mint korábban gondoltuk volna – mondta Tomás Sedlacek világhírű közgazdász a KPMG biztosítási webináriumán.

Ha így gondolkodunk, látnunk kell, hogy a kormányok ebben az újszerű válságban pont az ellenkezőjét csinálták, mint az eddigi válságokban: gőzerővel lassították a gazdaságot, ahelyett, hogy élénkítettek volna, mint 2008-ban, az eredmény mégis ugyanaz. Holott a 2008-as válság csak a gazdaság egy valóságtól elvonatkoztatott részét érintette, miközben most a fizikai valóságában igyekezett minden kormány, és minden család mindent lezárni, ami működött.

Hogyan lehetséges ez?

Sedlacek válasza az, hogy volt egy absztrakt gazdasági szegmens, ami igenis felkészült a válságra, sokkal jobban működött mint vártuk, és magán hordozta egy befogadó, nyitott, messzire nyúló kereskedelmi csápokkal rendelkező gazdaság minden jegyét, ami az elmúlt többezer évben a sikeres gazdaságok alapja volt. Ez volt az internet. Ha a vírus nem minket, embereket zár el egymástól, hanem az internetet támadja meg, és nem a tüdőnket bénítja meg, hanem az adatforgalmat, akkor a válság valószínűleg nemcsak nagyobb gazdasági károkkal, de jóval több halottal is járt volna.

Ha az internetet egy önálló gazdaságnak tekintjük, valószínűleg a legsikeresebb konglomerátum, amit valaha láttunk. Ha elfogadjuk Adam Smith nézeteit arról, hogy a specializáció és a kereskedelem hogyan játszott közre a növekvő jólét kialakulásban, akkor az internet köztársaság gazdasága mindent visz. Tudjuk, hogy Svájc a világ egyik leggazdagabb országa, mégsem lesz képes soha autógyártásra, amit pedig most Bulgária is tud. Ez kizárólag az együttműködés révén lehetséges, amiből arra következtetünk, hogy minél jobb egy-egy térség adottsága, kulturális képessége egy feladat ellátására, és minél nagyobb térségben tudja ezeket a feladatokat ellátni, vagy a keletkező termékekkel kereskedni, annál nagyobb a jólét.

A járvány és a lezárások mindennél jobban rávilágítottak arra, hogy ez az, amit az internet tökéletesen megvalósít. Egy jól szervezett világország, befogadó, nem utolsó sorban rendkívül demokratikus, mert a net mindenkinél ugyanaz. Sőt, az internet már-már kommunisztikus jelenség, hiszen egy telefon segítségével bárki számára az összes szolgáltatása hozzáférhető. Az internet olcsó, hasznos, gyors és vonzó volt, most pedig már egészséges is, amennyiben lehetővé teszi az érintésmentes kooperációt, és kiválóan alkalmas az együttműködésre és a kereskedelemre.

Sedlacek szerint Európa 2009 óta válságról válságra bucskázik, a közösség és fizetőeszköze, az euró újabb és újabb súlyos teszteknek vannak alávetve. A pénzügyi válság inkább balra tolta az emberek gondolkodását, a migránsválság jobbra lökött, a brexit a nacionalizmus és a bezárkózás irányába hatott, a Covid azonban előhozta belőlünk a szolidaritást, az egymásra utaltság érzetét. Nem volt vita tárgya, hogy meg kell menteni a bajba jutott vállalkozásokat, és az sem volt kérdés, kiket oltunk be először: a leggyengébbeket, és a legkiszolgáltatottabbakat, azaz az időseket. Föl sem vetődött, hogy áruba bocsássuk a vakcinát, nem az erőseket, nem a gazdagokat, és nem a hasznosakat oltottuk először, hanem a gyengéket.

Sedlacek szerint a Covid jól rámutatott arra is, hogy milyen hasznos a nemzetek feletti együttműködés – ami lehetett volna akár egy globális egészségbiztosítás is az éppen járvány sújtotta régiók javára – a kritikus helyzetekben (Hogy pontosan hogyan érti Sedlacek a biztosítás fogalmát, az a mondat végén lévő csillagra kattintva megjelenő jegyzetben olvasható*A biztosítás Sedlacek filozofikus értelmezésében fura keveréke a kapitalizmusnak és a kommunitárius eszménynek. Mindenki betesz a közösbe a képességei szerint, és kivesz belőle az igényei szerint. Valami hasonló történik a biztosításokban is. Boldog-boldogtalan összedobja a kockázatát, ebből lesz a kockázatközösség, együtt fizetjük a díjakat, aztán néhány szerencsétlenül járt szerencsés élvezi ennek hasznát. Ezen a ponton már nem vagyunk messze attól, hogy biztosítást kössünk a vállalkozásunk sikerére, ami kiegyenlíti valamennyire a nyereségeket, de ugyanilyen közel vagyunk a garantált jövedelemhez is. Amiről Sedlacek azt mondja, nem jó eszköz az egyenlőtlenségek csökkentésére, sokkal jobb lenne egy globális átképzési, oktatási biztosítás, amit azok vehetnének igénybe, akik elveszítik az állásukat.). Ez a gondolat kiterjeszthető a 2009 utáni összes válságra, valamennyiről bebizonyosodott ugyanis, hogy egyik sem volt kezelhető a nemzetállamok szintjén, és ugyanez igaz a minket fenyegető következő nagy válságra, a globális felmelegedésre, amit ugyancsak globális szinten lehet kezelni.

Sedlacek szerint a munkával kapcsolatos fogalmaink alaposan megváltoztak az elmúlt évezredekben, és ebben is nagyot léptünk előre a járvány alatt. A GDP kifejezésben például a „domestic” szót Sedlacek szerint nem annyira „hazainak”, mint inkább „házinak” kellene fordítani, mert az értékteremtés tetemes hányada otthon a négy fal között történik. Csehországban az emberek 30 százaléka otthonról dolgozott a válság alatt, azaz dolgozhatott volna akárhonnan a világból, hiszen nem mi megyünk dolgozni (vagy a gyerekek iskolába), hanem a munka (és az iskola) jön hozzánk hálózatokon keresztül.

De nemcsak a helyszín változott, hanem a tartalma is. Vajon mit gondol a felhő szélén lábát lógázó Platón, amikor lenéz ránk hétköznap délelőtt és azt látja, hogy a többség üldögél. Semmiképpen sem azt, hogy dolgozunk, sokkal inkább azt, hogy pihenünk. Ha pedig Szókratész néz ránk hétvégén, ahogy futunk, horgászunk vagy kertet művelünk, ő vajon nem azt gondolná-e, hogy most végre dolgozunk? Sedlacek szerint a munka is eltolódott a fizikai valóságból az elvont irányába, hiszen sokan közülünk nem tesznek mást, mint szavakkal dolgoznak, azokat válogatják, teszik egymás mellé, és továbbítják, kötik össze másik szavakkal, mint egy bankban, vagy biztosítóban, míg végül értéket nem teremtenek.

Ami a gazdaságokat illeti, Sedlacek arra hívta fel a figyelmet, hogy ebben a válságban a gazdaságpolitikai intézkedések hatására nem láttunk jelentősebb csődhullámot, és nem szállt el a munkanélküliség sem, ennek viszont ára volt, mert az eladósodottság soha nem látott szintekre emelkedett. A nemzetállamok feletti gondolat jegyében Sedlacek felvetette azt is, hogy nem lenne-e célszerűbb a nemzeti valuták védelme helyett egyes szektorok védelmére koncentrálnia a fiskális politikának, azt viszont globális, vagy regionális szinten együtt megvalósítva.

Most viszont muszáj lesz csökkenteni az adósságokat, mielőtt belefutunk egy újabb válságba, különben normál időkben nem lesz tartható a hiány. Más a helyzet az inflációval, ami ilyen mennyiségű pénz kinyomtatása után súlyos teherként nehezedik a jegybankokra. Sedlacek szerint nem lesz hiperinfláció, mert a jegybankok sokkal jobban értenek ahhoz, hogy mit kell csinálni a magas infláció ellen, mint ahhoz, amivel utóbbi 10 évben küszködtek, vagyis, hogy hogyan generáljanak inflációt.

Sedlacek rendszeresen visszatér ahhoz a gondolathoz, hogy a világ a konkréttól az elvont felé halad. Kimutatja ezt a pénz változásában, ahogy az aranytól az aranypénzen, a bankjegyeken és kártyákon át eljutunk a tökéletesen elvont és globális kriptodevizákig, vagy abban, ahogy a like globális devizává nemesedett, amivel immár gyermekeink is szabadon kereskedhetnek szülő közreműködése nélkül, sőt, át is válthatják azt nagyon is kézzelfogható devizákra.

Az absztrakt csúcsa – ma még – ebben az értelemben a telefon, amiben tovább él például a réges rég kidobott ébresztőóránk lelke és funkciója, és ami elnyel, és amikor kell, visszaad minden más tudást és funkciót is, anélkül, hogy egy grammal is nehezebbé válna, mint a csodatáska az Alice csodaországban című mesében. Az absztrakció szerelmese azt állítja, hogy az absztrakció nemcsak jelentős szerepet játszott a nagyobb válság elkerülésében, de benne van lelkünk továbbélésének esélye is. Ami megtörtént az ébresztőóránkkal, az megtörtént a Yellow Pages-zel (a szakemberek elérhetőségét egykor könyvekben listázó kiadvánnyal) is, tovább él a Googlben, ahogy a LEGO is a Minecraftban. Miért ne élhetne tovább a lelkünk is a virtuális térben azután, hogy a testünk távozik – teszi fel végső soron a kérdést a világhírű közgazdász-filozófus.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet absztrakt filozófia internet járvány Sedlacek Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Hajdu Miklós
2024. március 1. 12:38 Élet

Érdemi áremelkedés nem várható az ingatlanpiacon, mégsem érdemes halogatni a lakásvásárlást

Reálértéken nem, de nominálisan drágulni fognak az ingatlanok idén és az elkövetkező években.

Fabók Bálint
2024. február 27. 04:34 Élet

“Sok kutató próbálja ezt elmondani, de nem igazán jut el az emberekhez” – hogyan formálja át az Alföldet a klímaváltozás?

Az elmúlt években látványosan alakul át a Dél-Alföld: egyre nagyobb a vízhiány, pusztul a madárvilág, egyre több az invazív faj. Állami segítség viszont nem látszódik.

Váczi István
2024. február 22. 12:15 Élet

A gáz után a víz drágulása fenyegeti a panelek árát felsrófoló távhős rezsicsökkentést

Bajba sodorta a távhőszolgáltatókat a vízdíjak megemelése, a problémára vagy a szabályok módosítása, vagy további állami támogatás lehet megoldás.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. március 3. 04:34 Tech, Vállalat

Nem szennyeznék, hanem tiszítanák a levegőt az autók, ezzel kísérletezik a Toyota

Miért ne lehetne arra használni az utakon rohangáló rengeteg autót, hogy menet közben kivonják a levegőből a szén-dioxidot? És mihez kellene kezdeni ezze a szén-dioxiddal?

Hajdu Miklós
2024. március 2. 09:30 Tech

Az Apple elfordult attól az ágazattól, amivel egyre inkább összefonódik Magyarország

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztések fontosabbnak tűnnek a járműiparnál.

Váczi István
2024. március 1. 04:34 Világ

Csak egyféleképpen tud győzni az orosz hadsereg Ukrajnában

Három súlyos hiányossággal is küzdenek most az ukránok, és ha nem tudják megoldani őket, célt érhet az orosz felmorzsolás.