Nagy-Britannia területének 1,2 százalékát, egy nagyjából Nógrád megyének megfelelő területet tesznek ki az út menti területek, amiket az Exeteri Egyetem kutatóinak új tanulmánya szerint sokkal jobban is fel lehetne használni a biodiverzitás elősegítése érdekében.
A kutatók Google Earth és Google Street View segítségével készítettek becslést az út menti területek nagyságára és jellegére Angliában, Skóciában és Walesben. Ez alapján az jött ki, hogy a nagyjából 2579 négyzetkilométer 27 százalékán kaszálnak és vágnak füvet rendszeren. A maradék terület 41 százaléka mező, 19 százaléka fás terület, 11 százaléka pedig bozótos, cserjés.
A tanulmány szerint ezeket „multifunkciós zöld területekként” lehetne hasznosítani, különösen azokon a sűrűn lakott régiókban, ahol probléma a földterület szűkössége. Ben Phillips, a kutatás vezetője a Guardiannek nyilatkozva azt emelte ki, hogy
a rendszeres fűnyírás, kaszálás csak esztétikai szempontokat szolgál, miközben ökológiai szempontból kifejezetten káros.
Ahogy azt korábbi kutatások is megerősítik, évi egyszeri vagy kétszeri fűnyírás mellett ezek a területek a vadvirágok és a beporzó rovarok számára ideális élőhellyé válnak, és a sűrűbb növényzet más állatfajoknak is kedvező körülményeket teremt.
Phillips azt is megjegyezte, hogy csak a rendszeresen kaszált területek negyedén voltak fák, így további fásításban is van potenciál, ami a szén-dioxid-megkötés szempontjából lenne előnyös. Persze nem feltétlenül lenne minden terület alkalmas a fásításra, a vadvirágban gazdag területeknek például árthat a túl sok fa, és közlekedésbiztonsági szempontok miatt sem ajánlott az összes terület sűrű fásítása.
A Guardian által idézett becslés szerint az Egyesült Királyságban a vadvirágos rétek 97 százaléka tűnt el az 1930-as évek óta. Egyes projektek, mint például a Weymouth Relief Road program Dorsetben, sikeresen növelték az útszéli vadvirágos területek arányát. A dél-angliai program egy olyan területet hozott létre, ami jelenleg az Egyesült Királyságban élő pillangófajok felének ad otthont. A Guardiannek nyilatkozó botanikus szakértő szerint ha az összes út menti területet hasonló módon alakítanák át, nagyjából 420 milliárddal több virág lehetne az Egyesült Királyságban. A virágok nektárjának és pollenjének ekkora mennyiségben már jelentős hatása lenne a biodiverzitásra.
A méhek és más beporzó fajok létfontosságúak az ember számára is, ugyanis statisztikák szerint csak a méhek az uniós élelmiszertermelés 76 százalékát befolyásolják, és számos növényfaj függ tőlük. Az Európai Parlament összefoglalója szerint a beporzók komoly mértékű csökkenéséhez az agráriparban használt növényvédő szerek, az éghajlatváltozás és a különböző vírusok is hozzájárulnak, de emellett a városiasodás miatt is fogy ezeknek az élőlényeknek az élőhelye.
Európában emiatt több városban is próbálkoznak meghatározott területek részleges visszavadításával, „méhlegelők” kialakításával. A bécsi tömegközlekedési vállalat, a Wiener Linien 2022-ig kétmillió méhnek akar otthont teremteni, és ennek érdekében villamossínek mellett kaptárakat is kihelyeznek. Hollandiában pedig 2018-ban indítottak el egy nemzeti beporzó stratégiát, aminek keretében számos önkormányzat vállalta „méhlegelők” és az ízeltlábú faunának megfelelő területek kialakítását.
Budapesten 2021 tavaszán indult el a Vadvirágos Budapest program, aminek keretében kísérleti projektként 28 hektárnyi területen alakítottak ki rovarbarát felületeket parkokban és út menti sávokban.
Élet
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Tavaly a mezőgazdaság mentette meg a magyar gazdaságot, idén viszont lehúzhatja
A forróság és a szárazság egyre inkább veszélyezteti a kukorica és a napraforgó termését, ami negatívan befolyásolhatja az ország gazdasági teljesítményét.
Sok buktatót és csapdát kell elkerülnie, aki az otthonfelújítási milliókra pályázik
Nagy a rohanás az 1990 előtt épült családi házak felújítását segítő programnál, ami túlárazásokhoz és átgondolatlan korszerűsítési döntésekhez vezethet.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
