Az internet lehetővé teszi, hogy egyre több ember véleménye jusson el szélesebb közönséghez. Ennek sajnos az a negatív velejárója, hogy a gyűlöletbeszéd is gyakran felüti a fejét az internetes fórumokon. Általános vélekedés, hogy az anonimitás kedvez ennek a jelenségnek, Emma von Essen és Joakim Jansson, azt kutatta, hogy ez valóban így van-e.

Egy Reddithez hasonló svéd fórum bejegyzéseit vizsgálták abból a szempontból, hogy mennyivel csökken az idegengyűlölet, a nőgyűlölet vagy az általános gyűlöletbeszéd, ha veszélybe kerül a felhasználók anonimitása. A fórum mottója, hogy mindenről szabad írni, mert ők úgy gondolják, hogy a szólásszabadságot támogatják. Ráadásul büszkék arra, hogy náluk anonim módon lehet kommentelni, a regisztrációhoz csak e-mail címre van szükség.

Három alfórum bejegyzéseit vizsgálták: a hazai politika, a bevándorlás és a feminizmus témáit összesítő felületeket. Ezek adnak otthont leggyakrabban a gyűlölködő bejegyzéseknek. Ezután egy kutatói asszisztens átnézte a bejegyzések egy részét, és kategorizálta, hogy gyűlöletbeszédnek minősülnek-e vagy sem. Ezt szövegelemző mesterséges intelligencia módszerekkel is vizsgálták, így el lehetett dönteni, hogy egy-egy bejegyzés gyűlölködés-e és azt is, hogy ki ellen irányul a gyűlölet.

Ahhoz, hogy meg tudják nézni, hogy az anonimitás sérülése változtat-e a fórumozók viselkedésén, egy 2014-es szivárogtatást használtak. Akkor néhány újságírónak sikerült hozzáférni a 2007 előtt regisztrált felhasználók e-mail címéhez, és ezek alapján be tudtak azonosítani újságírókat, politikusokat, akik a felületen regisztráltak és gyűlölködő bejegyzéseket tettek közzé. Mivel a gyűlöletbeszédet a törvény bünteti Svédországban, ezért a lelepleződésnek súlyos következményei voltak, néhányan az állásukat is elveszítették.

A tanulmányban 2012 és 2016 közötti bejegyzéseket vizsgáltak, azzal a feltevéssel, hogy akik 2007 előtt regisztráltak, ők a szivárogtatás után már nagyobb veszélyben érzik magukat, mivel nekik potenciálisan megismerhető a valós identitásuk.

Általánosságban a posztok14 százaléka nőgyűlölő, 16 százaléka idegengyűlölő, 8 százaléka pedig csak úgy általában gyűlölködő.

Egy átlagos felhasználó nagyjából 84 posztot lát egy nap, így ha a vizsgált alfórumokra téved, akkor szinte biztos, hogy találkozik gyűlölködő bejegyzésekkel.

Természetesen a felhasználók többsége sosem ír gyűlölködő posztot. 5 százalékuk  alkalmanként ír ilyeneket (10 poszt a vizsgált négy év alatt) és

a posztok többségét mindössze 0,1 százalék, tehát nagyjából 400 felhasználó írja

(271 poszt a négy év alatt). Az tehát mindenképp jó eredmény, hogy az emberek nagyon kis része használja gyűlölködésre az internetet, de sajnos nekik is sikerült elérni, hogy szinte mindenki találkozik naponta egy-egy posztjukkal.

Meglepő eredmény egyébként, hogy nem ugyanazok írják a nőgyűlölő és az idegengyűlölő posztokat, ráadásul a bejegyzések helyei is elkülönülnek.  A feminista fórumokon nem jelennek meg idegengyűlölők, és az idegengyűlölet sem irányul a nők ellen.

Az elemzésből az látszik, hogy

az általános gyűlölködés és az idegenek ellen irányuló gyűlöletbeszéd is jelentősen csökkent,

az után, hogy a felhasználók egy része szembesült a lelepleződés veszélyével. A 2007 előtt regisztrált felhasználók visszafogták a gyűlölködő bejegyzéseiket.

A mélyebb elemzés viszont megmutatta, hogy bár ezek a felhasználók összességében csökkentették az aktivitásukat, arányaiban viszont ugyanannyira gyűlölködők maradtak. Közülük is inkább azok csökkentették az aktivitásukat, akik a szivárogtatás előtt nagy arányban gyűlölködtek, valószínűleg azért, mert ők jobban féltek, hogy a leleplezés célpontjává válnak.

Ami viszont meglepő és elszomorító, hogy

a nők ellen irányuló gyűlölet nem hogy nem csökkent, de nőtt az események után

a 2007 előtt regisztrált felhasználók körében. Ennek több oka is lehet, a szivárogtatást végző újságírók például tipikusan csak azokat vették elő, akik idegenek elleni gyűlöletkeltést posztoltak és a svéd törvények is csak azt kategorizálják büntethető gyűlöletbeszédnek, ami rassz alapján különböztet meg embereket. De az is előfordulhat, hogy egyszerűen csak elfogadottabb társadalmilag a nők ellen irányuló gyűlöletbeszéd, mint ennek más fajtái.

A fentiekből következik, hogy az anonimitás csökkentése fontos a gyűlöletbeszéd visszaszorításában, de ehhez társulnia kell egy társadalmi nyomásnak is, hogy semmilyen gyűlöletkeltést ne legyen elfogadható.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet bevándorlás feminizmus internet nők Olvasson tovább a kategóriában