Hírlevél feliratkozás
Katona Hajnalka
2020. szeptember 12. 16:11 Élet

A netes fórumokon az anonimitás a gyűlöletbeszéd melegágya

Az internet lehetővé teszi, hogy egyre több ember véleménye jusson el szélesebb közönséghez. Ennek sajnos az a negatív velejárója, hogy a gyűlöletbeszéd is gyakran felüti a fejét az internetes fórumokon. Általános vélekedés, hogy az anonimitás kedvez ennek a jelenségnek, Emma von Essen és Joakim Jansson, azt kutatta, hogy ez valóban így van-e.

Egy Reddithez hasonló svéd fórum bejegyzéseit vizsgálták abból a szempontból, hogy mennyivel csökken az idegengyűlölet, a nőgyűlölet vagy az általános gyűlöletbeszéd, ha veszélybe kerül a felhasználók anonimitása. A fórum mottója, hogy mindenről szabad írni, mert ők úgy gondolják, hogy a szólásszabadságot támogatják. Ráadásul büszkék arra, hogy náluk anonim módon lehet kommentelni, a regisztrációhoz csak e-mail címre van szükség.

Három alfórum bejegyzéseit vizsgálták: a hazai politika, a bevándorlás és a feminizmus témáit összesítő felületeket. Ezek adnak otthont leggyakrabban a gyűlölködő bejegyzéseknek. Ezután egy kutatói asszisztens átnézte a bejegyzések egy részét, és kategorizálta, hogy gyűlöletbeszédnek minősülnek-e vagy sem. Ezt szövegelemző mesterséges intelligencia módszerekkel is vizsgálták, így el lehetett dönteni, hogy egy-egy bejegyzés gyűlölködés-e és azt is, hogy ki ellen irányul a gyűlölet.

Ahhoz, hogy meg tudják nézni, hogy az anonimitás sérülése változtat-e a fórumozók viselkedésén, egy 2014-es szivárogtatást használtak. Akkor néhány újságírónak sikerült hozzáférni a 2007 előtt regisztrált felhasználók e-mail címéhez, és ezek alapján be tudtak azonosítani újságírókat, politikusokat, akik a felületen regisztráltak és gyűlölködő bejegyzéseket tettek közzé. Mivel a gyűlöletbeszédet a törvény bünteti Svédországban, ezért a lelepleződésnek súlyos következményei voltak, néhányan az állásukat is elveszítették.

A tanulmányban 2012 és 2016 közötti bejegyzéseket vizsgáltak, azzal a feltevéssel, hogy akik 2007 előtt regisztráltak, ők a szivárogtatás után már nagyobb veszélyben érzik magukat, mivel nekik potenciálisan megismerhető a valós identitásuk.

Általánosságban a posztok14 százaléka nőgyűlölő, 16 százaléka idegengyűlölő, 8 százaléka pedig csak úgy általában gyűlölködő.

 

Egy átlagos felhasználó nagyjából 84 posztot lát egy nap, így ha a vizsgált alfórumokra téved, akkor szinte biztos, hogy találkozik gyűlölködő bejegyzésekkel.

Természetesen a felhasználók többsége sosem ír gyűlölködő posztot. 5 százalékuk  alkalmanként ír ilyeneket (10 poszt a vizsgált négy év alatt) és

a posztok többségét mindössze 0,1 százalék, tehát nagyjából 400 felhasználó írja

 

(271 poszt a négy év alatt). Az tehát mindenképp jó eredmény, hogy az emberek nagyon kis része használja gyűlölködésre az internetet, de sajnos nekik is sikerült elérni, hogy szinte mindenki találkozik naponta egy-egy posztjukkal.

Meglepő eredmény egyébként, hogy nem ugyanazok írják a nőgyűlölő és az idegengyűlölő posztokat, ráadásul a bejegyzések helyei is elkülönülnek.  A feminista fórumokon nem jelennek meg idegengyűlölők, és az idegengyűlölet sem irányul a nők ellen.

Az elemzésből az látszik, hogy

az általános gyűlölködés és az idegenek ellen irányuló gyűlöletbeszéd is jelentősen csökkent,

 

az után, hogy a felhasználók egy része szembesült a lelepleződés veszélyével. A 2007 előtt regisztrált felhasználók visszafogták a gyűlölködő bejegyzéseiket.

A mélyebb elemzés viszont megmutatta, hogy bár ezek a felhasználók összességében csökkentették az aktivitásukat, arányaiban viszont ugyanannyira gyűlölködők maradtak. Közülük is inkább azok csökkentették az aktivitásukat, akik a szivárogtatás előtt nagy arányban gyűlölködtek, valószínűleg azért, mert ők jobban féltek, hogy a leleplezés célpontjává válnak.

Ami viszont meglepő és elszomorító, hogy

a nők ellen irányuló gyűlölet nem hogy nem csökkent, de nőtt az események után

a 2007 előtt regisztrált felhasználók körében. Ennek több oka is lehet, a szivárogtatást végző újságírók például tipikusan csak azokat vették elő, akik idegenek elleni gyűlöletkeltést posztoltak és a svéd törvények is csak azt kategorizálják büntethető gyűlöletbeszédnek, ami rassz alapján különböztet meg embereket. De az is előfordulhat, hogy egyszerűen csak elfogadottabb társadalmilag a nők ellen irányuló gyűlöletbeszéd, mint ennek más fajtái.

A fentiekből következik, hogy az anonimitás csökkentése fontos a gyűlöletbeszéd visszaszorításában, de ehhez társulnia kell egy társadalmi nyomásnak is, hogy semmilyen gyűlöletkeltést ne legyen elfogadható.

Élet bevándorlás feminizmus internet nők Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Katona Hajnalka
2021. december 5. 13:04 Élet

Néha még a harag is lehet jó tanácsadó

Persze csak akkor, ha az ember azért haragszik, mert igazságtalanságot lát, mert ilyenkor hajlamosabb jobban segíteni az érintettnek.

Pálos Máté
2021. december 4. 15:35 Adat, Élet

A térségben csak Magyarországon nőtt a legfontosabb termékenységi mutató

Tavaly sem csökkent, és feltehetően még idén is nő a magyar termékenységi ráta. Ez azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy jóval több gyerek születne.

Pálos Máté
2021. november 30. 14:12 Élet

Karikó Katalin a Szegedi Egyetem professzora lett, és induló kutatására fordítja az egyik legrangosabb díja után járó 53 millió forintot

A 2022-es Jeantet-Collen-díjat a transzlációs orvostudományért Karikó Katalin magyar, valamint Uğur Şahin és Özlem Türeci német kutatók megosztva kapjták.

Fontos

Török Zoltán
2021. december 7. 17:46 Pénz

Mit tanulhatunk Harry Pottertől az inflációról?

A sorozat első kötetében elpusztították a bölcsek kövét, így a későbbiekben nem fenyegette infláció a szereplőket. A mi világunkban ez kicsit bonyolultabb.

Jandó Zoltán
2021. december 7. 16:37 Pénz, Vállalat

Kiderült, kinek adta el az állam a volt Malév-székházat 3,8 milliárdért

Az a vállalkozó szerezte meg az államtól a Malév-székházat, aki a budapesti repülőteret épp az állammal közösen vásárolná meg. Nem ez volt az első hatalmas ügylet a felek között.

Mészáros R. Tamás
2021. december 7. 06:51 Adat, Világ

Zakatol, de nem jut előre a Magyarország nevű összeszerelő üzem

A magyar gazdaságban megtermelt érték egyre nagyobb részét exportáljuk, de nem lépünk feljebb a nemzetközi termelési láncokban az OECD friss adatai szerint.