A társadalomtudomány, ezen belül is a gazdaságszociológia egyik alapművének számító “A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme” című, 1905-ben kiadott könyvében Max Weber arról írt, hogy a protestáns munkaetika jelentősen hozzájárult a modern piacgazdaság kialakulásához. Az elmélet szerint Észak-Európában a protestantizmus motiválta a kemény munkát, valamint az eszkatikus életmódot, ami a munkával megszerzett jövedelem elköltése helyett a megtakarítást ösztönözte. Mindez pedig megalapozta azt a gazdasági fejlődést, ami az észak-európai országokat gazdaggá tette.
De valóban ennyire sokat számít a vallás a gazdaságban? A könyv írása óta eltelt időben a gazdaságtörténészek jóval több statisztikát gyűjtöttek össze, mint ami a 20. század elején Weber rendelkezésére állhatott, és a statisztikai módszerek is sokat fejlődtek.
Ezért is érdekes a német Humboldt Egyetem három kutatójának friss tanulmánya, amiben porosz tartományok 1870 utáni időszakra vonatkozó adatait elemzve arra jutottak, hogy
a protestánsok nem takarítottak meg többet, és nem is voltak gazdagabbak, mint a katolikusok.
Protestánsok aránya 1905-ben. Forrás: Kersting et al. (2020).
Egy főre eső megtakarítások 1905-ben. Forrás: Kersting et al. (2020).
A kutatók egy másik kapcsolódó elméletet is teszteltek, mégpedig azt, ami az írástudás magasabb előfordulásával magyarázza a protestánsok gazdagodását. A statisztikák alapján azonban ezt sem látták bizonyítottnak.
Az írástudás és a gazdasági helyzet szempontjából is sokkal relevánsabb volt, hogy egy adott régióban milyen etnikumú népesség élt. Felix Kersting, Iris Wohnsiedler és Nikolaus Wolf tanulmányából az derül ki, hogy a keleti megyékben, ahol jelentős volt a lengyel kisebbség, a magasabb volt az írástudatlanság, a megtakarítások szintje viszont alacsonyabb volt.
1871, tehát a modern német állam létrejötte után ugyanis a német többség nyelvhasználatban, az oktatásban, az államigazgatásban elérhető pozíciók tekintetében és a földosztás szabályozásában is egyre erősödő mértékben diszkriminiálta a lengyel kisebbséget. A kutatók szerint ez magyarázhatja az etnikai alapon jelentős mértékű jövedelmi, megtakarításbeli és írástudatlanságot jellemző egyenlőtlenségeket. Ez a kérdés azonban eddig még alulkutatott, ezért a kutatók szerint érdemes lenne ezt az elméletet részletesebben megvizsgálni.
A tanulmányból készült, Voxeu.com-on publikált összefoglalóban a kutatók emlékeztetnek arra, hogy 1895-ben Max Weber egy előadásában faji különbségekkel magyarázta a lengyelek és a németek közti vagyoni különbségeket, és aktívan támogatta Németország keleti régióinak germanizációját. Weber nacionalista elképzeléseinek ismeretében ezért a szerzők szerint a Protestáns Etikára is érdemes a német közvélemény “politikai nevelése” céljából íródott könyvként tekinteni.
