Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a járvány első fázisa után, a korlátozások enyhítésével is mennyire fontos betartani a szabályokat, többek között a maszkviselést azokon a helyeken, ahol ez ésszerű, és ahol elő van írva. Tajvani és amerikai kutatók a Science magazinban megjelent külön tanulmányban foglalták össze, hogy mi az alapja, és főleg mi a célja az óvintézkedésnek.
Ahogy írják, beszélgetés vagy köhögés közben az ember száját 0,1 és 1000 mikrométer közötti méretű cseppek hagyják el. Alapvetően ezek mérete és párolgási képessége határozza meg, hogy meddig maradnak a levegőben. A nagyobb cseppek viszonylag kis távolságon belül lecsapódnak, és ha vírusrészecskék is vannak bennük, akkor a tárgyak felszínén megtelepedve vihetik tovább a fertőzést. Az 5 mikrométernél kisebb cseppeket viszont könnyen felkapják a légáramlatok, és jóval messzebb repülnek, így jóval nagyobb területet bejárva maradnak fenn a levegőben.
Emiatt a fertőzésnek két fő forrása van: a tárgyak felülete, illetve a belélegzett levegő. A tapasztalatok szerint a cseppek mérete más szempontból is meghatározó lehet, az influenzánál például az 1 mikrométernél kisebb, azaz szubmikron cseppek súlyosabb fertőzést okoznak, mert könnyebben jutnak be a légzőszervekbe és így lehet ez a koronavírus esetében is.
A vizsgálatok szerint a SARS-CoV-2-nél egy perc beszéd alatt több mint 1000 vírusrészecske kerül a levegőbe, a szuperfertőzőknél viszont ennek a százszorosa, azaz 100 ezernél is több.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 6 láb, vagyis 1,8 méter távolságtartást javasol a sűrű kézmosás mellett, de a kutatók szerint egyértelmű, hogy ez az 1930-as évek vizsgálati adatain alapszik. Akkoriban ugyanis még nem tudták jól mérni a kisebb méretű vírushordozó részecskék terjedését.
Ha nincs légmozgás, akkor egy 100 mikrométer átmérőjű részecske 4,6 másodperc alatt, 2,4 méteren belül ér talajt, egy 1 mikrométeres viszont akár 12 órán keresztül is a levegőben maradhat, és bárhova szállhat. A kutatók ezért úgy vélik, hogy olyan zárt térben, ahol az aeroszolok sokáig a levegőben maradhatnak, az 1,8 méteres távolságtartás önmagában nem elegendő.
Kültéren a levegő áramlása és a tér nagysága miatt a vírusos cseppek koncentrációja könnyebben és gyorsabban csökken, ráadásul a koronavírust még az UV sugárzás is jórészt inaktiválja.
A kilélegzett virosus részecskék számát a legegyszerűbb szövetmaszkok is jelentősen csökkentik, így az általános maszkviselés elsődleges célja az, hogy a levegőben jelenlévő vírusrészecskék koncentrációját alacsonyan tartsa. Ezért mondja minden szakértő tanács, hogy az általános maszkviselés közös érdek.
