Hírlevél feliratkozás
Andersen Dávid
2019. október 27. 15:57 Élet

Tömegek fizetnek olyan dobozokért, amelyeknek csak sejtik a tartalmát

Bár épkézláb magyar kifejezés még nem alakult ki az angolul subscription box névre hallgató szolgáltatásra, a tengerentúlon már elképesztő az előfizetéses dobozok, avagy előfizetői csomagok iránti kereslet.

A modell 2010-ben indult világhódító útjára, a Birchbox megjelenésével. A cég különleges szépségápolási termékmintákat kínál, amelyeket a vásárlók havonta kapnak meg egy csinos dobozba csomagolva. A szolgáltatásért havi előfizetési díjat kell fizetni, ez mostanában 13-15 dollár között mozog. Ezért cserébe 6-10 különféle terméket tartalmazó csomag landol minden hónapban az előfizetőnél. A dolog lényege, hogy a dobozokba jellemzően az előfizetési díjat jócskán meghaladó értékű termékek, újdonságok, limitált szériás darabok kerülnek. Így az érdeklődőknek megéri az előfizetés, a gyártóknak pedig kiváló tesztelési lehetőséget, illetve stabil keresletet biztosít minden hónapban.

„Dobozolni a legjobb a világon!”

A Birchbox kezdeti sikereinek láttán egyre-másra kezdtek kisarjadni a hasonló alapon működő, de más területet lefedő szolgáltatások. Ma már nem nehéz előfizetős dobozt találni a kutya- vagy macskatulajdonosoknak, a teamániásoknak, az édesszájúaknak, de például a szexjátékok hívei vagy a képregény- és videojáték-rajongók is megtalálhatják a számításukat ezen a téren.

A számok is azt mutatják, hogy a fogyasztók az elmúlt években nemcsak megszokták, hanem kifejezetten megkedvelték a hasonló rendszerben működő szolgáltatásokat. A McKinsey piackutató és tanácsadó cég felmérése szerint ugyanis, míg 2011-ben az előfizetéses modellben működő e-kereskedelem piaca évi 57 millió dolláros forgalmat generált, addig 2016-ban már 2,6 milliárd dollár pörgött ezen a területen. Persze ebbe bele kell számolni például a Netflix- vagy az Amazon Prime-előfizetéseket is, azonban a McKinsey kutatása rámutat, hogy az úgynevezett kurált szolgáltatások – vagyis a valamilyen szervezőelv mentén összeállított előfizetéses dobozok – teszik ki az online előfizetések többségét, 55 százalékát.

Ráadásul a Forbes tavalyi adatai szerint a piac továbbra is elképesztő iramban bővül: 2018-ban már 3500 különféle előfizetéses csomagküldő szolgáltatás működött világszerte – és erős a gyanúnk, hogy ebbe nem mérték bele például a csak magyar nyelven elérhetőeket -, ami 40 százalékos gyarapodás 2017-hez képest. Emellé tegyük oda a raktározással foglalkozó Snapfulfil saját felmérését, amely szerint az összes előfizetős csomagküldő szolgáltatás 47 százalékát az elmúlt 12 hónapban indították el.

Több cég – ügyes marketinggel megtámogatva – máris valóságos globális óriássá nőtte ki magát. Ilyen például az utóbbi néhány évben hatalmasra duzzadó Dollar Shave Club, amely minden hónapban új borotvapengéket küld az előfizetőinek, de a már említett Birchbox, a szintén szépségápolási termékekben utazó Sephora Play, a személyi stylist szolgáltatást „bedobozoló” StitchFix, a kutyás kellékeket kínáló Barkbox vagy épp a ma már inkább internetes cipőáruházként működő ShoeDazzle is.

Mi a titok nyitja?

Bár a fogyasztók szemében a dobozok viszonylag egyszerű mechanizmus alapján működnek, az egyes cégek üzleti modellje sokban különbözhet. Azt azért a legtöbb sikeresen működő cég felismerte, hogy nem a doboz tartalmát kell kifizettetni a vásárlókkal, hanem a csomag bontogatásának hónapról hónapra megújuló izgalmát.

„Sok ember teljesen ugyanolyannak gondolja az előfizetéses dobozokat” – magyarázta a Fast Company-nak nyilatkozva Marcelo Camberos, a szépségápolási termékeket kínáló Ipsy vezérigazgatója. „Azonban az előfizetéses kereskedelmi modell valójában egy új módszer a márkákkal való kapcsolat kialakítására. Ez pedig cégenként gyökeresen eltérő üzleti modelleken nyugszik.”

A szóban forgó Ipsy például a szépségápolás terén befutott influencereket bérel fel, hogy demonstrálják a dobozokban található termékek használatát, ezen keresztül pedig hirdetési bevételekhez jutnak. Ehhez képest a Sephora Play a világszerte bejáratott Sephora márka számára csak egy új eszköz, amivel növelheti vásárlói lojalitását és serkentheti a vásárlási kedvet. A Birchbox hasonló irányt képvisel: a termékminták szétküldésével az üzletekbe (vagy a webshopjába) kívánja csábítani a fogyasztókat.

Luxusdobozok

A McKinsey megvizsgálta, hogy melyek a legsikeresebb előfizetéses modellben működő cégek, és a már említett Dollar Shave Club áll a lista élén, olyannyira, hogy többen már a vállalkozás tőzsdei bevezetését várják. A második az Amazon Subscribe and Save, amely esetében talán a második hely szerénysége a meglepő, ha figyelembe vesszük az anyacég online kereskedelemben elfoglalt pozícióját. A harmadik pedig az Ipsy, amely 2011-es indulása óta tudott akkorára nőni, hogy odaférhet a dobogó harmadik fokára.

Bár nincs az első háromban, szép karriert futott be a prémium termékekkel ügyeskedő FabFitFun is. A 2010-ben indult szolgáltatás lényegesen drágább, mint az átlagosnak számító 10-20 dolláros dobozok, cserébe az ügyfelek egészen komoly tartalomban reménykedhetnek minden hónapban. A havonta 49,99 dollárba kerülő dobozokba ugyanis a cég ígérete szerint több mint 200 dollárnyi értéket zsúfolnak bele, ezek pedig már nem termékminták, hanem teljes értékű termékek.

Bár a magasabb ár miatt a cégnek lényegesen kevesebb előfizetője van, ez nem akadályozza a növekedését: több egymást követő évben is 300 százalékot meghaladó mértékű felfutást produkált, és tavaly már 200 millió dollár körüli bevételre tudott szert tenni. A FabFitFun különlegessége, hogy a dobozaiban található termékek mellé saját magazint is szerkesztenek, amelyben mindig az adott havi árucikkek használatát mutatják be. További sajátosság, hogy a dobozok egy részét maguk az előfizetők állíthatják össze, a cég pedig már bizonyos márkákkal különleges együttműködést is kialakított: egyes új termékeket vagy új változatokat először az előfizetők kaphatnak meg, ezzel is növelve a dobozok iránti érdeklődést.

Jól fogynak a kifejezetten luxuskategóriás dobozok is, mint például a 2016-ban indult Mostess, amelynek egy-egy csomagjáért havi 150 dollárt kell kifizetni, cserébe a doboz hat terméket tartalmaz neves luxusmárkáktól. Lindsey Rose King, a cég alapítója szerint a szolgáltatás rendkívül népszerű az elfoglalt, karrierjükkel sokat foglalkozó Y-generációs nők körében.

De léteznek kifejezetten a jótékonyságot a középpontba állító megoldások is, mint a két éve indult GlobeIn, ahol az előfizetők 10-40 dollár közötti összeget fizetnek, cserébe olyan csomagokat kapnak, amelybe a világ különböző tájain tevékenykedő kézműves alkotók termékei kerülnek bele, Mexikótól Indiáig. A cég létrehozását Muhámmád Junusz ihlette, aki 2006-ban Nobel-békedíjat kapott a mikrohitelekre szakosodott Grámin Bank megalapításáért.

Telítődő piac

A módszer népszerűségét jól mutatja, hogy ma már léteznek olyan platformok is, mint például a Cratejoy, ahol bárki indíthat saját előfizetős szolgáltatást, ehhez pedig minden támogatást megkap az előfizetők begyűjtését segítő szoftverektől kezdve a levelezőlistákon át a személyre szabottan márkázott dobozokig.

A piac azonban lassanként már telítődik, legalábbis erről tanúskodnak a statisztikák: az előfizetéses szolgáltatásokat összegyűjtő és elemző My Subscription Addiction szerint az elmúlt egy évben indult, hasonló profilú cégek legalább 13 százaléka már le is húzta a rolót. Ez ennek a különleges piacnak a velejárója, ugyanis a fogyasztók könnyen büntetnek: ha nincsenek megelégedve a minőséggel, vagy egyszerűen nem nyerik el a tetszésüket a termékek, hamar lemondják a további csomagokat.

Élet előfizetéses doboz előfizetők McKinsey Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2019. november 10. 07:24 Élet

Hamarosan meglehet az anyag, amit 108 éve keresnek, és biztosan Nobel-díjat ér

Ha lenne olyan anyag, amelyben az áram szobahőmérsékleten is energiaveszteség nélkül halad, annak használata alaposan átírná az életünket. És lehet, hogy nemsokára lesz ilyen.

Váczi István
2019. november 8. 10:34 Élet

Kidobott élelmiszert vételeztek maguknak, alkotmánybírósági ügy lesz belőle

Kukabúvárkodásért ítéltek el két német fiatalt, de nem hagyják annyiban.

Szöllősi Réka
2019. november 7. 17:42 Élet

Csak a pénztárcánk lett vékonyabb a chipsadótól

A 2011-ben bevezetett, éppen kiterjeszteni tervezett népegészségügyi termékadó eddig kizárólag a költségvetés számára hozott eredményeket.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. november 11. 06:54 Vállalat

A TV2 új tulajdonosa a kisrészvényesek szerint kihúzta alóluk a bankjukat

Volt egy jó 30 milliárdot érő bank, amit Mészáros Lőrinc, a TV2 új tulajdonosai és jó pár kisrészvényes birtokoltak. Aztán jött egy furcsa ügylet, és csak Mészáros Lőrinc és a TV2-es kör maradt.

Kasnyik Márton
2019. november 9. 07:47 Podcast

Orbán Krisztián: Húsz évig lehülyéztek mindenkit, aki nem értett egyet velük, most nehéz hinni nekik

Ki hinne el bármit annak a leszerepelt gárdának, amely egy évtized alatt sem tudott semmi újat kitalálni? Nem csoda, hogy újra itt vannak a tekintélyelvű vezetők. Ez volt az első G7 Podcast Live.

Jandó Zoltán
2019. november 8. 06:56 Közélet

A Liget-projekt 150 milliárdjának kétharmada kormányközeli vállalkozókat gazdagított

Az eddig elköltött pénz 40 százaléka végső soron két céghez vándorolt, és mindkettő köthető Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz.