Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2019. október 23. 07:58 Élet

Ha nem az árokpartra dobnánk a tönkrement mosógépet, egész jó alapanyag lehetne belőle

Murat Bayram rendkívül szenvedélyes ember, ami kifejezetten jól jön, ha vitatkozni kezd egy olyan témáról rendezett konferencián, mint a hulladékok újrahasznosítása. Márpedig éppen ez történt nemrég Budapesten, a Bureau of International Recycling nevű brüsszeli székhelyű szakmai szervezet soros gigarendezvényén. Egy brit előadó hosszasan részletezte az angliai matrac- és ágybetét-feldolgozók szabályozási problémáit, a résztvevők már kezdtek elbóbiskolni, amikor szerencsére jött Bayram, és bevitt egy verbális ütést Angela Merkelnek.

„Egyszerűen vérlázító, hogy a német kormány elé tett pároldalas szakmai anyagban, amely a környezetvédelmi célokat foglalja össze, egyszer sem szerepel az újrahasznosítás szó” – mondta az egyébként német állampolgárságú, de egy londoni székhelyű cégnél dolgozó szakember, és végre mindenki felébredt. Kiderült, hogy a „hulladékosok” több szempontból is ki vannak akadva.

Nemcsak az fáj az iparágnak, hogy miközben a csapból is a környezetvédelem folyik, ők szinte alig érvényesülnek, hanem az is, hogy a laikusok fejében a hulladék szóhoz még mindig csupa negatív fogalom kapcsolódik. Koszos, lerobbant ipartelepek, hegyekben álló szemét és hasonlók. Pedig ez már rég nem igaz.

„Irtsuk már ki a hulladék szót a használatunkból, mert mi ipari nyersanyagokat állítunk elő, és ha valaki, akkor mi aztán tényleg csökkentjük a szén-dioxid-kibocsátást, nálunk zöldebb tevékenység nem sok van a Földön”

– jegyezte meg erélyesen egy hozzászóló.

Talán az elektronikai hulladékok kezelése mutatja meg igazán szemléletesen, hogy hol tart ma a technológia az újrahasznosításban, vagyis milyen nyersanyagot tudnak adni a feldolgozók az iparnak. Az elektronikai hulladékok nagyon összetett termékek, sok minden van bennük, amit nem akarunk a szeméttelepen látni, adott esetben még veszélyes anyagok is, amelyeket nem szeretnénk még elégetni sem.

Az alábbi grafikon azt mutatja, hogy – meglehetősen bonyolult technikai folyamatokkal – milyen főbb összetevőket tud ma kinyerni az elektronikai hulladékból a Magyarországon is aktív osztrák cégcsoport, a Müller-Guttenbrunn Group (MGG).

 

Pirossal jelöltük azt a két komponenst, amelyből nem lesz közvetlenül újrahasznosítható anyag, a tömeg 4 százaléka ugyanis megy a hulladéklerakóba, 21 százalékából pedig (hő)energia lesz, azaz jellemzően az égetőbe kerül.

Tömegarányosan nézve azonban a hulladék 75 százalékából ipari alapanyag lehet. Chris Slijkhuis, az MGG közkapcsolati igazgatója azt mondja, az egyik legnagyobb problémát ma már a e-hulladékban is a műanyagok okozzák. Egyrészt azért, mert egyre sokfélébbek, és a szétválasztásuk feladja a technológiai leckét, másrészt azért, mert egyre szigorúbb szabályok szerint kell megtervezni a műveleteket. Mindez nagyon komoly és folyamatos befektetéseket igényel, amit Slijkhuis szerint elég nehéz kitermelni, és mivel a hasznosítást profitorientált cégek végzik, a helyzet romlik.

Mindenesetre a végleges szemét 4 százalékos aránya azt mutatja, hogy ha az újrahasznosító telepre eljut a hulladék, akkor környezetvédelmi szempontból ma már elég jó lesz a végeredmény. A probléma az, hogy sok esetben nem jut el oda. Egy pár éve készült nemzetközi felmérés szerint Európában csak az elektronikai hulladékok 34 százalékáról tudjuk biztosan, hogy megfelelően összegyűjtötték és újrahasznosították, ami nagyon kevés.

Magyarországon az Orbán-kormány 2011-től vonta állami kézbe a begyűjtést, amit ma az NHKV*Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt., avagy közkeletű nevén kukaholding. szervez, a termékek forgalomba hozóinak termékdíjat kell fizetniük, a lakosság pedig a hulladékudvarokba vagy a kereskedőhöz viheti vissza a tönkrement berendezéseit. Európai összehasonlításban nem keletkezik nálunk rengeteg elektronikus hulladék:

 

Az alábbi ábráról viszont az is kiderül, hogy a legutóbbi, 2015-ös adatok szerint az elektronikai hulladékoknak a jelentős részét nem sikerült begyűjteni. Látszik, hogy ebben vannak nálunk sokkal rosszabbul teljesítő uniós államok is, de a hulladék közel fele Magyarországon sem jut el a megfelelő gyűjtőhelyekre.

 

Élet elektronikai hulladék hulladék nyersanyag újrahasznosítás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2019. november 10. 07:24 Élet

Hamarosan meglehet az anyag, amit 108 éve keresnek, és biztosan Nobel-díjat ér

Ha lenne olyan anyag, amelyben az áram szobahőmérsékleten is energiaveszteség nélkül halad, annak használata alaposan átírná az életünket. És lehet, hogy nemsokára lesz ilyen.

Váczi István
2019. november 8. 10:34 Élet

Kidobott élelmiszert vételeztek maguknak, alkotmánybírósági ügy lesz belőle

Kukabúvárkodásért ítéltek el két német fiatalt, de nem hagyják annyiban.

Szöllősi Réka
2019. november 7. 17:42 Élet

Csak a pénztárcánk lett vékonyabb a chipsadótól

A 2011-ben bevezetett, éppen kiterjeszteni tervezett népegészségügyi termékadó eddig kizárólag a költségvetés számára hozott eredményeket.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. november 11. 06:54 Vállalat

A TV2 új tulajdonosa a kisrészvényesek szerint kihúzta alóluk a bankjukat

Volt egy jó 30 milliárdot érő bank, amit Mészáros Lőrinc, a TV2 új tulajdonosai és jó pár kisrészvényes birtokoltak. Aztán jött egy furcsa ügylet, és csak Mészáros Lőrinc és a TV2-es kör maradt.

Kasnyik Márton
2019. november 9. 07:47 Podcast

Orbán Krisztián: Húsz évig lehülyéztek mindenkit, aki nem értett egyet velük, most nehéz hinni nekik

Ki hinne el bármit annak a leszerepelt gárdának, amely egy évtized alatt sem tudott semmi újat kitalálni? Nem csoda, hogy újra itt vannak a tekintélyelvű vezetők. Ez volt az első G7 Podcast Live.

Jandó Zoltán
2019. november 8. 06:56 Közélet

A Liget-projekt 150 milliárdjának kétharmada kormányközeli vállalkozókat gazdagított

Az eddig elköltött pénz 40 százaléka végső soron két céghez vándorolt, és mindkettő köthető Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz.