Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2019. október 23. 07:58 Élet

Ha nem az árokpartra dobnánk a tönkrement mosógépet, egész jó alapanyag lehetne belőle

Murat Bayram rendkívül szenvedélyes ember, ami kifejezetten jól jön, ha vitatkozni kezd egy olyan témáról rendezett konferencián, mint a hulladékok újrahasznosítása. Márpedig éppen ez történt nemrég Budapesten, a Bureau of International Recycling nevű brüsszeli székhelyű szakmai szervezet soros gigarendezvényén. Egy brit előadó hosszasan részletezte az angliai matrac- és ágybetét-feldolgozók szabályozási problémáit, a résztvevők már kezdtek elbóbiskolni, amikor szerencsére jött Bayram, és bevitt egy verbális ütést Angela Merkelnek.

„Egyszerűen vérlázító, hogy a német kormány elé tett pároldalas szakmai anyagban, amely a környezetvédelmi célokat foglalja össze, egyszer sem szerepel az újrahasznosítás szó” – mondta az egyébként német állampolgárságú, de egy londoni székhelyű cégnél dolgozó szakember, és végre mindenki felébredt. Kiderült, hogy a „hulladékosok” több szempontból is ki vannak akadva.

Nemcsak az fáj az iparágnak, hogy miközben a csapból is a környezetvédelem folyik, ők szinte alig érvényesülnek, hanem az is, hogy a laikusok fejében a hulladék szóhoz még mindig csupa negatív fogalom kapcsolódik. Koszos, lerobbant ipartelepek, hegyekben álló szemét és hasonlók. Pedig ez már rég nem igaz.

„Irtsuk már ki a hulladék szót a használatunkból, mert mi ipari nyersanyagokat állítunk elő, és ha valaki, akkor mi aztán tényleg csökkentjük a szén-dioxid-kibocsátást, nálunk zöldebb tevékenység nem sok van a Földön”

– jegyezte meg erélyesen egy hozzászóló.

Talán az elektronikai hulladékok kezelése mutatja meg igazán szemléletesen, hogy hol tart ma a technológia az újrahasznosításban, vagyis milyen nyersanyagot tudnak adni a feldolgozók az iparnak. Az elektronikai hulladékok nagyon összetett termékek, sok minden van bennük, amit nem akarunk a szeméttelepen látni, adott esetben még veszélyes anyagok is, amelyeket nem szeretnénk még elégetni sem.

Az alábbi grafikon azt mutatja, hogy – meglehetősen bonyolult technikai folyamatokkal – milyen főbb összetevőket tud ma kinyerni az elektronikai hulladékból a Magyarországon is aktív osztrák cégcsoport, a Müller-Guttenbrunn Group (MGG).

 

Pirossal jelöltük azt a két komponenst, amelyből nem lesz közvetlenül újrahasznosítható anyag, a tömeg 4 százaléka ugyanis megy a hulladéklerakóba, 21 százalékából pedig (hő)energia lesz, azaz jellemzően az égetőbe kerül.

Tömegarányosan nézve azonban a hulladék 75 százalékából ipari alapanyag lehet. Chris Slijkhuis, az MGG közkapcsolati igazgatója azt mondja, az egyik legnagyobb problémát ma már a e-hulladékban is a műanyagok okozzák. Egyrészt azért, mert egyre sokfélébbek, és a szétválasztásuk feladja a technológiai leckét, másrészt azért, mert egyre szigorúbb szabályok szerint kell megtervezni a műveleteket. Mindez nagyon komoly és folyamatos befektetéseket igényel, amit Slijkhuis szerint elég nehéz kitermelni, és mivel a hasznosítást profitorientált cégek végzik, a helyzet romlik.

Mindenesetre a végleges szemét 4 százalékos aránya azt mutatja, hogy ha az újrahasznosító telepre eljut a hulladék, akkor környezetvédelmi szempontból ma már elég jó lesz a végeredmény. A probléma az, hogy sok esetben nem jut el oda. Egy pár éve készült nemzetközi felmérés szerint Európában csak az elektronikai hulladékok 34 százalékáról tudjuk biztosan, hogy megfelelően összegyűjtötték és újrahasznosították, ami nagyon kevés.

Magyarországon az Orbán-kormány 2011-től vonta állami kézbe a begyűjtést, amit ma az NHKV*Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt., avagy közkeletű nevén kukaholding. szervez, a termékek forgalomba hozóinak termékdíjat kell fizetniük, a lakosság pedig a hulladékudvarokba vagy a kereskedőhöz viheti vissza a tönkrement berendezéseit. Európai összehasonlításban nem keletkezik nálunk rengeteg elektronikus hulladék:

 

Az alábbi ábráról viszont az is kiderül, hogy a legutóbbi, 2015-ös adatok szerint az elektronikai hulladékoknak a jelentős részét nem sikerült begyűjteni. Látszik, hogy ebben vannak nálunk sokkal rosszabbul teljesítő uniós államok is, de a hulladék közel fele Magyarországon sem jut el a megfelelő gyűjtőhelyekre.

 

Élet elektronikai hulladék hulladék nyersanyag újrahasznosítás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Fabók Bálint
2019. november 19. 12:10 Adat, Élet

Magyarországon 330 ezren élnek WC nélkül, Romániában ötmillióan

Ha valaki nem értesült volna róla, ma van a WC világnapja, ami elsőre talán megmosolyogtató lehet egy számítógép mögül a nyugati világból. Az esemény azonban egy kifejezetten súlyos problémára igyekszik felhívni a világ figyelmét. Az öblítővizes (vagy angol) WC hiánya ugyanis rendkívüli egészségügyi kockázat, az ENSZ becslése szerint sok százezren halnak meg évente a higiénikus WC-k hiánya miatt.

Avatar
2019. november 17. 07:13 Élet

Téves és káros hiedelem, hogy a korán kelés javítja a diákok teljesítményét

Több tudományos módszerrel is megállapították, hogy jót tesz a diákok teljesítményének, ha ki tudják aludni magukat.

Avatar
2019. november 15. 17:32 Élet

A zongoraművész könyvespolca

Annak, akinek éppen szüksége van rá, a magyar irodalom fontos és nagy irodalom, tele életre szóló, meghatározóan súlyos könyvekkel.

Fontos

Bucsky Péter
2019. november 19. 06:59 Közélet

Hatmilliárdos gödörből kell kihúzni Tarlósék elfuserált projektjét

Még a tesztkapukat is leszerelik a bedőlt e-jegyrendszer után, 8,6 milliárdért cserébe két szervere és pár kétséges hasznú szoftvere marad a BKK-nak.

Jandó Zoltán
2019. november 18. 06:47 Közélet, Vállalat

Mészároséknak már 410 milliárdnyi cégvagyonról van papírjuk, de ennél is többet halmoztak fel

Kétszázmilliárd forintra értékelték fel Orbán Viktor barátjának családi cégét. A felcsúti gázszerelő nagyjából az 1200. leggazdagabb ember lehet a világon.

Jandó Zoltán
2019. november 15. 15:46 Közélet

Rejtőzködő harcostárs szállt be Mészárosék családi cégébe

A második legismertebb tiszakécskei milliárdos, Varga Károly, akinek korábban is volt üzleti kapcsolata Mészáros Lőrinccel, egy követelésért cserébe 2 százalékos részesedést kapott a Talentis Zrt-ben.