A felmelegedés nemcsak meghosszabbítja, de fokozza is a pollenallergiások szenvedését
Cikkünk írásakor javában tart a 2019-es parlagfűszezon, miközben a fűfélékből származó pollenkoncentráció már szokás szerint sokkal kisebb, a szezonja lecsengőben van. A fejlett világban 10-30 százalék között van azoknak az aránya, akik egy vagy több növény pollenjére is allergiások, jelenlegi ismereteink szerint azért, mert a szervezetük félreértelmezi a helyzetet, és hibás védekező reakciót ad egy egyébként többnyire ártatlan külső ingerre.
A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a klímaváltozás fokozatosan rontja a helyzetüket. Egy nemzetközi kutatócsoport nemrég közölte a Lancet nevű szakmai folyóiratban azokat az eredményeket, amelyeket a Föld északi féltekéjének 17 városában vett adatokból nyert.
A munka azért érdekes, mert új módszerrel dolgozik: az egyes helyszíneken mért hőmérsékleti adatokat kombinálja a pollenkoncentrációs adatokkal, és mindezt több évtizedre visszamenően vizsgálja, az adatfelvétel átlagos időtartama 26 év volt.
A kutatók általában utólag, a mért adatokból határozzák meg egy pollenszezon kezdő- és befejező időpontját. Miután egy évben mindennap megmérik a pollenkoncentrációt, ezeket összeadják, és azt a napot jelölik meg (utólag) kezdőnapnak, amikor az addig eltelt napok összesített koncentrációja eléri a teljes év összesített koncentrációjának 5 százalékát. A szezon befejező napja pedig akkor van, amikor az addig eltelt napok összesített értéke a teljes évre vonatkozó összesítés 95 százalékát eléri.
Ebből azonban nem feltétlenül derül ki, hogy az éves változásokat az időjárás változása okozza-e, mert egy-egy melegebb vagy hidegebb nap könnyen eltolja a szezon kezdetét és a végét. A mostani felmérésben ezért nem egy, hanem négynapos időablakokkal számoltak, a szezon kezdete az első olyan négynapos időszak negyedik napja lett, ahol az 5 százalékos küszöböt átugrották, a szezon végét pedig annak a négynapos ablaknak a negyedik napjára határozták meg, ahol a 95 százalékot meghaladták.
A 17 vizsgált városból csak háromban mértek pollenmennyiség-csökkenést, (Puszan, Legnano és Szöul), de csak elenyésző mértékben. A többi 14 városban emelkedett a légkör pollentartalma, és néhány helyen egészen magas, évi 10 százalék feletti az emelkedés (Fairbanks, Minneapolis, Szaloniki és Turku). A hozzánk legközelebb eső Krakkóban is igen nagy a növekedés, évente 9 százalékkal több a pollen a levegőben.
Az allergiás szezon többnyire mindenhol évente körülbelül egy nappal meghosszabbodott az elmúlt két-három évtizedben.
Krakkó, Rejkjavik és a kanadai Winnipeg kiugróan magas értékeket produkált, a lengyel városban az éves átlagos szezonnyúlás elérte a másfél napot.
A napi hőmérsékleti adatokkal összevetve pedig mindenhol egyértelműnek látszik az egyébként is logikus összefüggés, hogy a hosszabb és intenzívebb pollenszezont a felmelegedés okozza.
Kanadai kutatók egyébként azt is bebizonyították, hogy egykori tévés és videós felvételek elemzésével viszonylag könnyen megbízható adatbázist lehet felépíteni az egyes növények rügyfakadási és lombhullási idejéről. Kiderült, hogy 2006 és 2016 között Kanadában jelentősen korábbra tolódott a rügyfakadás és a virágzás is.
Élet
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Fontos
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
