Rengeteg információ halad át a Google szerverén nap mint nap, és szerencsére a tudomány felismerte, hogy ezeket jó célokra is lehet hasznosítani. Már volt egy próbálkozás a Google Flu Trends oldallal, ahol a keresési trendek alapján próbálták megjósolni, hogy hol üti fel a fejét egy-egy járvány. Bár ez a kísérlet kudarcba fulladt, Jose Azar tanulmánya sikeresen használja a Google Trends adatait, hogy megvizsgálja, milyen kapcsolat van az elektromos autók iránti érdeklődés és az olajárak alakulása között.
Az egyértelműbb kapcsolat nyilván az, hogy ha felmegy a benzin ára, akkor a fogyasztók elkezdenek alternatívát keresgélni, és ezt egyelőre leginkább az elektromos vagy a hibrid autók jelentik. Így nem meglepő, hogy ilyenkor keresnek rá többen az elektromos autókhoz kapcsolódó kifejezésekre.
A Google Trend adatok elemzésével más területen már születtek tanulmányok,
amik pozitív kapcsolatot mutattak a keresési gyakoriság és a tényleges vásárlás között,
bár egyelőre csak mindennapi termékek, például mozijegyek esetén.
Viszont az is érdekes kérdés, hogy ha valamilyen független hatás következtében megnőnek az elektromos autóhoz köthető keresések, annak van-e bármilyen következménye az olajár alakulására. Jose Azar a Google adatait és az amerikai energetikai információs iroda olajár-adatbázisát hasonlította össze, hogy utánajárjon ennek a kérdésnek.
Az adatok azt mutatják, hogy (még azt is figyelembe véve, hogy az olajár hatással van a keresésekre),
egyértelműen kimutatható, hogy az e-autók iránt megnövekedett internetes érdeklődés csökkenti az olaj árát.
Ezen keresztül pedig jellemzően az üzemanyagokét is, bár ezt természetesen befolyásolhatja egy esetleges adóváltozás vagy Magyarország esetében a dollár-forint árfolyam alakulása is.
A szerző feltételezése szerint ez két csatornán történhet. Valószínű, hogy az internetes érdeklődés jó közelítést ad arról, hogy mennyire fejlődik az alternatív meghajtású autók technológiája és potenciális elérhetősége. Ez megváltoztatja a hosszú távú keresletet a benzines és dízelautók, illetve ezen keresztül a fosszilis üzemanyagok iránt. Ennek következtében csak alacsonyabb ár mellett tudnak ugyanúgy értékesíteni az olajvállalatok.
A hosszú távú változást támasztja alá az is, hogy 2008-ban, amikor nőtt az érdeklődés az elektromos autók iránt, az olaj jövőbeli ára évekkel előre drasztikusan csökkent. A szerző és más tanulmányok is arra hivatkoznak, hogy a válság csak kisebb és főleg a jelenbeli árakat érintő visszaesést indokolt volna. Eközben az, hogy a jövőbeli árakat is jóval alacsonyabbnak jósolta a piac, a hosszú távú kereslet változását mutatja.
A másik lehetőség több feltételezésre épül: a szerző szerint nem kizárt, hogy az összehangoltan fellépő kitermelők egységesen leviszik az olaj árát, amikor érzik, hogy megnő az érdeklődés a belső égésű motorokkal konkuráló technológiák iránt. Ezzel csökkentik az alternatívák vonzóságát, és akár még az autógyártókat is visszatarthatják, hogy sok pénzt öljenek a gazdaságos fogyasztású vagy elektromos autók fejlesztésébe.
Ebből le kell vonni azt a fontos következtetést az alternatív közlekedési módok támogatására vonatkozóan, hogy amikor elterveznek egy programot, akkor figyelembe kell venni ennek a visszahatását a környezetszennyező technológiákra. Ha támogatjuk az elektromos autók vásárlását, akkor nem annyi lesz a nettó hatás, ahányan átállnak a környezetkímélőbb autóhasználatra, mivel a megnövekedett érdeklődés miatt csökken a benzin ára, így lesznek valamennyien, akik többet fogják az intézkedés következtében használni a környezetszennyező járműveiket. Így a teljes hatás kisebb lesz, mint amit konstans olajárak feltételezésével kiszámítanak.
A tanulság az, hogy nagyon kevés intézkedést lehet önmagában vizsgálni, amikor a környezetről van szó. Ugyanúgy, ahogy egy faj megmentése egy egész ökoszisztémát állíthat helyre, miközben más fajokat visszaszoríthat, egy-egy jóindulatú támogatási programnak is lehetnek nem várt következményei. Azért fontosak a fentihez hasonló kutatások, hogy valósabb képet kapjunk az ilyen intézkedések pozitív hatásairól, és még könnyebben tudjuk felvenni a harcot a környezetre káros termékek ellen.
Élet
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
Fontos
Sokkal jobban is lehet segíteni a középiskolásokat a pályaválasztásban
Pályaorientáció alatt leginkább egyszeri ismeretátadást szoktak érteni, pedig fontos lenne a diákokat végigkísérni a 9. osztálytól érettségiig.
Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el
A kormány mintha túl gyors felfutással számolna az új autó- és akkumulátorgyáraknál, ami fokozza a jövő évi pénzügyi terveket övező kockázatokat.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
