Rengeteg információ halad át a Google szerverén nap mint nap, és szerencsére a tudomány felismerte, hogy ezeket jó célokra is lehet hasznosítani. Már volt egy próbálkozás a Google Flu Trends oldallal, ahol a keresési trendek alapján próbálták megjósolni, hogy hol üti fel a fejét egy-egy járvány. Bár ez a kísérlet kudarcba fulladt, Jose Azar tanulmánya sikeresen használja a Google Trends adatait, hogy megvizsgálja, milyen kapcsolat van az elektromos autók iránti érdeklődés és az olajárak alakulása között.
Az egyértelműbb kapcsolat nyilván az, hogy ha felmegy a benzin ára, akkor a fogyasztók elkezdenek alternatívát keresgélni, és ezt egyelőre leginkább az elektromos vagy a hibrid autók jelentik. Így nem meglepő, hogy ilyenkor keresnek rá többen az elektromos autókhoz kapcsolódó kifejezésekre.
A Google Trend adatok elemzésével más területen már születtek tanulmányok,
amik pozitív kapcsolatot mutattak a keresési gyakoriság és a tényleges vásárlás között,
bár egyelőre csak mindennapi termékek, például mozijegyek esetén.
Viszont az is érdekes kérdés, hogy ha valamilyen független hatás következtében megnőnek az elektromos autóhoz köthető keresések, annak van-e bármilyen következménye az olajár alakulására. Jose Azar a Google adatait és az amerikai energetikai információs iroda olajár-adatbázisát hasonlította össze, hogy utánajárjon ennek a kérdésnek.
Az adatok azt mutatják, hogy (még azt is figyelembe véve, hogy az olajár hatással van a keresésekre),
egyértelműen kimutatható, hogy az e-autók iránt megnövekedett internetes érdeklődés csökkenti az olaj árát.
Ezen keresztül pedig jellemzően az üzemanyagokét is, bár ezt természetesen befolyásolhatja egy esetleges adóváltozás vagy Magyarország esetében a dollár-forint árfolyam alakulása is.
A szerző feltételezése szerint ez két csatornán történhet. Valószínű, hogy az internetes érdeklődés jó közelítést ad arról, hogy mennyire fejlődik az alternatív meghajtású autók technológiája és potenciális elérhetősége. Ez megváltoztatja a hosszú távú keresletet a benzines és dízelautók, illetve ezen keresztül a fosszilis üzemanyagok iránt. Ennek következtében csak alacsonyabb ár mellett tudnak ugyanúgy értékesíteni az olajvállalatok.
A hosszú távú változást támasztja alá az is, hogy 2008-ban, amikor nőtt az érdeklődés az elektromos autók iránt, az olaj jövőbeli ára évekkel előre drasztikusan csökkent. A szerző és más tanulmányok is arra hivatkoznak, hogy a válság csak kisebb és főleg a jelenbeli árakat érintő visszaesést indokolt volna. Eközben az, hogy a jövőbeli árakat is jóval alacsonyabbnak jósolta a piac, a hosszú távú kereslet változását mutatja.
A másik lehetőség több feltételezésre épül: a szerző szerint nem kizárt, hogy az összehangoltan fellépő kitermelők egységesen leviszik az olaj árát, amikor érzik, hogy megnő az érdeklődés a belső égésű motorokkal konkuráló technológiák iránt. Ezzel csökkentik az alternatívák vonzóságát, és akár még az autógyártókat is visszatarthatják, hogy sok pénzt öljenek a gazdaságos fogyasztású vagy elektromos autók fejlesztésébe.
Ebből le kell vonni azt a fontos következtetést az alternatív közlekedési módok támogatására vonatkozóan, hogy amikor elterveznek egy programot, akkor figyelembe kell venni ennek a visszahatását a környezetszennyező technológiákra. Ha támogatjuk az elektromos autók vásárlását, akkor nem annyi lesz a nettó hatás, ahányan átállnak a környezetkímélőbb autóhasználatra, mivel a megnövekedett érdeklődés miatt csökken a benzin ára, így lesznek valamennyien, akik többet fogják az intézkedés következtében használni a környezetszennyező járműveiket. Így a teljes hatás kisebb lesz, mint amit konstans olajárak feltételezésével kiszámítanak.
A tanulság az, hogy nagyon kevés intézkedést lehet önmagában vizsgálni, amikor a környezetről van szó. Ugyanúgy, ahogy egy faj megmentése egy egész ökoszisztémát állíthat helyre, miközben más fajokat visszaszoríthat, egy-egy jóindulatú támogatási programnak is lehetnek nem várt következményei. Azért fontosak a fentihez hasonló kutatások, hogy valósabb képet kapjunk az ilyen intézkedések pozitív hatásairól, és még könnyebben tudjuk felvenni a harcot a környezetre káros termékek ellen.
Élet
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Temetik az otthoni munkát, de éppen most alakul ki a mindenki számára hasznos formája
Szigorításról szólnak a hírek, pedig stabilizálódik a távmunka szerepe, és egyre inkább látszik, hogy hány irodai nappal kerülhetők el a hátrányai.
Fontos
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
Újra azzal úszta meg a sokmilliárdos büntetést a Mercedes, hogy feldobta kartelltársait
Olcsóbban akarták letudni a roncsautókkal kapcsolatos kötelezettségeiket a gyártók, de lebuktak, mert a Mercedes kibeszélt a kartellből – nem először.
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
