Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. augusztus 15. 15:28 Élet

Nagyobb profitért lobbiznak ki hosszabb letöltendőket a magánbörtönök

Az Egyesült Államokban részben magánosították a büntetés-végrehajtást, de egyre többen kritizálják a magánbörtönök működését. 2016-ban a szövetségi kormány le is állította a magánbörtönök használatát, de Trump elnökségének kezdetével újra visszahozták őket. Az elmúlt harminc évben, mióta magánszektor által üzemeltetett börtönök léteznek, 194 százalékkal nőtt a börtönlakók száma, míg az USA népessége csak 36 százalékkal. Egy friss tanulmány annak járt utána, hogy hatással lehetnek-e ezek az intézmények arra, hogy milyen ítéletek születnek.

A téma az USA-ban annyira felkapott, hogy a népszerű humorista John Oliver is arról beszélt nemrég, milyen módokon nehezíti meg az elítéltek és családjuk életét a börtönszolgáltatások privatizálása. Itthon egyelőre kevésbé terjedtek el az ilyen megoldások, de már létezik két büntetés-végrehajtó intézet, ami közös állami és magán üzemeltetés alatt működik. Ez azt jelenti, hogy a rabok nyilvántartását, őrzését és szállítását, illetve az egészségügyi ellátásukat az állam kezeli, de minden más szolgáltatásra egy-egy magáncéget bízott meg e két intézmény esetében. (Az állami börtönök egyébként együttműködnek számos magáncéggel is.)

Ebben rengeteg pénz van, mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy mekkora verseny folyt a szombathelyi intézmény üzemeltetéséért. A tiszalöki intézetnek pedig a megállapodás szerint évente

1,2 milliárd forintot fizetnek 2006 óta összesen 15 évig.

Szerencsére itthon ezek jó körülményekkel és felszereltséggel járnak együtt, ezért egyelőre általánosan jók a vélemények a két intézetről.

Amerikában azonban más a helyzet, az amerikai Igazságügyi Minisztérium jelentése alapján a magánbörtönök kevésbé biztonságosak a bentlakóknak és az itt élők életminősége is alacsonyabb, ugyanakkor könnyebb belőlük megszökni. Christian Dippel és Michael Poyker a fent említett új tanulmányukban azt vizsgálják, hogy ezen túl vajon még arra is hatással lehetnek-e, hogy mennyien és milyen hosszú időre kerülnek börtönbe. Az elmúlt 30 év állami szintű ítéletein keresztül nézték meg, hogy más ítéletek születnek-e, ha nő a magánbörtönök kapacitása az ítéletet hozó államban.

Eredményeik azt mutatják, hogy ha megduplázódnak egy magánbörtön férőhelyei, akkor

átlagosan 18 nappal hosszabb időre ítélik el a bűnelkövetőket,

mint azokban a szomszédos államokban, ahol minden változatlan maradt. Ez nem jelent óriási változást, de egyértelműen bizonyítja, hogy van a magánbörtönök terjedésének hatása arra, hogy az állami bíróságok milyen ítéletet szabnak ki. Ez már akkor is probléma lenne, ha csak egy napos eltérést mértek volna.

Szerencsére a szerzők arra is találtak bizonyítékot, hogy nem születik több esetben letöltendő börtönbüntetés, akármennyire is változik a magánbörtönök igénye. Afelől tehát megnyugodhatunk, hogy nem kerül emiatt olyan ember börtönbe, aki amúgy nem kerülne. Ezzel együtt igen igazságtalan, hogy van, aki több napot tölt bent, mint igazságos lenne, csak azért, hogy nagyobb hasznot szerezzenek az üzemeltetők.

A szerzők több lehetséges csatornát is felsorolnak, amin keresztül hathatnak a magánszereplők a bírói döntésekre. Amerikában nagy hagyománya van a lobbitevékenységeknek, és ez alól a börtönök képviselői sem kivételek. 1999-2010 között évente átlagosan 1,4  millió dollárt költöttek lobbitevékenységre a börtönök fenntartói az egész országban és átlagosan 70 lobbistát alkalmaztak egy-egy államban.

Emellett az is szerepet játszik a döntésben, hogy a magáncégeknek törvényben meghatározott mértékben alacsonyabb költségekkel kell üzemeltetni a börtönöket, mint az államiaknak. Valószínűleg ennek is köszönhető az alacsonyabb életminőség, de ugyanakkor így kevesebb költséggel jár egy elítélt börtönben tartása. Aurélie Ouss tanulmányából kiderül, hogy a költség csökkentése hatással van a döntéshozókra, tehát,

ha kevesebb a költsége az emberek börtönben tartásának, akkor hajlamosabbak szigorúbb, vagyis hosszabb idejű letöltendő büntetéseket kiszabni.

Ugyanakkor az is igaz, hogy nem a társadalmi költségeket veszik figyelembe, hanem csak az őket érintő, jelen esetben az államot terhelő kiadásokat.

Végül azt sem lehet kizárni, hogy illegális módszerekkel is igyekeznek a magánintézmények hatni a bírókra. Számos ilyen ügy volt, a leghíresebb ilyen a „gyerekeket kápéért” (kids for cash) néven elhíresült botrány, amiből több film is készült. Két pennsylvaniai bíró több mint 2,2 millió dollárt fogadott el, hogy keményebb büntetésben részesítsen fiatalkorú vádlottakat, akik ennek következtében a kenőpénzt fizető forprofit nevelőintézetbe kerültek.

A lebukás után több mint 2000 ítéletet kellett semmissé tenni.

Láthatjuk tehát, hogy jól felügyelt körülmények között, mint a tiszalöki vagy a szombathelyi, az államtól nem teljesen leszakadva, működhetnek jobban a magánúton üzemeltetett börtönök, mint az államiak. Arra viszont nagyon kell figyelni, hogy semmilyen fent említett módon se tudjanak ezek vezetői és tulajdonosai hatással lenni az ítélet végrehajtásra, mivel így emberek életét tehetik tönkre a profit növeléséért cserében.

Élet börtönbüntetés igazságszolgáltatás profit vesztegetés Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Hajdu Miklós
2020. február 15. 13:19 Élet

Súlyosan alulbecsülték, hogy a tehetősek mennyi ételt dobnak ki

Az éghajlatot és a saját pénztárcánkat is védenénk, ha jobban átgondolnánk, hogy mennyit főzünk és vásárolunk.

Torontáli Zoltán
2020. február 15. 07:45 Élet

Melyik inkább környezetbarát, a szappan vagy a tusfürdő?

Elég egyértelműnek látszik, hogy a kettő közül melyik terheli kevésbé a környezetet, de azért mégis van egy-két csavar a dologban.

Váczi István
2020. február 13. 10:26 Élet

Nem vették a csökkentett cukortartalmú csokit, kivonja a Nestlé

A gyenge forgalmi adatok miatt felhagy a Nestlé a csökkentett cukortartalmú Milkybar Wowsomes csokoládék forgalmazásával.

Fontos

Avatar
2020. február 16. 17:24 Közélet

Azért beszélnek megosztó témákról a politikusok, mert csak így figyelünk rájuk

Sok lényeges kérdésről nem tájékozódunk, mert ezek nem elég megosztóak, és ezért a politikusok sem foglalkoznak ezekkel a témákkal.

Váczi István Bucsky Péter
2020. február 16. 07:47 Közélet

Moszkvában és Szófiában is olcsóbb a metrókocsi-felújítás, mint Budapesten

Ha nem a beszerzést álcázzák felújításnak, akkor egészen szerény összegből is kijöhet a művelet.

Váczi István Stubnya Bence
2020. február 14. 18:08 Vállalat

Nyereséges is lehetett volna a bezárásra ítélt, de a kormány szerint még megmenthető gyár

Az 1200 embert foglalkoztató üzem a méretes veszteség ellenére valójában nem is teljesített olyan rosszul a legutóbbi megismerhető évében.