A műanyagmentes július óriási népszerűségnek örvend, de vajon változik-e valami, csak mert egy hónapig figyelünk a tudatos vásárlásra? A megszokott döntések elmélete szerint sokkal inkább magyarázzák a jövőbeli cselekvéseinket a múltbeliek, mint bármilyen racionális elhatározás. De hogyan alakulnak ki ezek a megszokások, és elég-e, ha egy hónapig kerüljük a műanyagot, hogy ez beépüljön a mindennapi szokásaink közé?
A közgazdaságtan alapjait képezik az emberek döntései, ezeknek a megértése az egyik legfontosabb feladat. Kahneman könyve óta általánosan elterjedt, hogy az emberek két rendszert használnak a döntések meghozatalára, az egyik a gyors, automatikus döntésekért felel, amik nem igényelnek sok kognitív energiát. A másik a tudatos döntéseinket hozza meg, ami lassabb, de mérlegelve és logikusan találja meg az optimális döntést.
Sajnos a környezetre káros szokásainkat, mint például a túlzott műanyagfogyasztás, az első rendszer kezeli, ezért nehéz ezeket felülírni.
Kurz és szerzőtársai azt vizsgálták meg, hogy hogyan működnek a szokás alapú döntések, és miként lehet ezeken változtatni, hogy a környezetet jobban óvjuk.
A szociálpszichológiai hozzáállás szerint három feltételnek kell teljesülnie egy szokás kialakulásához. Az első, hogy sokszor ismétlődő cselekvésnek kell lennie. Ilyen például a vásárlás, amit legtöbben napi vagy heti szinten kénytelenek vagyunk elszenvedni. A második, hogy ez az ismétlődő szokás beépüljön egyfajta automatizmusként, tehát megszűnjön tudatos döntésnek lenni, és minimális felügyelettel oldja meg az agy a döntéseket. Ez nagyon hasznos tud lenni például, amikor az rögzül, hogy mindig zárjuk be a bejárati ajtó, de sok környezetre káros viselkedés is rögzülhet, például az, hogy mindig új zacskót használunk a bevásárláshoz vagy szívószállal isszuk a fröccsöt.
Továbbá a megszokáshoz az is kell, hogy ugyanolyan kontextusban történjen minden alkalommal. Ez azt jelenti, hogy minden szokáshoz tartozik egy szituáció, ami sok részletből tevődik össze, például az, hogy melyik boltba mész, ott mi hol van, miket veszel jellemzően minden alkalommal.
Ezek a tényezők aktiválják a megszokott döntést, és a gyors, tudatalatti döntéshozással gondolkodás nélkül cselekszünk úgy, mint korábban is.
Amikor bemegyünk egy szupermarketbe, és az első dolog, amit meglátunk, a gyümölcsök, mellettük pedig a letéphetős műanyag zacskó, akkor reflexszerűen bepakoljuk az almát a zacskóba, és megyünk tovább a péksütikhez, ahol ugyanezt megismételjük. Ezek a döntések tudat alatt történnek, miközben az agy inkább olyan dolgokra koncentrál, hogy mit kell még megvenni vagy mennyi pénzt költhetünk a bevásárlás folyamán.
A megszokások ellentétei a tudatos döntések, amelyek a lassabb, logikus döntéshozás következményei. Viszont nem lehet teljesen az egyik vagy a másik kategóriába sorolni egy cselekvést, inkább egy skálán mozog, hogy mennyire automatizált vagy mennyire tudatos. Minél inkább az automatikus irányba mozdul, annál nehezebb később megváltoztatni. Ha teljesen leszakad a tudatos gondolkodásról, akkor hiába változik meg a motivációnk, hozzáállásunk vagy az értékrendünk, ezeken a szokásokon nagyon nehezen fogunk változtatni, mert nem a tudatos döntéshozás részei.
Ez persze nem jelenti azt, hogy nem lehet ezeken a szokásokon változtatni, csak tudni kell, hogyan kezdjünk bele. Nem elég elhatározni magunkat, vagy kiszámolni, hogy akár még pénzügyileg is megéri környezettudatosan élni, mert ezek mind a tudatos gondolkodás részei. A három tényezőt külön-külön kell célozni, és hatékonyan megszüntetni a berögzült rossz szokásokat.
A viselkedési pszichológia alapján az ismétlődő cselekvések kialakulásában a legnagyobb szerepet a jutalmazó és büntető visszacsatolási rendszer játssza. Ezek tudatalatti folyamatok, de ha valahogy hozzákötünk egy jutalmazó cselekvést a tudatos vásárláshoz, akkor könnyen átfordulhat ez is megszokássá.
A közösségi média pedig pont úgy van felépítve, hogy a jutalmazó központunkat célozza, tehát a júliusi műanyagmentes kihívás ebből a szempontból tökéletes módszer a környezettudatos vásárlás rögzüléséhez.
Ha kirakunk egy képet, amivel mutatjuk, hogy részt veszünk benne, máris özönlenek a lájkok, ami nagyon erősen hat a jutalomközpontunkra. Ha egy hónapig aktívan csináljuk, akkor az jó eséllyel felülírhatja a korábbi vásárlási szokásainkat.
De ez még nem elég, hogy az automatizált döntéseinket is felülírja. Ezekhez nagyon fontos, hogy előre tervezzünk, szituációnként „ha, akkor” terveket készítsünk. Vásárlás előtt el kell tervezni, hogy ha kimért zöldséget akarok venni, akkor vinnem kell a tüll zsákot és abba kell beletenni az árut. Vagy, ha van műanyagba csomagolt zsebkendő és papírdobozos, akkor az utóbbit fogom választani. Ha pedig beülök fröccsözni a barátaimmal, akkor előre szólok, hogy nem kérek szívószálat. Ez utóbbi mondjuk inkább a felszolgálók automatizált megszokása, mint a miénk, de attól még változtathatunk rajta. Ha egy hónapig igyekszünk minden vásárlást és kocsmázást előre eltervezni, akkor később is könnyebb lesz betartani ezeket a terveket.
Ezen kívül a kontextus megváltoztatásával lényegében megszakíthatjuk a szokást, mivel más szituációban megint újra kell gondolni, hogy mit hogyan csináljunk. Például, amikor megjelennek a papírzacskók a műanyag mellett a péksütiknél, az megváltoztatja az eddigi színteret, és elgondolkozunk, hogy valószínűleg jobb ötlet a papírt választani, ami aztán később be is épülhet automatikus szokásunkká. De ugyanígy tehet a szupermarket a tudatosabb döntésért, ha átrendezi az árut úgy, hogy könnyebben elérhetőek legyenek a nem előrecsomagolt zöldségek, gyümölcsök. De mi is változtathatunk a szituáción, akkor is, ha a boltban semmi sem változik. Mondjuk nem rögtön munka után megyünk be, amikor nincs nálunk saját zsák, vagy fáradtak vagyunk odafigyelni arra, hogy mit veszünk.
A fenti trükkök nem igényelnek sok energiát vagy anyagi ráfordítást, mégis hosszú távon nagy hatással lehetnek a döntéseinkre és a viselkedésünkre. Ha már úgyis divatos, érdemes egy hónapig megpróbálkozni a korábbi szokásaink megtörésével, és rájöhetünk, hogy ugyanolyan egyszerű az új szokásokat követni, mint a régieket, és közben a környezetért is tettünk valamit.
Élet
Fontos