Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2019. június 30. 12:46 Élet

Tényleg az vagy, amit eszel? Nem egészen

Ha két egészséges ember ül egy ebédlőasztalnál, és mindkettő megeszik egy-egy tál babfőzeléket, akkor ugyanolyan biztosan lehetnek abban, hogy az étel egyformán egészséges számukra? Nyilvánvalóan nem, hiszen hiába egyforma minden külső körülmény, a belső, azaz szervezeten belüli tényezők nagyban eltérhetnek.

Tim Spector, a londoni King’s College genetikai epidemiológusa a The Conversationben egy olyan új amerikai vizsgálat eredményei kapcsán írt a témáról, amelyben hasonló tesztnek vetették alá az embereket. A minnesotai kísérletben 34 egészséges embert kértek meg arra, hogy 17 napon keresztül részletesen dokumentálják, mit, mikor és mennyit fogyasztottak, ezzel párhuzamosan pedig folyamatosan nézték a bélbaktériumok állományát (mikrobiom) a résztvevőknél. Hiába egyezett sok esetben az elfogyasztott étel, a mikrobiomban beállt változások eltérőek voltak.

Ahogy Spector írja, a több ezer milliárd baktériumból álló mikrobiom sokszínűsége főszabály szerint összefügg az egészségi állapottal (minél sokszínűbb a mikrobiom, annál egészségesebbnek számít), de az egyes ételek fogyasztása és a mikrobiomra gyakorolt hatás között nincs egészen egyértelmű összefüggés.

Ez természetesen az emésztőrendszerek egyéni, egymástól eltérő jellemzőire utal, ami nem meglepetés, az viszont sokkal érdekesebb, hogy az egyes emberek is eltérően tudnak reagálni bizonyos ételtípusokra. Logikus, hogy az eléggé hasonló élelmiszerek – mint például a káposzta és a kelkáposzta – eléggé hasonló változásokat idéznek elő a mikrobiomban, de ha két különböző, viszont azonos tápanyagtartalmú élelmiszert nézünk, akkor a kiváltott hatás alapvetően eltérő lehet.

Ez azt jelenti, hogy az élelmiszerek csomagolásán lévő jelenleg elfogadott, tápanyagokat részletező jelölésből nem feltétlenül érdemes döntő következtetéseket levonni, amikor azt nézzük, hogy az mennyire egészséges a számunkra.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinél feldolgozottabb élelmiszereket eszünk, annál korábban halunk megKét elég nagy és megbízható kutatás is ezt az összefüggést támasztja alá.

Spector és társai amerikai kutatókkal együtt 1100 önkéntes bevonásával azon dolgoznak, hogy megpróbálják meghatározni az elfogyasztott élelmiszertípusok által kiváltott komplex hatásokat. A mikrobiom mellett nézik a vér glükózszintjét (cukor), az inzulin és a triglicerid (zsír) szintjét, és kombinálják a kísérletben résztvevők fizikai aktivitásával, éhségérzetével, alvási szokásaival, hangulatával és még a genetikai jellemzőivel is.

Az első eredmények nagyon meglepőek. Az adatok szerint ugyanis az egyének jól meghatározható és jól előre jelezhető „választ” adnak az élelmiszerekre attól függően, hogy a három fő összetevő (zsír, fehérje és szénhidrát) aránya milyen, de ezek a válaszok nagyon egyéniek, még az egypetéjű ikrek is eltérnek egymástól, pedig nekik megegyezik a génállományuk.

A szénhidrátra adott biológiai válaszban 30 százalék alatt van a genom szerepe, a zsírnál pedig 20 százalék alá esik a mutató. És hogy még bonyolultabb legyen a képlet: a zsírra és a szénhidrátra adott válasz minősége között sincs egyértelmű összefüggés, még ennek a kettőnek a viszonya is egyéni jellemző.

Az egypetéjű ikrek mikrobioma csak 37 százalékban hasonlít, vagyis alig nagyobb arányban, mintha két egymással semmilyen rokoni kapcsolatban nem lévő embert néznénk.

Természetesen számos olyan általános táplálkozási ajánlás van, amely nagy biztonsággal mindenkinek megfelelő, az alapelvek nem változtak. A hasonló kísérletek azonban arra mutatnak rá, hogy az egyéni diétát érdemes lenne mindig az egyéni emésztési reakciók szerint kialakítani, és még a genetika sem segít abban, hogy ezt egyszerűbbé tegye.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJön a fehérjével dúsított élelmiszerek divatja, de van ennek bármi értelme?Az élelmiszeripar most már mindenbe tömi a fehérjeport, mert jól el lehet adni az egészségtudatos vásárlóknak. Egy átlagos magyar azonban egyébként is sok fehérjét eszik, és egyáltalán nincs szüksége többletre.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet diéta élelmiszer emésztés genetika Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.

G7.hu
2024. november 19. 09:27 Élet

Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7

A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.

Vermes Nikolett
2024. november 17. 06:09 Élet

Milyen esélyekkel indul egy elhagyott csecsemő a magánkórházban születetthez képest?

Szerető családban eltűnhetnek a kezdeti viszontagságok következményei, de fontos, hogy minél kevesebb időt töltsenek átmeneti körülmények között.

Fontos

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.