Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2019. június 3. 18:57 Élet

Nincs már sunnyogás az edzéseken

Az utolsó száznegyven méteren adj bele mindent, erősebben húzzad – kiabálta az uszodában Kovács Ágnes olimpiai bajnok edzője. A kilencvenes években még így nézett ki egy úszóedzés. Ma már olyan speciális dresszt visel a sportolók nagy része, amely minden mozdulatot rögzít. Edzés végén minden adat rendelkezésre áll, vagyis az edző azt is tudja, hogy mekkora erőt fejtett ki a sportoló az egyes karcsapásoknál.

A Magyar Telekom év elején elindított innovációs rendezvénysorozatán, a MOST Fórum tegnapi rendezvényén a magyar sportélet szereplőivel tekintették át, hogyan változott a szabadidő- és élsport a technológia fejlődésével. Milyen eszközökkel tudjuk saját teljesítményünket mérni, és vajon segítségükkel át tudjuk-e önmagunk korlátait lépni? Az analitika tényleg segíti a modern kori gladiátorok teljesítményét és elképzelhető, hogy big data alapján megjósolható, ki lesz a jövő olimpikonja? Lehet, hogy a digitalizáció lesz az új dopping?

Ez azért nem olyan egyszerű, bár tény, hogy rengeteget változott a technológia.

Kovács Ágnes úszását a pályája elején videóval vette fel az edzője. Emlékszik, hogy a mozgása elemzésekor hogyan lassította le az edzője a videoszalagot. Aztán jött a DVD, majd berobbant a sportolók életébe a digitalizáció. Ma már speciális szenzorokkal felszerelt úszódresszben edzenek a sportolók. Szinte mindent mérnek és rögzítenek, hogy még optimálisabban lehessen felkészülni egy-egy versenyre.

De nemcsak a sportolók élete változott meg az elmúlt évtizedekben. Dörnyei Balázs, az FTC női labdarúgó-szakág vezetőedzője évente háromszáz órát tölt el azzal, hogy a játékosok teljesítményét elemzi. A big data korában persze már nem egyedül, két segítője van, aki a statisztikai adatok feldolgozásában segít. Két eszközt emelt ki. Az egyik a Playertag, amely egy GPS alapú jeladó, a sportolók az edzésen magukra csíptetik. Összesen három műholdat használ az eszköz, így elég pontos adatokkal szolgál. Edzés után mindenki leadja az eszközt, mindenkiről tudható, hány kilométert futott, milyen volt a teljesítménye.

A másik kütyü, amit a Ferencvárosnál használnak, egy orosz fejlesztés, az Instat. Ez méri többek között, hogy milyen irányváltásokat hajtottak végre a játékosok, hány párharcot vívtak, hány gólpasszt adtak, hogyan gyorsultak futás közben.

A „laptop-edzőkről” beszélt Szabados Gábor sportközgazdász a fórumon. Az új edzői generáció kiszorítja a régi gárdát. Teljesen átalakultak az edzési módszerek, mivel rengeteg adat áll rendelkezésre. A fiatalok máshogyan gondolkodnak, mert a technológiai fejlődés miatt máshogyan is kell gondolkodniuk. – Régebben az edző szubjektív ítélete sokat nyomott a latba, amikor egy új játékos leszerződéséről volt szó. Ma már azonban rengeteg mindent tudni egy kiszemelt játékosról, hiszen ott van az adathordozón minden információ, egy focista esetében például a rúgásereje, futási sebessége, gólpasszok és a nyertes párharcok száma – mondta Szabados Gábor.

Az adatok azonban nem helyettesíthetik a rutinos edző szemét. Dörnyei Balázs azt hangsúlyozta, hogy ő egy csapatot irányít. Ez egy összetett dolog, sokat számítanak a lelki folyamatok is, a hangulat és a csapatszellem. Ehhez pedig kellenek a jó öreg edzői rutinok is. – Tény ugyanakkor, hogy a technika rengeteget segít. Ma már nincs sunnyogás – mondta Dörnyei Balázs. A nyári szünidőre kiadott munkát el kell végezni, és ezt a GPS alapú eszközökkel ellenőrizni is lehet. Persze a sportolókat sem kell félteni, volt, aki a kutyájára helyezte a jeladót, de hamar lebukott, mert a házi kedvenc szívverése eltér az emberek pulzusszámától.

Az edzőnek tudnia kell, hogy mikor és kit terhelhet százszázalékosan, és azt is észre kell vennie, hogy melyik játékosnak van pihenőre szüksége. Az új technikák nagyban segítik az edző munkáját, de nem helyettesíthetik a személyes jelenlétet. Ha valaki nincs jó passzban, az az adatain is látszik. Ilyenkor már azért sem szabad tovább terhelni a játékost, mert ha fejben nincs ott az edzésen, akkor növekszik a sérülések száma. Erre is jó a modern technika, az FTC női csapatánál négy éve nincs is komolyabb sérülés az edzéseken.

Dörnyei elmesélte azt is, hogy mi történt, amikor bejöttek a mobiltelefonok. Eleinte az edzőtáborban elvette a sportolók telefonjait, mert nem akarta, hogy a játékosokat zavarják a koncentrációban. A sportolók nehezményezték, hogy nem tarthatják a kapcsolatot a családtagokkal. Ezért éjszakára beállították az ébresztőórákat a telefonokon, ami akkor is jelzett, ha ki volt kapcsolva a készülék. Dörnyei aznap nem aludt, mert tízpercenként felébresztette valamelyik telefon. Másnap kivette az akkumulátorokat, de megértette a játékosokat, és ma már nem kell leadni a telefonokat az edzőtáborban. A klasszikus edzői pedagógia nem veszett tehát ki.

A technika egyébként sem helyettesíthet mindent. Egy focista a kilencven perces meccs alatt mintegy másfél millió döntést hoz. Hiába rendelkeznek sok információval a fizikai állapotukról, a meccsen sok minden fejben dől el. Érdekesség, hogy a legjobb csapatok általában elvesztik a párharcokat, vagyis a gyengébb csapat több párharcot nyer meg, mégis elveszíti a meccset. Ez azért van, mert a jó csapatok focizni szeretnek, és nem harcolni. Szabados Gábor szerint hogyha a világ legjobb játékosait összeraknák egy csapatba, attól még nem lesz a legjobb csapat. Ehhez kell a spiritusz, a csapatszellem is.

A technika nemcsak az edzéseken van jelen. Évek óta forró téma a futballban a videóbíró. Mire jó és mire nem? Szabados Gábor a teniszt hozta fel példának. A gólvonal asszisztens rögzíti a labdák mozgását, könnyű visszajátszani, hogy kint volt-e a labda. A fociban a videóbíró szeme is mindent lát. Bent volt a labda teljes terjedelmével, vagy sem. Nem helyettesítheti azonban a játékvezetőt, mert rengeteg szubjektív döntést kell meghozni a meccs alatt. Milyen volt az ütközés ereje, finoman lökött vagy erősen, volt benne szándékosság, vagy véletlen volt. Ezekre a kérdésekre csak a játékvezető adhat választ, még akkor is, ha a tévedés lehetősége is benne van. A videóbíró elterjedését leginkább a fogadási piac kényszerítette ki. Nagy-Britanniában sokan fogadnak, emiatt rengeteg pénz sorsa függ attól, hogy melyik csapat nyer.

A technika a szurkolókkal való kapcsolatot is átalakította. Szabados Gábor szerint a klubok szurkolóival való kapcsolata alapvetően változott meg a közösségi felületeken. Közvetlenebb és célzottabb lett a kapcsolat. Itt egyébként is jellemző az érzelmi kötődés, a szurkolónak a kedvenc csapat, a saját identitásának a része. Ezt hatékonyan lehet a közösségi médiában megerősíteni, ami hosszútávon plusz bevételeket hoz. Így lesz a szurkolóból fogyasztó.

Kovács Ágnes a változások gyorsaságával kapcsolatban megjegyezte, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság adatai szerint a 2004-es athéni olimpiát a legtöbben a televízióban követték. 2008-ban, Pekingben már domináns lett az internet is, majd 2012-ben megjelentek az olimpiát az okostelefonján és tabletjén követő nézők is. Majd jött a 2016-os riói olimpia, ami a bizottság szerint a „legfogyasztottabb” olimpia volt, miután a föld népességének a fele nézte. A legtöbben a közösségi felületeken követték a játékokat, a televízió mellett ma már az interneten keresztül követik az olimpiát.

A technológia fejlődése a profi sport mellett a szabadidős tevékenységet is utolérte. Irmai István, a Testnevelési Egyetem docense minden évben készít egy felmérést. Az ezer fő megkérdezésével készül felmérés szerint tavaly egy év alatt 47-ről 49 százalékra nőtt azok száma, akik okoskészüléket használnak edzés közben. Ez az amatőr sportolók teljesítményén is látszik. A városi futóversenyeken régen elszabadult a mezőny, persze a végére elfáradtak a futók. Ma már, miután különböző applikációk segítségével készülnek fel egy-egy maratonra a futók, egyenletesebb lett a teljesítmény. A résztvevők 60-65 százaléka egyenletes iramot fut. Az amatőr sportolók is megtanulták beosztani az erejüket.

Lukoviczki Réka a Suhanj! Alapítvány önkéntese, aki most a Paralimpiára készül. Az egyik lábát művégtag helyettesíti. Egy TRX edzésen  Blutoothos kapcsolat segítségével úgy programozza be a végtagját, hogy csak egy bizonyos szögig hajoljon be. Ez nagy segítség neki az edzés alatt. De van benne lépésszámláló és emeletszámláló is. A technika azonban nem helyettesítheti a sportba fektetett energiát. Lukoviczki Réka futólába, amellyel a versenyekre készül, hagyományos, olyan értelemben, hogy nincsen „felokosítva”. Ezt izommal lehet csak működtetni. – Az ember nem arra lett kitalálva, hogy műlábat hordjon. Az edzések fájdalmasak – mondta.

Az izzadás és a szenvedés tehát megmaradt mind a hobbi, mint a profi sportban. A technika kiegészítő segítség, versenyelőnyt a felhasználónak az önmagával vívott küzdelemben nyújthat. Már csak azért is, mert a többi sportoló is ugyanúgy használja a modern technológiát. A sport szépsége, a küzdelem és önmagunk legyőzése megmaradt, és úgy tűnik, hogy meg is marad.

A MOST Fórum havonta új témával és új szakértő vendégekkel jelentkezik.

(A cikk megjelenését a Magyar Telekom támogatta.)

Élet Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Katona Hajnalka
2021. december 5. 13:04 Élet

Néha még a harag is lehet jó tanácsadó

Persze csak akkor, ha az ember azért haragszik, mert igazságtalanságot lát, mert ilyenkor hajlamosabb jobban segíteni az érintettnek.

Pálos Máté
2021. december 4. 15:35 Adat, Élet

A térségben csak Magyarországon nőtt a legfontosabb termékenységi mutató

Tavaly sem csökkent, és feltehetően még idén is nő a magyar termékenységi ráta. Ez azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy jóval több gyerek születne.

Pálos Máté
2021. november 30. 14:12 Élet

Karikó Katalin a Szegedi Egyetem professzora lett, és induló kutatására fordítja az egyik legrangosabb díja után járó 53 millió forintot

A 2022-es Jeantet-Collen-díjat a transzlációs orvostudományért Karikó Katalin magyar, valamint Uğur Şahin és Özlem Türeci német kutatók megosztva kapjták.

Fontos

Török Zoltán
2021. december 7. 17:46 Pénz

Mit tanulhatunk Harry Pottertől az inflációról?

A sorozat első kötetében elpusztították a bölcsek kövét, így a későbbiekben nem fenyegette infláció a szereplőket. A mi világunkban ez kicsit bonyolultabb.

Jandó Zoltán
2021. december 7. 16:37 Pénz, Vállalat

Kiderült, kinek adta el az állam a volt Malév-székházat 3,8 milliárdért

Az a vállalkozó szerezte meg az államtól a Malév-székházat, aki a budapesti repülőteret épp az állammal közösen vásárolná meg. Nem ez volt az első hatalmas ügylet a felek között.

Mészáros R. Tamás
2021. december 7. 06:51 Adat, Világ

Zakatol, de nem jut előre a Magyarország nevű összeszerelő üzem

A magyar gazdaságban megtermelt érték egyre nagyobb részét exportáljuk, de nem lépünk feljebb a nemzetközi termelési láncokban az OECD friss adatai szerint.