A szlovén főváros eltökélte, hogy hulladékmentes lesz, és mára 80 százalékkal kevesebb szemét megy a lerakókba
Ljubljana volt az első európai főváros, amely azt tűzte ki célul, hogy hulladékmentes legyen. Közel húsz éve még az összes hulladék a szemétlerakóban végezte, és 2002-ben döntötték el, hogy ezen változtatni fognak a Guardian cikke szerint.
Ekkor kezdték el szelektíven gyűjteni a papírt, az üveget és a műanyagot, először csak közterületeken felállított hulladékgyűjtőkben. Négy évvel később kezdték el gyűjteni a szerves hulladékot. Az Európai Unióban 2023-ig mindenhol kötelező lesz külön gyűjteni a lebomló hulladékot, a szlovén főváros tehát közel két évtizeddel előzte meg az uniós kötelezettséget.
A lebomló hulladékot már a háztartásoknál gyűjtötték, a többi szelektíven gyűjthető szemétnek pedig 2013-tól van gyűjtőhelye minden lakóépületnél. Ezzel párhuzamosan a szemétgyűjtés gyakoriságát a felére vágták vágták vissza, hogy így próbálják meg rávenni az embereket arra, hogy hatékonyabban válogassák a szemetüket.
2008-ban az összes városi hulladék 29 százaléka hasznosult újra, mára pedig a 68 százaléka. A lerakóba szállított szemét mennyisége 80 százalékkal csökkent, ezáltal a 300 ezres Ljubljana lett a vezető európai főváros újrahasznosításban. A városban az egy főre jutó lakossági szemét évi 115 kilogramm (az EU-átlag 486 kilogramm, a magyar pedig 385).
A város célja, hogy 2025-re az összes hulladék 75 százaléka hasznosuljon újra. Ebben nagy segítséget jelenthet a négy éve megnyitott szerves hulladékot feldolgozó üzem, amely az egyik legmodernebbnek számít Európában és az ország negyedét szolgálja ki. Az újrahasznosítás szerepét mutatja, hogy minden közintézményben italos kartonokból készített WC-papírt használnak.
A feldolgozás mellett azonban komoly szerepe van az újrahasználásnak és a megelőzésnek. A városban két olyan központ is működik, ahová a lakosság elviheti már nem használt tárgyait. A központban kitisztítják, megjavítják őket, majd alacsony áron értékesítik. A központoknak óriási a forgalma, napi ezer ember látogatja őket.
Élet
A parkolás változik, de a behajtási övezet már a startnál elbukott Budapesten
Miközben Európa egyre több városa küzd az autók légszennyezése ellen, nálunk a főváros ignorálja a témát, Erzsébetváros pedig egyenesen visszalép.
Új szemlélet adhat nagyobb gyógyulási esélyt a rákbetegeknek Magyarországon
A cukorbetegség és a daganatok közötti összefüggés felismerésével, figyelembe vételével a megelőzés és a gyógyítás is nagyobb sikerrel kecsegtet.
Alig érdekel valakit a 3+3 millió forint otthonfelújítási ingyenpénz
Körülbelül 1,5 millióan lehetnek jogosultak a támogatásra, 20 ezren meg is kaphatnák, de egyelőre csak 4500-an jelentkeztek érte.
Fontos
Nem lettek meg a rejtélyes magyar cégek ezermilliárdjai, lépett a bíróság
Törölte a brazil kötvényes cégek több ezer milliárdos tőkeemelését a cégbíróság. A vállalatok működése már a mesés vagyon megjelenése előtt törvénysértő volt.
Nem is olyan alacsony a munkáshitel négymilliós plafonja
Első látásra korlátozónak tűnik a munkáshitel négymilliós maximuma, ám így is messze veri a versenytárs személyi kölcsönök átlagát.
Európai tengerszorosok, amelyek lezárása háborúkat dönthet el
Az orosz olajexport döntő része a dániai és törökországi tengerszorosokon halad át, de számos uniós országnak is nagyon fontos ezek átjárhatósága.
