A szlovén főváros eltökélte, hogy hulladékmentes lesz, és mára 80 százalékkal kevesebb szemét megy a lerakókba
Ljubljana volt az első európai főváros, amely azt tűzte ki célul, hogy hulladékmentes legyen. Közel húsz éve még az összes hulladék a szemétlerakóban végezte, és 2002-ben döntötték el, hogy ezen változtatni fognak a Guardian cikke szerint.
Ekkor kezdték el szelektíven gyűjteni a papírt, az üveget és a műanyagot, először csak közterületeken felállított hulladékgyűjtőkben. Négy évvel később kezdték el gyűjteni a szerves hulladékot. Az Európai Unióban 2023-ig mindenhol kötelező lesz külön gyűjteni a lebomló hulladékot, a szlovén főváros tehát közel két évtizeddel előzte meg az uniós kötelezettséget.
A lebomló hulladékot már a háztartásoknál gyűjtötték, a többi szelektíven gyűjthető szemétnek pedig 2013-tól van gyűjtőhelye minden lakóépületnél. Ezzel párhuzamosan a szemétgyűjtés gyakoriságát a felére vágták vágták vissza, hogy így próbálják meg rávenni az embereket arra, hogy hatékonyabban válogassák a szemetüket.
2008-ban az összes városi hulladék 29 százaléka hasznosult újra, mára pedig a 68 százaléka. A lerakóba szállított szemét mennyisége 80 százalékkal csökkent, ezáltal a 300 ezres Ljubljana lett a vezető európai főváros újrahasznosításban. A városban az egy főre jutó lakossági szemét évi 115 kilogramm (az EU-átlag 486 kilogramm, a magyar pedig 385).
A város célja, hogy 2025-re az összes hulladék 75 százaléka hasznosuljon újra. Ebben nagy segítséget jelenthet a négy éve megnyitott szerves hulladékot feldolgozó üzem, amely az egyik legmodernebbnek számít Európában és az ország negyedét szolgálja ki. Az újrahasznosítás szerepét mutatja, hogy minden közintézményben italos kartonokból készített WC-papírt használnak.
A feldolgozás mellett azonban komoly szerepe van az újrahasználásnak és a megelőzésnek. A városban két olyan központ is működik, ahová a lakosság elviheti már nem használt tárgyait. A központban kitisztítják, megjavítják őket, majd alacsony áron értékesítik. A központoknak óriási a forgalma, napi ezer ember látogatja őket.
Élet
Szinte az egész országot letarolták a hajnali fagyok, óriási a kár a gyümölcsösökben
Csak a Nyugat-Dunántúl úszta meg, máshol a gyümölcsfák virágai nem bírták a fagyokat. Olyan gazdával is beszéltünk, akinél 60-80 százalékos a kár.
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Fontos
Türkmenisztán a világ egyik leggazdagabb országa lehetne, de csapdába került
Rengeteg földgáz van az országban, de geopolitikai okok miatt nem tudják elszállítani a vevőkhöz.
Magyarország után Amerikába is megérkezett a személyelvű gazdaságpolitika
Szűk hatalmi érdekek mentén próbálják alakítani az üzleti viszonyokat, ami gazdaságilag több problémát okoz, mint amennyi politikai hasznot hajt.
„Általános az elkeseredettség” – legalább 800 ember maradhat munka nélkül Dunaújvárosban
Több mint 70 milliárdot költött az állam a megmentésére, mégis kétséges a Dunai Vasmű jövője. A cseh és román testvércégek helyzete sem biztatóbb.
