A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 14, köztük 3 biobanánt ellenőrzött, penész, valamint növényvédőszer-maradék vizsgálatokat végzett, illetve megmérte a kalcium-, kálium- és cukortartalmukat is.

Jó hír, hogy a boltokban kapható banánokkal alapvetően semmi probléma nincs (a részletes eredmények itt elérhetőek), csak egy kisebb meglepetés akadt: a gyümölcsök káliumtartalma meglehetősen magasnak bizonyult. Jelenthet-e ez problémát?

A kálium egy létfontosságú ásványi anyag, de az egészségügyi szakemberek a többi ásványi anyaghoz hasonlóan azt szokták javasolni, hogy a napi bevitel bizonyos határok között maradjon, vagyis arra ügyeljünk, hogy se túl keveset, se túl sokat ne fogyasszunk belőle. Az ajánlott értéktől való (bármelyik irányú) nagyfokú eltérés rövid távon kellemetlenséget (hányingert, gyomorfájdalmat, hasmenést) okozhat, hosszabb távon pedig komolyabb problémákhoz is vezethet.

Az Országos Gógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) legutóbbi, 2014-es adatai szerint Magyarországon a nők napi 2557 milligramm, a férfiak pedig 3020 milligramm káliumot visznek be a szervezetükbe. Azt azonban elég nehéz megmondani, hogy ez sok vagy kevés, mert az uniós ajánlott érték mindössze 2000 mg, a magyar azonban ennél jóval több, 3500 mg.

A Nébih mérése szerint a boltokban kapható banánokban kilogrammonként 3450 mg kálium található, ami azt jelenti, hogy egy átlagos méretű, 125 grammos gyümölcsnek 430 mg a káliumtartalma. Ha a magyar ajánlott értékből indulunk ki, akkor a férfiak napi egy plusz banán evésével éppen az ajánlott szintre jutnak (ami az EU ajánlás 175 százaléka), a nőknek ugyanehhez két banánt kellene elfogyasztaniuk.

Ha azonban a statisztikai átlagnak számító férfi például négy banánt is betol egy nap, akkor 4700 mg fölé emeli a napi bevitelét, ez az uniós ajánlás 235 százaléka, és a magyar ajánlás 134 százaléka. Ez nem jelenti azt, hogy a banán fogyasztása általánosságban egészségtelen lenne, hiszen ezúttal csak a káliumtartalmat és a napi fogyasztási statisztikai átlagokat vetettük össze, a gyümölcsben azonban ezer más értékes anyag van, az étkezési szokások pedig nagy mértékben egyénfüggőek. A magyarok káliumbeviteli forrásai között a gyümölcsök egyébként is csak 9 százalékot képviselnek. A banán példája csak abból a szempontból kiugró, hogy egyetlen gyümölccsel is könnyen meg lehet növelni a napi bevitelt.

Az OGYÉI anyaga egyébként arra is felhívja a figyelmet, hogy jó lenne, ha a nátrium- és káliumfogyasztásunk ugyanakkora lenne, ám jelenleg a magyar lakosság majdnem kétszer annyi nátriumot visz be, mint káliumot (vélhetően a nagy sófogyasztás következtében). A megoldás azonban értelemszerűen nem a kálium nagyfokú növelése, hanem a nátrium (konyhasó) csökkentése lehetne.

A banán és a kálium kapcsán rendre felvetődik a radioaktív sugárzás kérdése is, mert a kálium egyik, banánban is jelen lévő izotópja tényleg bomlik, azaz sugároz. Ennek dózisa azonban olyan alacsony, hogy ha valaki tonnaszámra falja a banánt, akkor sem lesz baja, illetve nem ettől lesz problémája. Körülbelül 100 ezer banánt kellene elfogyasztani ahhoz, hogy olyan sugárzásnak tegyük ki a szervezetünket, mint egy CT vizsgálat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyetlen gyümölcs sem jut el olyan nyakatekert módon a boltba, mint a banánAz hagyján, hogy nagyon messziről és viszonylag kis adagokban kell behozni, de itthon kell megérlelni, és azonnal el kell adni, máskülönben megy a kukába.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet ajánlott érték ásványi anyag banán kálium NÉBIH vizsgálat Olvasson tovább a kategóriában