Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. február 21. 17:27 Élet

Nem véletlenül ragaszkodnak politikusok a bukó projektjeikhez

Biztos veled is megesett már, hogy hoztál egy rossz döntést, de csak azért is beleálltál és végigvitted. Emiatt hordanak az emberek olyan ruhát, ami nekik sem tetszik, és emiatt nem vitte vissza azonnal Rachel az ezer dolláros kopasz macskát a Jóbarátokban. Akkor viszont valamivel nagyobb baj van, ha a politikusaink viselkednek így. De vajon csak az ő hibájuk, hogy néha akkor is ragaszkodnak egy-egy ötlethez, ha kiderül róla, hogy semmi értelme?

Venkataraman Bhaskar és Thomas Caroline elméleti modellel mutatja meg, hogy a túlzottan magabiztos politikusok hajlamosak folytatni a rossz politikai projekteket, mivel ellenkező esetben veszítenek a tekintélyükből. Ezzel még nem is mondanának sok újat, de arra is rámutatnak, hogy akkor is a folytatás mellett fog dönteni, ha csak a választók feltételezik a vezetőről, hogy túl magabiztos.

Modelljük a játékelmélet segítségével mutatja meg, hogy mik a választók és a döntéshozó optimális döntései. Feltételezik, hogy a politikai vezetőknek fontos, hogy jól sikerüljön a projekt, de az is, hogy a választók felé ne veszítsenek a jó hírnevéből. Érthető módon szeretnék, ha a következő ciklusra is megválasztanák őket, amihez az kell, hogy minél pozitívabb vélemény alakuljon ki róluk.

Itt nem foglalkoznak a politikusok választási programjával, vagyis a választó előzetesen nem azért szavazott a döntéshozóra, mert pozitív a véleménye a tervezett projektről. Ellenben a magabiztos politikusok nagyobb esélyt látnak a sikerre, mint a pártatlan választó. Ilyenkor, még ha a projekt várható sikeréről rossz híreket is kap, akkor sem fogja leállítani, hacsak nem vár egyértelmű kudarcot. Mivel kezdeti optimizmusa tartja magát, és abban reménykedik, hogy még kibekkelheti a dolgot, folytatja és próbálja menteni a menthetőt. Fontosabb, hogy kisebb eséllyel, de megvédje a becsületét, mint hogy a biztos bukást válassza. Ha magabiztossága nem torzítaná a hozzáállását, akkor ezen a ponton már tudná, hogy rosszabb ötlet folytatni a projektet, mint abbahagyni, mert nem fogja vele elérni a kívánt sikert.

Sokkal érdekesebb azonban, hogy

elég, ha azt gondolják a politikusról, hogy magabiztos: ekkor ugyanúgy fog dönteni, mintha valóban az lenne.

Ez azért van, mert azzal, hogy feltételezi a választó (és ezzel el is várja a politikustól), hogy magabiztos legyen, belekényszeríti őt a rossz döntés folytatásába. Játékelméleti fogalmakkal élve, ha a választó azt gondolja, hogy olyan játékot játszanak, ahol a politikus magabiztos, akkor a politikusnak is bele kell mennie a játékba, és ezt a verziót kell játszania. Ha monopolizunk, és mindenki úgy játssza, hogy a parkolóra lépő játékos megkapja az addig befizetett adót, akkor hiába tudjuk, hogy nem ez a szabály, mi is jobban járunk, ha belemegyünk, különben hátrányba kerülünk.

A szerzők tehát megmutatták, hogy fontos következményei vannak a politikusok felé támasztott elvárásainknak. Ők Mao Ce-tungot és a kínai éhezést, illetve Margaret Thatcher adópolitikáját hozzák példának, de tudjuk, hogy nem kell időben messzire menni, hogy példát találjunk túlzottan magabiztos vezetőkre. A cikk tanulsága, hogy olyan környezetben, mint Oroszország vagy Magyarország, ahol történelmi gyökerei vannak annak, hogy erős és magabiztos vezetőt várunk az ország élére, a vezetőket a saját elképzeléseink formálják, így nem lesznek hajlandóak elállni a valószínűleg veszett ügyeiktől.

Élet játékelmélet magabiztosság tudomány Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2020. szeptember 23. 16:07 Élet, Világ

Lehet, hogy egy brazil nagyvárosban elérték a nyájimmunitást, de súlyos árat fizettek érte

Manausban gyors ütemben szorult vissza a koronavírus, de nagyon sok embernek kellett ehhez meghalnia, és lehet, hogy a lakosság kétharmadának kellett hozzá megfertőződnie.

Hajdu Miklós
2020. szeptember 22. 16:29 Élet, Vállalat

A dolgozó nem szereti, a főnök már nem hisz benne, mégis vannak még vállalati kérdőívek

Ha a cégek a munkaerőpiaci vonzerejüket szeretnék javítani, ma már sokkal inkább a róluk szóló értékeléseket figyelik a közösségi médiában, az őskövületnek tartott belső kérdőívek mégsem akarnak kihalni.

Fabók Bálint
2020. szeptember 21. 06:53 Élet

„Ezelőtt harminc évvel voltak ennyien a strandokon” – kimagasló nyara volt a balatoni turizmusnak

A járvány és a rossz idő miatt nagyon nehezen indult az évük, az augusztus azonban rekordforgalmat hozott több balatoni vendéglátósnak.

Fontos

Stubnya Bence
2020. szeptember 20. 17:39 Világ

A felmelegedés olyan következményeit éljük át idén, amiket csak évtizedek múlva vártak

Egymás után dőlnek a melegrekordok, soha nem látott kiterjedésben ég az USA nyugati partja, miközben ilyesmire nem számítottak ennyire hamar a tudósok.

Kasnyik Márton
2020. szeptember 19. 07:41 Adat

Lehet, hogy a covid a történelem szemétdombjára küldi az influenzát

Híre-hamva sincs az influenzának azokban az országokban, ahol ilyenkor dúlni szokott. Átmeneti győzelem ez, vagy sikerül végleg megszabadulnunk tőle?

Avatar
2020. szeptember 18. 14:37 Élet

Miért változott meg ennyire az emberek hozzáállása a vírushoz?

A félelem után a többségnél idővel a megnyugvás érzése kerekedik felül, akkor is, ha ez nem indokolt.