Feltűnt, hogy ha boltban vásárolsz gyümölcsöt vagy épp zöldséget, akkor ezt lehetetlen megoldani rengeteg egyszer használatos műanyag zacskó nélkül?
Lehet, hogy nem tűnik ez olyan jelentős dolognak, de a teljes emberi szén-dioxid-kibocsátás egy százalékáért a műanyag zacskók felelősek. Ezeknek 90 százalékát egyszer használjuk, aztán eldobjuk, a lebomlásukra pedig négyszáz évig kell várni. Jelentős részük visszakerül a természetbe – ha máshogy nem, hát úgy, hogy a kukásautókról lefújja a szél -, és így a növények, az állatok (különösen a tengeri élővilág) és az emberek egészségét veszélyeztetik, írja a zacskók betiltását követelő petíciójában a Greenpeace.
Megkérdeztük a magyar kiskereskedelmi láncokat, hogy milyen lépéseket tesznek a műanyag zacskók visszaszorítására, de a Tesco, a Coop, a Reál, az Auchan, a Penny Market még csak nem is válaszolt az erre vonatkozó kérdéseinkre.
Magyarországon is megjelent a kormánytól egy előremutató javaslat, ami jó eséllyel eltüntette volna a sok műanyag zacskót a boltokból: az Innovációs és Technológiai Minisztérium tavaly őszi törvénytervezete bevezette volna a nagyon könnyű műanyag zacskó kategóriáját a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvénybe. Ezekre darabonként 5 forintos adót vetettek volna ki. A törvénybe azonban ez mégsem került bele, ahogy nem vezették be a bevásárló műanyag zacskókra tervezett 38 forintos díjat, illetve az egyéb könnyű műanyag zacskókra a 200 forintos díjtételt sem. Pedig ennek biztosan lett volna érdemi hatása.
Az Európai Parlament egy olyan tervezetet dolgozott ki, amely szerint 2030-től csak újrahasznosítható műanyagot lehetne használni Európában. De sajnos ebből csak akkor lehet törvény, ha az Európai Bizottság is elfogadja – márpedig a vegyipari cégeknek ez ellentétes az érdekével, ezért feltehetően fellazulnak majd a javaslatok. (Más területen is volt már példa erre: a Plastic Europe lobbiszervezet több előremutató javaslatot eredményesen fúrt meg.)
De még ha át is menne ez a javaslat, akkor sem lenne fenntartható a jelenlegi európai műanyag-felhasználás. Eleve, a műanyag újrahasznosítás nem oldható meg 100 százalékban. Az ebből származó hulladékot ugyanis nem anyagában szokták leginkább újrahasznosítani*Egy PET palackból nem lesz még egyszer PET palack, ahhoz új alapanyag – leginkább kőolaj vagy földgáz – kell. A PET palackból maximum pulóver- vagy zokniműszál lesz, de a műszálat már nem lehet gazdaságosan kivonni a textilből, talán még géprongynak lehet egy ideig használni, de végül vagy elégetik, vagy szeméttelepre kerül., hanem granulátumként valamilyen alacsonyabb minőségű termékbe, például építőanyagba kerül be, ahonnan már nem lehet újrahasznosítani, így gyakorlatilag még egy hasznosítás után újrafelhasználásra alkalmatlan szemét lesz belőle.
A legfejlettebb országokban sem sikerült megoldani, hogy 40 százaléknál nagyobb részét tudják a műanyagnak ismét hasznosítani, az EU egészében 30 százalék az újrahasznosítási arány. A műanyagok többségét egyszerűen elégetik.
A műanyagok teljes körű újrahasznosítása tehát a gyakorlatban kivitelezhetetlen, sosem lehet elérni.
Ennek több oka is van: sokszor különböző csomagolóanyagokat ragasztanak össze, például műanyagot és papírt, vagy éppen többféle műanyagot, ezek szétszedése csak kézi munkával megoldható, ha egyáltalán. A sok kicsi alkatrészt is nehéz anyag szerint szétválogatni. A legnagyobb kihívás a szennyeződések kezelése. Egy zsíros műanyag tálat például már nem nagyon lehet mire használni az égetésen kívül. Sokszor a gyűjtő konténerekben lesznek egy-egy szennyezett darabtól a hulladékok használhatatlanok – egy húsleveses zacskó egy fél kuka tartalmát is tönkreteheti.
A műanyagok leggyakoribb felhasználása a csomagolás. A 40 százalékból nem lehet tudni, mennyi az ipari és mennyi a lakossági felhasználás, de biztosan az ipari a nagyobb. Manapság alig van olyan termék, amit ne csomagolnának műanyagba, pedig ennek nagy része vagy teljesen felesleges, vagy kiváltható lenne például papírral.
Egy átlag európai után évi 34 kiló műanyag szemét keletkezik, amiből 6 kiló a háztartási szemét, a többi főként ipari hulladék. A magyar 23 kilogramm átlag alatti, de ezen is bőven lehetne csökkenteni. Fontos kiemelni, hogy számos gazdag ország, amelynek kormánya és civil társadalma nagy hangsúlyt fektet a környezetvédelemre és a fenntarthatóságra, mindeközben vezető szerepet tölt be a műanyag szemét előállításában. Ilyen például Ausztria vagy Norvégia. Itt az újrahasznosítással együtt is jóval több műanyag hulladék keletkezik, mint olyan szegény országokban, ahol egyáltalán nem ismerik az újrahasznosítást. Koszóvóban vagy Montenegróban tizedannyi műanyag szemét sem jut egy főre, mint azokban a fejlett országokban, ahol elvileg kiemelten kezelik a környezet védelmét.
A háztartások szerepe fontos, mert ők tudják a legkönnyebben csökkenteni a műanyag hulladék mennyiségét. Korábbi cikkünkben például bemutattuk, hogy mennyivel jobb lenne a környezetnek, ha egyáltalán nem használnák a környezetet súlyosan szennyező PET palackokat vagy alumíniumdobozokat. Ehhez csak az kellene, hogy az üvegcsomagolást válasszuk. Természetesen ez nem mindig könnyű, vannak olyan termékek, amelyek csak az előbbi csomagolásokban érhetők el. (A legtöbb üdítővel azonban nemcsak az a baj, hogy szennyező a csomagolása, hanem az egészségnek sem tesz jót, így jobb lenne egyáltalán nem megvenni őket.)
A másik egyszerű módszer a műanyag hulladékok visszaszorítására az ilyen zacskók kerülése. Ma már nem adják ingyen a szupermarketek minden bevásárláshoz ezeket, és látványos, hogy néhány tízforintos áron mennyivel kevesebbet vesznek az emberek.
A mindennapos bevásárlás során azonban nem tűnt el a műanyag, sőt. Felmérésünk szerint szinte képtelenség zöldséget és gyümölcsöt ma Magyarországon úgy vásárolni, hogy ne kelljen műanyag zacskót használni. Pedig a megoldás pofonegyszerű, a papírzacskók ára érdemben nem különbözik. A legtöbb üzletben szúrós szemmel néznek a saját zacskóban a pénztárhoz vitt zöldségre és gyümölcsre, ahol pedig a vevőknek kell lemérni a mérlegen a lédig árut, ott nehéz is ezt kivitelezni. Ha valaki nem kifejezetten tudatos és környezetileg elkötelezett, akkor fel sem tűnik, hogy műanyag nélkül is lehet manapság vásárolni.
Közben egyre több az ömlesztve árult zöldség és gyümölcs helyett az előre csomagolt. Uborkát például már nehéz műanyag borítás nélkül venni. Sok esetben választási lehetősége sincs a vásárlóknak. Pékáruk esetében is a legtöbb élelmiszer-áruházban a műanyagra esküsznek, de szerencsére itt már vannak olyanok, ahol megjelent a papír. Sajnos ott még nem tartunk, hogy megválnának a műanyagtól, szinte kivétel nélkül csak alternatívaként ajánlják fel.
Angliában a Guardian annak próbált utánajárni, hogy mennyi műanyagot használnak fel a boltok, de a 8 legnagyobb lánc közül 6 szóba sem állt velük, pedig törvényi kötelességük lett volna megadni ezt az információt. A Greenpeace becslése szerint a szupermarketek a szigetországban évi 810 ezer tonna egyszer használatos műanyagot használnak. Mivel 6 kilogramm szén-dioxid-kibocsátással jár minden egyes kilogramm műanyag legyártása, ez 4,9 millió tonna szén-dioxiddal ér fel.
Anglia teljes szén-dioxid-kibocsátásának 1,2 százalékáért az eldobható, alapvetően teljesen felesleges műanyag zacskók felelősek.
Magyarországon sem lehet sokkal jobb a helyzet, de sajnos hasonló részletességű adatokat nem találtunk. De nézzük, mit mondanak a helyzetről a legnagyobb hazai élelmiszerláncok.
Megkérdeztük a kilenc legnagyobb magyar kiskereskedelmi láncot*A Tade magazin összeállítását vettük alapul: http://trademagazin.hu/wp-content/uploads/2018/06/Kereskedelmi-Toplista-2017.pdf, hogy mit tesznek a műanyag zacskók visszautasítása érdekében. Öten nem válaszoltak, ami legalábbis megkérdőjelezi a fenntarthatósági elkötelezettségüket, pedig ezek között is több van, amelyik hirdeti zöld programjait. Mennyiséget egyik cég sem árult el, így nem tudjuk megbecsülni, mennyi műanyag zacskó fogy a boltokban.
Magyarországon nincsen olyan nagy szuper- vagy hipermarket, ahol műanyag zacskó nélkül lehetne zöldséget és gyümölcsöt vásárolni.
A pékárukkal kapcsolatban az alábbiakban összegezzük a céges válaszokat, illetve saját tapasztalatainkat:
Saját tapasztalatunk alapján tehát csak a 9 nagy lánc közül háromban érhető el az üzletekben a pékáruhoz csak papírból készült zacskó.
A válaszoló cégek közül:
Azért van egyre több előre, műanyagba csomagolt zöldség és gyümölcs, mert a vásárlók egy része nem szereti, ha a terméket mások összefogdossák.
Cikkünk megjelenése után a Tesco elküldte pár nappal korábbi közleményét, amely arról szól, hogy csökkenti a környezetterhelő csomagolóanyagok használatát. Az áruházlánc célja, hogy 2020 végére eltávolítsa a nehezen újrahasznosítható anyagokat a saját márkás termékeinek csomagolásából, 2025-re pedig száz százalékban újrahasznosíthatóvá tegye az ilyen termékei csomagolását.
A fentieknél hatékonyabb intézkedés, hogy Németországban a REWE csoport kivezette a műanyag bevásárló szatyrot, ehelyett papír és szövet, többször használatos bevásárló táskákat árul. A vállalat szerint Németországban évi 6,1 milliárd műanyag zacskót használnak, ami fejenként és évente közel ezer darabot jelent, vagyis naponta közel hármat.
Az üzletekben nemcsak az eldobható műanyag zacskókkal, bevásárló táskákkal van gond, hanem azzal is, hogy a legtöbb termék felesleges csomagolásban, túl sok műanyagban kínálva érhető el. Van rá bizonyíték, hogy ez mennyire nem szükséges, és csak elhatározás kérdése lenne a műanyag kivezetése: 2018 óta Amszterdamban már működik egy teljesen műanyagmentes szupermarket.
A kereskedők alapvetően csak a pékáru, zöldség-gyümölcs és a bevásárló táskák kínálatával tudják a vásárlókat a környezetbarátabb választásra terelni. Nagyságrendileg nagyobb probléma, hogy az élelmiszeripari beszállítóik rengeteg felesleges csomagolást használnak. Egy-egy rétegboltot, mint az amszterdamit el lehet látni környezettudatos termékekkel, de mivel a nagy mennyiségű beszállítók ezzel a kérdéssel nem igazán törődnek, lényegi változást egy kereskedő sem fog tudni elérni.
Lehetne egyébként műanyagok nélkül élni. Ebben a szegény afrikai országok mutatnak példát. Kenyában, Ugandában vagy Eritreában például kiválóan tudnak élni műanyag zacskók nélkül is – itt ugyanis be vannak tiltva.
És hogy erre mennyire lenne szükség Európában? Nagyon is, mert az egy főre jutó műanyag szemét mennyisége 2004 és 2016 között közel 50 százalékkal nőtt, a háztartási műanyagoké pedig duplázódott, 3-ról 6 kilóra.
Hiába állítja már szinte minden cég magáról, hogy a környezet védelme, a hulladék újrahasznosítása fontos számára, ez csak ritkán igaz. A termelők továbbra is növelni akarják az eladásaikat – és ezzel a hulladék előállítását is. Általában csak néhány kirakatprojektre költenek, amelyeknek valós haszna a legritkább esetben van. Gazdaságilag racionális is a hozzáállásuk, hiszen senki sem akar a piaci versenyben a magasabb költségei miatt lemaradni. Amíg nem változik meg az uniós és a hazai szabályozás, addig lényegi elmozdulást aligha várhatunk. Ehhez azonban az is kellene, hogy az iparági lobbik ne tudják elgáncsolni a jó szándékú javaslatokat.
Élet
Fontos