Bevett szokás lett Budapesten, hogy kiskorú gyerekeket szólítanak le az utcán olyan modellügynökségek, amelyek többek között potenciális gyerekszereplőket keresnek az adatbázisukba. A módszer általában az, hogy a gyereket megszólító, általában szintén fiatalok bemutatkoznak, elmondják, hogy melyik ügynökséget képviselik, mobiltelefonon megmutatják az ügynökség honlapját és közösségi oldalát, majd felajánlják, hogy ha érdekli egy casting lehetősége a gyereket, akkor adja meg valamelyik szülője telefonszámát, amelyen egyeztetni tudják a részleteket.
A szülők egy részét rögtön kiveri a víz, már csak azért is, mert ismeretlenek szólították le a 14 év alatti gyereküket például az iskola kapuja előtt. Ezúttal azonban nem a bűnügyi rovatba tartozó esetekről van szó, hiszen mint kiderül, valóban létező modellügynökségek keresnek maguknak szereplésre alkalmas gyerekarcokat. A gyakorlat azonban ennek ellenére sincs rendben.
Ahogy Vereb Anita, a SmartLegal Schmidt and Partners adatvédelemmel is foglalkozó ügyvédje mondja, problémás lehet, ha a gyereket megszólítják és tőle személyes adatokat gyűjtenek, például a nevét vagy a szülője elérhetőségeit. Rögtön felmerül a kérdés, hogy milyen alapon kezeli a felvett adatokat az ügynökség, illetve annak megbízottja, mert az ilyen esetekben leginkább a hozzájáruláson alapuló adatkezelés jöhet szóba.
A gyerek helyett viszont ilyen esetben 14 éves koráig csak a szülője tud nyilatkozni, de 14 éves kor felett is csak a szülő hozzájárulásával érvényes a gyerek nyilatkozata.
Az a furcsa helyzet áll tehát elő, hogy az ügynökségnek először be kellene szereznie a szülő hozzájárulását ahhoz, hogy a gyerek elárulja neki a szülő adatait. Ez persze értelmetlen az adott szituációban, de egyben azt is jelenti, hogy valójában nem lehet így adatokat bekérni egy gyerektől.
Az ügynökségeknek mindenképpen a szülőn keresztül kellene eljutni a gyerekhez, ami az utcai toborzás esetén csak úgy képzelhető el, ha a szülő jelenlétében szólítják meg a gyereket, és teszik meg az ajánlatukat. Ám még ekkor is csak akkor lenne igazán tiszta az ügy, ha az ügynökség előzetesen megfelelő tájékoztatást adna arról, hogy pontosan ki lesz az adatok kezelője, saját maga, vagy esetleg más számára végzi a toborzást. Sőt, formailag azt is előre kellene tisztázni, hogy milyen célból, meddig és milyen alapon kezelik az elkért adatokat. Erre azonban egy utcasarkon aligha van reális lehetőség, egy honlap vagy egy közösségi oldal bemutatása pedig nemhogy a gyerek, de adott esetben még a szülő számára sem jelenthet biztosítékot arra, hogy létező ügynökségről, jogi személyiségről van szó.
Ha a szülő végül elviszi a gyereket egy castingra, ahol fotózzák és videófelvételeket készítenek róla, akkor fontos lehet tudni, mondja az adatjogász, hogy ehhez külön hozzájárulást kell adni. Ez nem azonos, illetve nem teljesen azonos azzal az adatkezeléshez adott hozzájárulással, amit esetleg korábban már megadott a szülő. A képmás felhasználásához adott hozzájárulás esetén ugyanis szintén alkalmazni kell az életkorból adódó többletkövetelményeket, vagyis 14 év alatt csak a szülő engedélye alapján, 14 év felett pedig csak szülői hozzájárulással fotózható egy gyerek. Ráadásul külön engedélyre van szükség a fényképek elkészítéséhez és utána a felhasználásához is.
Ez alól csak szűk körben van kivétel a bírói gyakorlat alapján: ha a fénykép kifejezetten konkrét felhasználásra készül, akkor az elkészítéshez való hozzájárulás kiterjed a nyilvánosságra hozatalra is. Ilyen lehet például, ha a felvételkészítés előtt tájékoztatják a szülőt, hogy a fényképek egy konkrét cég reklámkampányához készülnek és azokat a cég a honlapján, illetve nyomtatott vagy internetes sajtóban közzéteszi, és a szülő ennek tudatában megadja a hozzájárulást a fénykép elkészítéséhez.
-mondja a szakértő.
Érdemes tehát a szülőnek nagyon körültekintően eljárni, amikor engedélyezi a gyermeke fotózását és már az elején tisztázni, hogy mire terjed ki az engedély.
Az ügynökségek ugyanis valószínűleg igyekeznek minél szélesebb körű hozzájárulást nyerni, és nem szerencsés, ha egy jogvitában kell utólag tisztázni, hogy kiterjedt-e az engedély például arra, hogy a gyerek óriásplakátokon szerepeljen.
Óvatosságra inthet, ha az ügynökség nem ad át adatkezelési tájékoztatót, vagyis nem tájékoztat pontosan arról, hogy a gyűjtött személyes adatokat, ideértve a fényképeket vagy például a gyermek azonosító adatait hogyan, meddig és milyen célból tárolja.
