Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2019. február 1. 06:56 Adat, Élet

Szmogban úszó falvak segítségével próbáljuk teljesíteni a zöldkvótát, de így sem megy

Van az a vicc, amikor a nem túl magabiztos egyetemista bemegy vizsgázni, és még mielőtt elkezdené a feleletét, kéri a profot, hogy szóljon, ha már megvan a kettes. Haladnak előre, az elején egész jól megy, majd jönnek az egyre nehezebb kérdések. Két és fél óra szenvedés után a professzor végre leállítja, és közli: „megvan a kettes, de nagyon nehéz volt leküzdeni ötösről”.

Első ránézésre valami nagyon hasonló történik a megújuló energia arányára vonatkozó vállalással is Magyarországon. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) csütörtökön közzétett adatai szerint 2017 zsinórban a negyedik olyan év volt, amikor csökkent a megújuló energiaforrások felhasználásának részaránya a bruttó végső energia fogyasztáson belül. Ráadásul ezúttal a korábbinál is nagyobb mértékben, 14,3-ról 13,3 százalékra.

 


Ezzel ugyan még mindig afölött a 13 százalék felett vagyunk, amit 2020-as célként az Európai Unió előírt hazánk számára, de mint a viccben, a kezdetektől felülről közelítjük ezt az értéket. És ha így folytatódik, jó esélyünk van arra a bravúrra, hogy 2020-ra ledolgozzuk a megújulók arányát az előírt szint alá. A hazai, uniósnál kissé magasabb célértéknél ezt egyébként már meg is valósítottuk: a MEKH adatsora szerint 2012-ben és 2013-ban is még az energiastratégiában vállalt 14,65 százalék felett járt a mutató, és innen csökkent majdnem 3 százalékpontot 4 év alatt.

Ráadásul – ahogy arról korábban már írtunk – ezt is csak egy trükkel, vagy inkább egy, az EU által teremtett jogi kiskapu kihasználásával sikerült elérni. Sőt, az aktuális hivatalos adatok szerint valójában soha nem is volt a megújulók aránya a célérték felett, ezt csak a számok utólagos módosításával sikerült elérni. Méghozzá úgy, hogy

a mutató pont azért ugrott meg, amiért rengeteg magyar falu úszik szmogban az elmúlt hetekben, és úgy általában telente.

 

A megújuló arányt ugyanis nem csak a villamos, hanem a teljes energiafogyasztásra számolják, azaz beleveszik a fűtést és a közlekedést is. A három kategória közül pedig itthon egyértelműen a fűtés dominál: miközben a másik két területen 7-8 százalék csak a megújulók aránya a teljes fogyasztáson belül, addig itt rendre 20 százalék körül alakul. Ennek magyarázata, hogy főleg a kisebb vidéki településeken rengetegen fűtenek fával, ami ugye szintén megújulónak számít.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA franciák leszámolnak a szénnel, közben Európa hatoda kizöldültKözel a 20 százalékos cél elérése, igaz, a megújuló energia sok esetben, például Magyarországon még mindig fa- és hulladékégetést jelent.

 

Azt azonban teljesen pontosan nem lehet megmondani, hogy mennyien. Korábban a vásárolt fa mennyiségéből becsülték, hogy mennyi hőt állíthatnak így elő az emberek, ám ez nem számolt azzal, hogy nem mindenki vásárolja a fűtőanyagot. Éppen ezért a MEKH-nél két éve változtattak a módszertanon, és azóta egy, a statisztikai hivatal által készített, a lakosság megkérdezésén alapuló kutatásból becsülik az elégetett fa mennyiségét. A módszertani váltás eredményeként pedig egyik pillanatról a másikra a két és félszeresére emelkedett az így termelt energia mennyisége.

Ráadásul a statisztikákat visszamenőlegesen módosították, így fordulhatott elő, hogy hirtelen az addig elég komoly távolságban lévő célérték fölé kerültünk. Az eredeti módszertan szerint az eddigi csúcsévben, 2013-ban például csak 9,5 százalék volt a megújuló-arány, a módosítás után azonban ez 16,2 százalékra ugrott.

 

A gond csak az, hogy miközben a korábbi módszer a falopások miatt alulbecsülte, a mostani a szemétégetés miatt túlbecsüli a tényleges fogyasztást. Ahogy egy forrásunk fogalmazott: „aki már járt télen falvakban, pontosan tudja, hogy mindent eltüzelnek a gumicsizmától a kapanyélig”. Ezt erősítette meg korábban lapunknak miskolci Zöld Kapcsolat Egyesület környezeti tanácsadója, F. Nagy Zsuzsanna is, aki azt mondta, hogy egyes falvakban az összes hulladékot elégetik, sok esetben a ruhaosztások ajándékai is a kályhákban kötnek ki.

Csak ugye a szemétégetés illegális, így ha valaki azzal fűt, akkor ezt nem valószínű, hogy egy felmérésen bevallja. Mivel ezekbe a házakba jellemzően a gáz sincsen már bevezetve, a többség vélhetően úgy nyilatkozik, hogy fát használ.

Ez pedig úgy javítja a magyar megújuló statisztikákat, hogy közben környezetvédelmi szempontból is nagyon aggályos. Már a fatüzelés is jelentősen növeli a szállópor-koncentrációt (PM-10), különösen, ha nedves fa kerül a kályhába, ezt azonban a szemétégetés tovább súlyosbítja. Így fordulhat elő, hogy télen a Sajó-völgyi településeken sokkal nagyobb a szmog, mint Budapesten, miközben elvileg megújulóval fűtenek.

 

Arról nem is beszélve, hogy a fa csak bizonyos keretek között megújuló. Azt nem szokták vitatni, hogy a széndioxid-kibocsátása nulla*annyi CO2 szabadul fel az elégetésével, amennyit korábban megkötött., az eltüzelt fa utánpótlása azonban mindig kényes kérdés. Itthon pedig különösen, nálunk ugyanis a felhasználás és a növekmény arányára nincs megfelelő statisztika. A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) korábban többször is tett kísérletet arra, hogy megbecsülje ezt, de pontos számot ők sem tudtak kalkulálni. Mezősi András, a központ kutató főmunkatársa mindenestre lapunknak azt mondta: elég sok jel utal arra, hogy itthon nem fenntartható a fafelhasználás, ami éves szinten akár kétszerese is lehet a növekménynek.

A fa dominanciáját jól mutatja, hogy a teljes megújuló alapú energiatermelés háromnegyedét még úgy is ez adja, hogy az elmúlt években egyébként jelentősen javult az összetétel. A nemzetközi szinten a közelmúltban felfutó technológiák, így a nap és a szélenergia jelentősége például itthon is nőtt, előbbi például megduplázta a részesedését. Más kérdés, hogy a teljes megújuló termelésnek a napenergia még így is csak az 1, a szél pedig 2 százalékát adja.

 

Összességében a megújulók teljes energiafogyasztáson belüli részarányának csökkenését pedig épp az okozta, hogy a fatüzelés csökkenését 2017-ig nem tudta kompenzálni az egyéb megújulók növekedése. Bár ebben a következő években lehet változás (sőt valószínűleg már 2018-ban is volt), még így is előfordulhat, hogy a statisztikai trükkel felnyomott adatainkkal sem tudjuk teljesíteni a 2020-as célszámokat.

Pedig akadt ágazati szakértő, aki szerint pont a trükközés miatt a célokat is módosítani kellene, és már 2020-ra is a korábbinál magasabb értéket kellene megcélozni. A témát felügyelő Innovációs és Technológiai Minisztériumnál rákérdeztünk arra, hogy vannak-e ilyen tervek, és, hogy álláspontjuk szerint 2020-ban mennyi lehet a tényleges megújuló-arány a hazai energiafogyasztásban, ám egyelőre sem ezekre, sem egyéb kérdéseinkre nem kaptunk választ.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAhol a szegényeknek kiosztott ruhákkal fűtenekA Sajó völgyében európai szinten is kimagasló a légszennyezés. A mélyszegénységben élők hulladékkal, ruhákkal vagy az erre már száz éve sem javasolt lignittel fűtve próbálnak túlélni.

Adat Élet biomassza környezetvédelem megújuló energia tűzifa Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Hajdu Miklós
2019. február 22. 15:28 Adat

Visszaszorulóban lévő tudományterületet gyepál nagy erőkkel a kormány

Már jóval a 2010-es kormányváltás előtt elkezdődött a társadalom- és bölcsészettudományokhoz kötődő k+f állások visszaszorulása.

Jandó Zoltán
2019. február 22. 13:17 Adat

Már hivatalosan is nagyon durva az egészségügyben a munkaerőhiány

A tavalyi második félévben több ezer olyan ember vált munkanélkülivé, aki korábban a humán egészségügy vagy a szociális ellátás területén dolgozott.

Jandó Zoltán
2019. február 21. 11:55 Adat

A győri Audi-sztrájk bármelyik országban nagyot ütött volna

A három héttel ezelőtti munkabeszüntetés több sztrájknapot eredményezett, mint amennyit az elmúlt tíz évben összesen mértek Magyarországon.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. február 22. 06:53 Közélet

Szinte biztosan törvényt sért a fideszes médiaalapítvány, de a hatóság nem lát problémát

Egy jogi kiskapuval próbálták meg elérni, hogy a törvényben rögzítettnél több rádiója is lehessen a KESMA-nak, de porszem került a gépezetbe.

Váczi István
2019. február 21. 06:52 Közélet, Vállalat

Közel 2000 milliárd forintért vásárolt már cégeket az Orbán-kormány

Némelyik jól teljesít, más csődbe ment, és van olyan is, amely már Mészáros Lőrincé. De alapvetően csak puffadt és puffadt az állam az utóbbi években.

Bucsky Péter
2019. február 19. 07:00 Pénz

Évi 50 milliárdot hagyunk az államnál egy ki nem használt adókedvezmény miatt

Százezrek nem élnek az szja-kedvezménnyel, pedig egy orvosi papírral évi 90 ezer forintot spórolhatnának. Aki eddig nem tette meg, öt évre visszamenőleg is kérheti.