A gazdaság működésének talán legfontosabb alapja az intézmények iránti bizalom – gondoljunk csak bele, ha nem hinnénk abban, hogy a munkaszerződésünk szerint megkapjuk a fizetésünket, aminek aztán még egy darabig meg is marad az értéke, aligha mennénk el dolgozni. Ez a fajta jóhiszeműség különösen fontos a közösségi gazdaságban (sharing economy), azzal az éles különbséggel, hogy itt nem intézmények, hanem magánszemélyek között kell, hogy kialakuljon. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a felhasználók és a szolgáltatást nyújtó magánszemélyek közötti értékeléseknek és visszajelzéseknek kiemelt jelentősége van a lakás- és autómegosztó vagy éppen fuvarszervezési alkalmazásokban.

A közösségi szolgáltatásokat nyújtók és használók azonban egyáltalán nem csak az értékelések alapján dönthetnek arról, hogy kivel lépnek üzleti kapcsolatba. Az olyan alkalmazások, mint az Airbnb, a Blablacar, a Couchsurfing vagy az Uber személyes profilok létrehozását követelik meg a felhasználóktól, amelyek alapján gyorsan kiderülhet, hogy ki milyen nemű, életkorú és származású. Kérdés, hogy ezek a személyiségjegyek az értékelések mellett mennyiben befolyásolják azt, hogy kit vesz fel egy Uber sofőr vagy kinek a kanapéján alszik egy alkalmi szálláskereső.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMost megnézheted, hogy hogyan burjánzott el Budapesten az évi 35 milliárdos Airbnb-bizniszA VI. kerületben minden tizenötödik lakást kiadják Airbnb-n. Az összes budapesti szálláshely 15 százaléka itt van, most térképre vittük az összeset.

A válasz az, hogy nagyon is. Simonovits Bori és szerzőtársai még 2017 nyarán vizsgálták meg, hogy egy Magyarországon is működő, világszerte ismert fuvarmegosztó alkalmazásban^*Direkt nem árulták el a szerzők, hogy pontosan melyik appról van szó. regisztrált sofőrök hogyan fogadják a különböző nemű és nemzetiségű utasok jelentkezését. A kísérletük során jól szituált, utazni szerető arab, orosz, kínai, illetve holland huszonéves fiúknak és lányoknak adták ki magukat, amikor Magyarországról induló bel- és külföldi fuvarok után néztek^*A kísérletben érintett sofőrök 62 százaléka volt magyar.. Az eredmények szerint a legjobb esélyekkel a holland, míg a legrosszabbakkal az arab profilokról indított jelentkezések indultak a sikeres fuvarért.

Simonovitsék cikkéből azonban az is kiderül, hogy a közösségi gazdaságban tapasztalható diszkrimináció egyáltalán nem magyar sajátosság. Egy általuk idézett tanulmány szerint például New York-ban két ugyanolyan szállást az Airbnb-n a fekete bőrű hirdetők kénytelenek átlagosan 12 százalékkal olcsóbban meghirdetni a fehér bőrűekhez képest. Egy másik kutatás szerint pedig – szintén az Airbnb-n – az afroamerikai profilokról érkező szállásfoglalásokat 19 százalékkal kisebb valószínűséggel fogadják el a fehér jelentkezőkhöz képest. Sőt, az amerikai uberesek körében is kimutatható a faji megkülönböztetés, ugyanis a fekete utasoknak jellemzően tovább kell várakozniuk, mire felveszi őket valaki, ráadásul az ő fuvarjaikat a sofőrök gyakrabban is mondják le, mint a fehérekét.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMind Uberkárosultak vagyunkA kormány egyszerre rontotta a felére egy piac hatékonyságát és idézett elő hiánygazdaságot. Újra kellene gondolni, amit az engedélyekről gondolunk.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet airbnb bizalom diszkrimináció közösségi gazdaság uber Olvasson tovább a kategóriában