Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2018. november 13. 18:17 Élet

Nagyon nem szívesen segítenek idegeneken a magyarok

Bár az egy évvel korábbihoz képest minimális mértékben javult a magyarok jótékonykodási hajlandósága, nemzetközi összevetésben továbbra is kifejezetten rosszul állunk ebből a szempontból – derül ki a Charities Aid Foundation (CAF) napokban közzétett elemzéséből. A világ vezető jótékonysági szervezete évente rangsorolja az országokat az általuk megalkotott Giving Index alapján, és ezen a listán Magyarország a kutatásba bevont 144 államból csak a 120. helyen végzett 23 százalékos mutatóval (ennyien jótékonykodtak a felmérést megelőző egy hónapban).

Bár a mutató 2 százalékponttal magasabb a 2017-es értéknél, a helyezésben ennek ellenére rontottunk az előző esztendőhöz képest, akkor ugyanis még a 119. helyen álltunk. Tavaly óta azonban a globális átlag érezhetően javult, így több ország megelőzött minket, így például Kongó és Banglades is, igaz, Görögország például mögénk került.

Az előzések abból a szempontból nem meglepőek, hogy a világszintű javulást a jelentés szerzői nagyrészt a jótékonykodási hajlandóság fejlődő, ezen belül is az afrikai országokban tapasztalt növekedésével magyarázták. Ez fordított a korábbi trenden is, 2017-ben ugyanis csökkent az index globálisan mért értéke.

A rangsort egyébként Indonézia vezeti, ami meglepőnek tűnhet, pedig nem az. Az sem újdonság, hogy feltörekvő ország áll az élen, hiszen a korábbi években Mianmarban mérték a legmagasabb értéket. A rohingya népirtás azonban nagyon komoly sebeket ejtett Mianmaron, aminek eredményeként az ázsiai országban a jótékonykodásra való hajlandóság és képesség is visszaesett.

A top 10-be ugyanakkor még így is bekerültek akárcsak Szingapúr, Kenya vagy éppen Bahrein. Összességében azonban a lista első tíz helyezettje között már így is a fejlett államok vannak többségben: a második és harmadik helyen például Ausztrália és Óceánia végzett.

 

A CAF egyébként három különböző típusát vizsgálja a jótékonykodásnak: a pénzadományozást, az önkéntes tevékenységet és az idegeneknek való segítségnyújtást. Valójában azt a kérdést teszik fel, hogy ezek közül melyiket csinálták a kutatásba bevontak az elmúlt egy hónapban.

Indonézia előbbi kettőben teljesített kifejezetten jól, önkéntes munkában világelsők, adományokban pedig másodikok lettek (utóbbiban továbbra is Mianmar vezet). A másoknak nyújtott segítség területén azonban épphogy befértek az első százba. Itt az arab országokban mértek kifejezetten magas értékeket, kiugrót közülük is azokban ahol háborús helyzet uralkodik. Az első helyen például Líbia, a másodikon pedig Irak áll 83 és 81 százalékkal.

Mindesetre már a rangsor eleje is elég jól mutatja, hogy nem törvényszerűen azokban az országokban segítenek leginkább egymásnak valamilyen formában az emberek, ahol a legjobban élnek. A számok alapján úgy tűnik, hogy a legelmaradottabb és a gazdagabb országokban viszonylag magas a jótékonykodási hajlandóság. Míg azonban a fejlett államok lakosai gyakrabban adományoznak pénzt, és ritkábban segítenek másokon, addig a feltörekvőknél épp fordított a helyzet. Az önkénteskedésnél pedig szinte semmilyen mintát nem lehet találni.

Talán ez a magyarázata annak, hogy a lista végére főleg olyan országok kerültek, amelyek nem tartoznak sem a leginkább elmaradottak közé, de a legfejlettebbek közé sem. Görögország például utolsó előtti lett, de a horvátok, a csehek a lettek, a litvánok, és a bolgárok is az utolsó 20 között végeztek.

Ez azt jelenti, hogy utóbbiakat még Magyarország is megelőzte, szemben számos afrikai országgal, például Gabonnal, Ruandával, Csáddal, vagy Burkina Fasóval. Nálunk egyébként a másoknak való segítségnyújtásban mértek kifejezetten alacsony értéket: a 36 százalékos mutató a 125. legmagasabb volt csak. Pénzt a magyarok 22 százaléka adományozott a megelőző hónapban, míg önkéntes munkát a nyolcaduk végzett.

Élet adomány Charities Aid Foundation jótékonykodás segítségnyújtás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Fabók Bálint
2019. május 17. 06:41 Élet

Inkább emberként bánnak a dolgozókkal, csak ne kelljen felvenni senkit

A munkaerőhiány jelentős változásokra sarkallta a cégeket. Elkezdett számítani, hogy mit akarnak az alkalmazottak, és a HR-szakma is átalakult.

Váczi István
2019. május 15. 12:18 Élet

Apasági szabadságra mentek, és rájöttek, hogy nem akarnak több gyereket

Népszerű a 12 éve bevezetett apasági szabadság Spanyolországban, de csökkentette a tervezett gyermekszámot a férfiak esetében.

Fabók Bálint
2019. május 12. 07:23 Élet

Akkor tehetünk a legegyszerűbben a klímaváltozás ellen, ha átalakítjuk az étrendünket. De hogyan?

Mennyire ártalmas a marhahús a klímának? Mi van a sajtokkal? Milyen tenyésztett halat enni ökológiai szempontból? Néhány tanács a klímát féltőknek.

Fontos

Váczi István
2019. május 16. 06:53 Közélet, Vállalat

Az ország legnagyobb földesura lett Mészáros Lőrinc

Nem kell tovább számolgatni, Mészáros agrárholdingjának vezetője maga mondta el, hogy már mindenkinél nagyobb területen gazdálkodnak.

Hajdu Miklós
2019. május 15. 16:46 Vállalat

Nem a Mercedes-beruházás felfüggesztése miatt kerülhet bajba a magyar autóipar

Magyarország szempontjából sokkal fontosabb, hogy mi lesz az autóipari beszállítókkal, ha tényleg beüt a válság az ágazatban.

Váczi István
2019. május 14. 06:54 Közélet

Az oktatásban káoszt hozott, ideje kipróbálni a közlekedésben

Pár éve még 24 Volán-vállalat volt, hamarosan csak egy marad. Közben meg kellene nyitni az ágazatot a magáncégek előtt, de ez valószínűleg csak minimális szinten történik meg.