A huszonéves férfiak 90 százaléka gyermektelen, miközben 2016-ban már a születések 45 százalékánál voltak 35 évesek vagy idősebbek az apák – derült ki a napokban megjelent Demográfiai Portré egyik tanulmányából, ami a szokásoktól eltérően most nem a nők, hanem a férfiak gyermekvállalását vizsgálta meg. A gyermekvállalás tehát nem csak a nők, hanem a férfiak esetében is jelentősen kitolódott.
A tanulmányból emellett az is kiderült, hogy 2016-ban az újszülöttek 11 százalékánál nem volt hivatalosan ismert az apa személye a születéskor, ami nagyjából 10 ezer gyermeket jelent.
Makay Zsuzsanna és Spéder Zsolt eredményei szerint 2000 és 2016 között a férfiak esetében is későbbre tolódott a gyermekvállalás. Míg 2000-ben a leggyakoribb gyermekvállalási kor 28 év volt a férfiaknál, 2016-ra ez 32 évre tolódott. A 30 év alattiak esetében jelentősen csökkent a gyermekvállalás, a 26 éves férfiak által vállalt gyermekek száma például a felére esett.
Forrás: Demográfiai Portré/Makay-Spéder (2018)
Ugyanezen időszakban viszont 32 éves kortól felfele nőtt a gyermekvállalási kedv, egészen 50 éves korig, ahol ez nagyjából véget ér a férfiaknál. Negyvenöt éves vagy idősebb apától ugyanakkor 2016-ban is mindössze a gyerekek 5 százaléka született.
A huszonéves férfiak mindössze tizedének van gyermeke, miközben a nőknél 21 százalék ez az arány. Bár a férfiak életkorának növekedésével a gyermektelenség is ritkább, a 40-49 éves férfiaknak még mindig a negyede gyermektelen.
Megfigyelték azt is, hogy nemcsak az életkor, de az iskolai végzettség is érdemben befolyásolja a gyermekszámot. A legalacsonyabb végzettségű férfiak a többieknél sokkal nagyobb arányban gyermektelenek: 55 százalékuknak nincs gyermeke, aminek oka lehet, hogy rossz munkaerőpiaci helyzetük miatt a párkapcsolati piacon is kedvezőtlen a helyzetük.
Ám eközben az is megfigyelhető, hogy az alacsony iskolázottságú férfiak körében magasabb a többgyermekesek aránya: a három- vagy többgyermekesek közel annyian vannak, mint az egy vagy kétgyermekesek, vagyis körükben polarizált magatartás figyelhető meg.
Jellemzően akkor vállalják az első gyereket, amikor már befejezték a tanulmányokat és elhelyezkedtek a munkaerőpiacon. Mivel a magas végzettségűek tovább tanulnak, így náluk később indul be gyermekvállalás, mint a középfokú végzettségűeknél. Ám ha csak a 35 éves kor feletti korosztályokat vizsgáljuk, esetükben egyértelműen a diplomások vállalják a legtöbb gyermeket.
A nők és a férfiak iskolázottsága eltérően hat a gyermekvállalásra. Ezek a különbségek különösen az alacsony végzettség esetén látványosak, ahol a nőkre jelentősen több gyermek jut, mint a férfiakra. Egyedül a felsőfokú végzettségűek esetében fordul a kocka, ahol a férfiak átlagos gyermekszáma valamennyivel meghaladja a nőkét.
A hivatalosan nem ismert apák gyermekei
Az élveszületések 11 százalékánál a gyermek apja nem ismert, tehát anyakönyvezéskor csak az anyáról van információ. Ezeket az anyákat a tanulmányban egyedülálló anyáknak tekintik, ugyanakkor azt nem tudni, hogy emögött milyen élethelyzetek vannak.
A legérdekesebb, ha az anyák életkora szerint nézzük az ismeretlen apától származó születéseket, amely a legnagyobb részt a nők 18 és 19 éves korában fordul elő. Összességében ez esetben az anyák több mint negyede 20 év alatti, 76 százalékuk pedig nem töltötte be a 30. életévét.
A házasságban született (tehát az apa által automatikusan elismert) gyermekek döntő hányada ezzel szemben az anyák 30-31 éves korában jön világra, és a születések közel 70 százaléka az anyák 25 és 35 éves kora között fordul elő. Emellett amikor az apa ismert, az anyáknak csak 4 százaléka 20 év alatti, 55 százalékuk pedig 30 évnél idősebb.
Az ismert apák esetében az anyák jellemzően sokkal magasabb iskolai végzettségűek is: 37 százalékuk diplomás, míg az apa nélkül gyermeket vállaló anyáknak csak 4 százalékára igaz ez. Utóbbiak között nagyon magas, 70 százalék a legfeljebb az általános iskola nyolc osztályát elvégzettek aránya.
Tehát két nagyon eltérő csoportról van szó, ami az anyák gazdasági aktivitásán is látszik. Ha az apa ismert, az anyák 73 százaléka aktív, ám ismeretlen apa esetében ez az arány kevesebb mint 25 százalék. E csoportban sokkal magasabb a munkanélküliek, tanulók, gyesen lévők és egyéb inaktívak aránya.
Az is kitűnt az eredményekből, hogy ahol nem ismert az apa, a gyermekek leggyakrabban, az esetek 16 százalékában Borsodban, és 12 százalékában Szabolcsban születnek, miközben a születéseknek csak 6-6 százaléka történik ezekben a megyékben.
Összességében tehát megállapították, hogy azon esetekben, amikor születéskor nem ismert az apa, az anyák több szempontból is hátrányos helyzetben vannak: jellemzően fiatalok, hajadonok, alacsony iskolázottságúak és gyakrabban élnek elmaradott régiókban.
Élet
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Fontos
Olyan gazdagok a nyugdíjba vonuló amerikaiak, hogy azt még a forint is megérzi
Amerikai infláció: volt, van, lesz; és az emiatt magasan ragadó dollárkamatokhoz mérik minden más deviza hozamát - a forintét is.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
