Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2018. november 11. 13:26 Élet

Az iskolázottság meghatározza azt is, hogy teszünk-e a klímaváltozás ellen

A klímaváltozással járó rendkívüli időjárási jelenségeket és következményeiket mindenki tapasztalhatja most már Magyarországon is. Ennek ellenére az egyéni felelősség és cselekvés hatékonyságának megítélése rendkívül alacsony európai összehasonlításban*Egy nullától tízig terjedő skálán 4,3-ra értékelték ezt a magyarok, míg a 23 vizsgált ország átlaga 5,6 volt. A magyar átlag a harmadik legalacsonyabb a nemzetközi rangsorban., tehát a magyarok viszonylag kevéssé érzik úgy, hogy személyesen maguk is tehetnek az éghajlat átalakulása ellen. Pedig alulról jövő kezdeményezések nélkül lehetetlen hatékonyan visszafogni a környezetszennyezést.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÚgy tűnik, eldőlt, hogy a klímaváltozással csak alulról szerveződve harcolhatunkAz államok elbukni látszanak a klímaváltozás megállításában, de lokálisan egyre aktívabbak a különböző szereplők.

 

 

Persze egyáltalán nem egyöntetű a személyes felelősség viszonylagos hárítása a magyar társadalomban, érdemes tehát megvizsgálni, hogy melyek azok a társadalmi csoportok, amelyek inkább vagy épp kevésbé hajlamosak átérezni ezt a European Social Survey 2016-os adatai alapján.

Kiindulásképp az alábbi térképen jól látszik, hogy éles regionális különbségek vannak az országon belül ebben a kérdésben. Kiemelkednek a Nyugat-Dunántúlon élők az észak- és nyugat-európai szintet közelítő felelősségérzetükkel, miközben Dél-Alföldön és Közép-Dunántúlon pedig még a magyar átlaghoz képest is jóval kevésbé tartják saját felelősségüknek a klímaváltozás elleni fellépést az emberek.

 

Ami viszont sokkal fontosabb, hogy nagyban eltér a különböző iskolázottságú csoportok egyéni felelősségérzete a kérdéssel kapcsolatban. Az alacsonyabb végzettségűek sokkal kevésbé tartják magukat érintettnek a klímaváltozás elleni fellépésben, mint a magasabb végzettségűek. Jól látszik az alábbi ábrán, hogy az iskolázottság növekedésével egyre inkább emelkedik felelősségtudat is, igaz, még a magyarországi diplomások körében is elmarad az európai átlagtól.

 

Jelentős különbségek vannak az egyéni felelősség átérzésében a különböző jövedelmű csoportok között is. Akik számára nem jelent problémát a megélhetés, sokkal inkább a tudatában vannak az egyéni felelősségüknek, mint akik nehezen jönnek ki a fizetésükből. Igaz, még a jól szituált magyarok is sokkal kevésbé érzik magukat személyesen érintve a klímaváltozás csökkentésében, mint az európai átlag.

 

Az internethasználat gyakorisága jó fokmérője lehet a világ történései iránti nyitottságnak, így nem meglepő módon ez is összefügg az éghajlat változásával kapcsolatos felelősségérzettel – jól látszik az alábbi ábrán, hogy akik több időt töltenek a neten, jellemzően magasabbra ítélték az egyéni felelősségüket a kérdésben.

 


Érdekes eltérések látszódnak abban is, ahogy a különböző típusú településeken élők vélekednek a kérdésben, a nagyvárosok elővárosaiban élők ugyanis rendkívül alacsonyra értékelték a saját felelősségüket a többiekhez képest.

 

 

Érdemes azt is megjegyezni, hogy nők inkább tartják saját felelősségüknek a klímaváltozás elleni cselekvést, mint a férfiak. Nem számít viszont ebből a szempontból a kor és az, hogy van-e gyermeke a válaszadónak.

Persze ezek a háttértulajdonságok egymással is összefüggenek, például a magasabb végzettség többnyire jobb megélhetési körülményekkel jár együtt és az internetezés gyakorisága is összefügg ezzel. Ha kiszűrjük ezeket a kapcsolatokat, akkor ki is derül, hogy valójában az iskolázottság a jövedelmi helyzeten és az internethasználaton keresztül is befolyásolja klímaváltozással kapcsolatos attitűdöket. A területi  és a nemek közötti különbségek azonban önmagukban is stabilnak tekinthetők.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyarok háromnegyede aggódik a klímaváltozás miattA decemberi ENSZ klímacsúcs előtt felmérték, hogyan vélekedik az európai lakosság az éghajlatváltozásról.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet attitűdök European Social Survey felelősségvállalás klímaváltozás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.

G7.hu
2024. november 19. 09:27 Élet

Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7

A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.

Vermes Nikolett
2024. november 17. 06:09 Élet

Milyen esélyekkel indul egy elhagyott csecsemő a magánkórházban születetthez képest?

Szerető családban eltűnhetnek a kezdeti viszontagságok következményei, de fontos, hogy minél kevesebb időt töltsenek átmeneti körülmények között.

Fontos

Hajdu Miklós
2024. november 21. 14:01 Vállalat

Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg

Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.

Stubnya Bence
2024. november 21. 10:31 Adat, Közélet

Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül

1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.

Jandó Zoltán
2024. november 21. 06:04 Közélet

Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember

Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.