Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2018. szeptember 6. 11:51 Élet

Vakmerően provokál a Nike az amerikai kultúrharcban, de jól is kijöhet belőle

Az Egyesült Államok egyik felében nemzetáruló, a másik felében nemzeti hős Colin Kaepernick, a San Francisco-i amerikaifutball-csapat korábbi irányítója, akiből a Nike váratlan húzással fő reklámarcot csinált. Kaepernick kezdeményezte ugyanis az amerikai bűnüldözés igazságtalanságai elleni tiltakozássorozatot – ez abból állt, hogy letérdelt, amíg a meccsek előtt a himnuszt játszották -, ami egymás ellen fordította az NFL konzervatív tulajdonosait, illetve nézőinek jelentős részét, és a többségében afroamerikai játékosokat.

A Nike döntése elképesztően provokatív volt, hiszen Kaepernicknél kevés megosztóbb figura van most az USA-ban (legfeljebb maga Trump elnök, aki gyakran száll be a Kaepernick-vitába, természetesen az átellenes oldalon, volt például, hogy káromkodva követelte az NFL-tulajdonosoktól, hogy rúgják ki a tiltakozó játékosokat). Nem is érhetett sokakat meglepetésként, hogy rögtön hangos tiltakozás kezdődött, Nike-vásárlók gyújtották fel sneakerjeiket, vágták le a zoknijukról a Nike-logót.

Először a Nike részvényárfolyama sem reagált jól, 3 százalékot esett a reklám megjelenése után. Nyilván nem az elégetett cipőkről van szó (azokat már megvették a fogyasztók), hanem az esetleges bojkott hatásáról. (A részvény egyébként idén eddig közel 30 százalékot emelkedett, szóval volt honnan esni.)

Mégsem biztos, hogy a Nike rosszul jön ki ebből az ügyből. Eleve, becslések szerint csak ez a botrány 43 millió dollárnyi ingyenpublicitást hozott nekik (többségében pozitívat). Ezt megerősítette, hogy Trump elnök is úgy érezte, hogy hozzá kell szólnia ehhez az ügyhöz is – érdekes módon éppen Trump fejlesztette tökéletesre az elnökválasztási kampányában a módszert, hogy minden provokatív gusztus után reklámidőként felbecsülhetetlen értékű nyilvánossághoz jutott.

De ennél mélyebben kalkulált a reklám üzenete. A Nike fogyasztói ugyanis inkább nagyvárosiak, inkább fiatalok, és sokkal nagyobb arányban nem fehérek, mint az USA egésze. Ezért úgy érezhették, hogy egy ilyen pozicionálás hosszú távon egyáltalán nem fog ártani a brand értékének. (A cégnek egyébként sem idegen helyzet, hogy arcaival botrányba kerül, elég Lance Armstrongra vagy Tiger Woodsra gondolni.)

A #metoo hullám idején vált igazán látványossá, hogy az amerikai nagyvállalatok kulturálisan más világban élnek, mint az amerikai politikusok. Miközben az USA-ban egy elnökválasztáson az sem volt probléma, hogy Trumpról kiszivárgott egy felvétel, amin arról beszélt, hogy egy nőt egy sztár bárhol fogdoshat, addig a vállalatok már az első nyilvánosságra került panaszoknál kirúgták a gyanúba került vezetőket.

Ennek a fő oka az, hogy az amerikai nagypolitikában azokban a kulturális régiókban dőlnek el a választások, amelyek javarészt konzervatívak (középnyugati rozsdaövezet, Florida). A nagyvállalatok viszont azokra a fogyasztókra és elcsábítani remélt munkavállalókra utaznak, akik főleg az urbánus, jól képzett rétegből kerülnek ki. Ezért várhatóan a jövőben egyre inkább fel fog értékelődni a nagyvállalatok és a politika közötti kulturális üzengetés.

Élet colin kaepernick kultúrharc NFL Nike Olvasson tovább a kategóriában

Élet

2018. szeptember 21. 06:53 Élet

Mégsem veheti el az állam a legszebb tokaji magánbirtokot

Vissza kell adni a 2014-es földtörvénnyel elvett jogait annak a francia tulajdonú szőlőbirtoknak, amiért korábban bejelentkezett egy politikai hátterű üzletember. Hétszőlő ügyét a Kúria most zárta le.

Rigó Anita
2018. szeptember 19. 14:40 Élet

A női befektetők kevesebbet pánikolnak, mint a férfiak

Amikor a piacok nagyot esnek, a nők józanabbul reagálnak.

Torontáli Zoltán
2018. szeptember 19. 12:15 Élet, Világ

Miért égetik el tonnaszámra az el nem adott ruhákat a boltláncok?

Pár éve a fejlett világban évente 20 ruhadarabot vásárolt egy átlagos vevő, ma 68-at, és az évszakoknál gyorsabban cseréli le a ruhatárát.

Fontos

Hajdu Miklós
2018. szeptember 20. 18:50 Pénz

Lassan, de egyre közelebb lopakodik a jegybanki szigor

Nagyon úgy néz ki, hogy vége lesz az évek óta tartó monetáris lazulásnak.

Jandó Zoltán
2018. szeptember 20. 11:33 Állam

Nem készül el Deutschék 30 milliárdos sportkomplexuma a zsidó olimpiára

A napokban dönthet a kormány, hogy hol rendezik a 2019-es budapesti Európai Maccabi Játékokat, miután a tervezett létesítmények felhúzására már nem elég az idő.

Hajdu Miklós
2018. szeptember 19. 17:32 Állam

Európa egyszerűen nem tud mit kezdeni azzal, ha maga az állam is részt vesz a korrupcióban

Az európai bürokraták sok mindenre gondolnak, amikor a korrupció megelőzéséről van szó. Csak arra nem, hogy valahol az állam közreműködésével tulajdonítják el a közpénzeket.