Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2018. augusztus 14. 14:51 Élet

Jót tesz a gyerekeknek a dugódíj

A nagyvárosok úthálózatát egyre jobban megterhelő autós forgalom korlátozásának az egyik legtriviálisabb módja a dugódíj bevezetése, amiben sokan csak az autósok újabb lehúzását látják. Pedig a torlódások idő- és pénzveszteséget okoznak a közlekedőknek, a környezetet és a városlakókat pedig súlyosan terhelik a levegő- és zajszennyezéssel az araszoló autók. A belvárosi úthasználat fizetőssé tételét ezért Budapesten is évtizedek óta rebesgetik*Már 1992-ben készültek tanulmányok a budapesti útdíjazás megvalósíthatóságáról., azonban a világ számos nagyvárosában már rég bevett gyakorlat, így egyre inkább akad tapasztalat a hatásait illetően.

Egy nemrégiben készült tanulmány stockholmi adatokon vizsgálta meg, hogy érzékelhető-e a levegő minőségén és a lakosság egészségén a dugódíj bevezetése. A svéd fővárosban 2006 januárjában vetették ki a dugódíjat egy hét hónapos kísérleti időszak erejéig, majd 2007-ben megtörtént a díjfizetés tényleges bevezetése. A kutatók a többnyire kipufogógázokkal levegőbe kerülő úgynevezett szálló por (PM10) és nitrogén-dioxid koncentrációját mérték a stockholmi levegőben, és megvizsgálták azt is, hogy a jórészt a légszennyezés miatt kialakuló asztmás betegségek gyakorisága hogyan alakult a belvárosi gyerekek körében 2004 és 2010 között.

Az eredmények biztatóak, legalábbis a városlakók és a környezetvédők számára, a kevésbé környezettudatos autósok lehet, hogy nem örülnek.

A dugódíj bevezetésével ugyanis a svéd főváros légszennyezettsége jelentősen csökkent, és az asztmás tünetek is visszaszorultak a gyerekek körében.

Az alábbi ábrákon mindez jól látszik. A bal oldali grafikon azt mutatja, hogy mekkora különbség volt a levegő szálló por koncentrációját nézve a dugódíjas övezet és a zónán kívüli területek között (a kék vonalak szemléltetik az egyes időszakok átlagait). Az első, 2004 és 2006 közötti szakaszhoz képest a próbaidőszakban olyan gyorsan javult a belvárosi levegő, hogy még tisztább is volt, mint a fizetős övezeten kívüli mérési helyszíneken – és ugyanez volt a helyzet a végső bevezetés után is. (Ezt mutatják a 0 alatti értékek.) Érdekesség, hogy a próbaidőszak után azonnal visszaugrott a vizsgált helyszínek közötti különbség a korábbi szintre.

Ugyanez az ingadozás a jobb oldali diagramon nem figyelhető meg, a zónán belül élő gyerekek asztmás tünetei a próbaidőszak óta folyamatosan csökkentek a Stockholmon kívüli társaikhoz képest.

Forrás: NBER

A stockholmi légszennyezést a mérések szerint 5-15 százalékkal mérséklő dugódíj bevezetését Budapest eredetileg 2013-ra vállalta, ugyanis a négyes metró uniós támogatásának ez volt az egyik feltétele. Azonban ez nem történt meg azóta sem, sőt, jogszabályok lehetetlenítik el a bevezetését. Emiatt elképzelhető, hogy a metróépítésre kapott támogatás egy részét vissza kell majd fizetni az EU-nak.

Élet asztma dugódíj környezetszennyezés légszennyezés stockholm Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2018. november 20. 17:05 Élet, Világ

Nem sikerült a Google-nak vércukormérő kontaktlencsét fejleszteni

Ilyen az, amikor egy nagyon ígéretes fejlesztés négy év próbálkozás után kimúlik, a projektet felfüggesztették.

Hajdu Miklós
2018. november 20. 12:50 Élet

A magyar iskolarendszer még mindig ugyanazokkal a problémákkal küzd, mint 10-15 éve

Bár számos reform történt a közoktatásban, a kétezres évek problémáinak jelentős része még mindig aktuális.

Torontáli Zoltán
2018. november 20. 06:50 Élet, Piac

Egyetlen gyümölcs sem jut el olyan nyakatekert módon a boltba, mint a banán

Az hagyján, hogy nagyon messziről és viszonylag kis adagokban kell behozni, de itthon kell megérlelni, és azonnal el kell adni, máskülönben megy a kukába.

Fontos

Bucsky Péter
2018. november 18. 21:45 Élet

Annyira pokoli lett egy egyszerű gázkazán-csere, hogy az emberek inkább áttérnek fafűtésre

Azért szigorította az EU a kazáncsere-szabályokat, hogy csökkenjen a környezetszennyezés. Magyarországon ebből olyan drágulás és bürokrácia-túltengés lett, hogy az emberek inkább a fa- vagy villanyfűtést választják.

Torontáli Zoltán
2018. november 18. 13:36 Élet, Világ

Az almák Ferrarija finom, piros, drága, és hihetetlenül erős marketing van mögötte

Átalakítja a gyümölcstermesztés mögötti üzleti modellt a Pink Lady és a nyomában meginduló klub almák serege, de ennek megvannak a veszélyei is. Magyarország kimarad az új almahullámból.

Rigó Anita
2018. november 18. 07:29 Élet

Az általánost végzettek és a tizenévesek körében beindult a baby-boom Magyarországon

Harminc fölött és húsz alatt vállalnak több gyermeket a magyar nők. Több a gyereknélküli vagy a sokgyerekes család, kevesebb a kétgyerekes család.