Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2018. augusztus 14. 14:51 Élet

Jót tesz a gyerekeknek a dugódíj

A nagyvárosok úthálózatát egyre jobban megterhelő autós forgalom korlátozásának az egyik legtriviálisabb módja a dugódíj bevezetése, amiben sokan csak az autósok újabb lehúzását látják. Pedig a torlódások idő- és pénzveszteséget okoznak a közlekedőknek, a környezetet és a városlakókat pedig súlyosan terhelik a levegő- és zajszennyezéssel az araszoló autók. A belvárosi úthasználat fizetőssé tételét ezért Budapesten is évtizedek óta rebesgetik*Már 1992-ben készültek tanulmányok a budapesti útdíjazás megvalósíthatóságáról., azonban a világ számos nagyvárosában már rég bevett gyakorlat, így egyre inkább akad tapasztalat a hatásait illetően.

Egy nemrégiben készült tanulmány stockholmi adatokon vizsgálta meg, hogy érzékelhető-e a levegő minőségén és a lakosság egészségén a dugódíj bevezetése. A svéd fővárosban 2006 januárjában vetették ki a dugódíjat egy hét hónapos kísérleti időszak erejéig, majd 2007-ben megtörtént a díjfizetés tényleges bevezetése. A kutatók a többnyire kipufogógázokkal levegőbe kerülő úgynevezett szálló por (PM10) és nitrogén-dioxid koncentrációját mérték a stockholmi levegőben, és megvizsgálták azt is, hogy a jórészt a légszennyezés miatt kialakuló asztmás betegségek gyakorisága hogyan alakult a belvárosi gyerekek körében 2004 és 2010 között.

Az eredmények biztatóak, legalábbis a városlakók és a környezetvédők számára, a kevésbé környezettudatos autósok lehet, hogy nem örülnek.

A dugódíj bevezetésével ugyanis a svéd főváros légszennyezettsége jelentősen csökkent, és az asztmás tünetek is visszaszorultak a gyerekek körében.

Az alábbi ábrákon mindez jól látszik. A bal oldali grafikon azt mutatja, hogy mekkora különbség volt a levegő szálló por koncentrációját nézve a dugódíjas övezet és a zónán kívüli területek között (a kék vonalak szemléltetik az egyes időszakok átlagait). Az első, 2004 és 2006 közötti szakaszhoz képest a próbaidőszakban olyan gyorsan javult a belvárosi levegő, hogy még tisztább is volt, mint a fizetős övezeten kívüli mérési helyszíneken – és ugyanez volt a helyzet a végső bevezetés után is. (Ezt mutatják a 0 alatti értékek.) Érdekesség, hogy a próbaidőszak után azonnal visszaugrott a vizsgált helyszínek közötti különbség a korábbi szintre.

Ugyanez az ingadozás a jobb oldali diagramon nem figyelhető meg, a zónán belül élő gyerekek asztmás tünetei a próbaidőszak óta folyamatosan csökkentek a Stockholmon kívüli társaikhoz képest.

Forrás: NBER

A stockholmi légszennyezést a mérések szerint 5-15 százalékkal mérséklő dugódíj bevezetését Budapest eredetileg 2013-ra vállalta, ugyanis a négyes metró uniós támogatásának ez volt az egyik feltétele. Azonban ez nem történt meg azóta sem, sőt, jogszabályok lehetetlenítik el a bevezetését. Emiatt elképzelhető, hogy a metróépítésre kapott támogatás egy részét vissza kell majd fizetni az EU-nak.

Élet asztma dugódíj környezetszennyezés légszennyezés stockholm Olvasson tovább a kategóriában

Élet

2018. szeptember 17. 09:04 Élet

Reklámok nélkül mindenki boldogabb lenne

A reklámok miatt többet vásárolunk, de ez jóléti értelemben nem ellensúlyozza az ennek érdekében vállalt többletmunka által okozott károkat.

Torontáli Zoltán
2018. szeptember 16. 16:10 Élet, Piac

Politikai támogatást kapott, hogy a kelet-európai halrúd és chips legyen olyan, mint a nyugati

Őrületesen egyet tudnak érteni az európai parlamenti képviselők egy populista kérdésben.

Torontáli Zoltán
2018. szeptember 16. 11:48 Élet, Világ

Nem csak Budapesten kínálnak albérletet szexért cserébe

Prágában is egyre több az olyan hirdetés, amelyben szexért cserébe kínálnak albérletet.

Fontos

Bucsky Péter
2018. szeptember 17. 06:45 Állam

Még többet költ az állam a Red Bull Air Race-re, valószínűleg szabálytalanul

Az eddig sejtettnél harmadával többe kerül a budapesti repülős PR-rendezvény, mivel a Hungaroring Zrt. külön a szervezéssel is megbíz egy céget évente félmilliárd forintért. A szerződés ráadásul szinte semmilyen számszerűsíthető konkrétumot nem tartalmaz, de azért azt kiköti, hogy a kormánymédiánál kell a hirdetési pénzeket elkölteni.

Fabók Bálint Kasnyik Márton
2018. szeptember 14. 06:52 Állam

A kormány úgy csinál, mint akinek egyáltalán nincs szüksége a magyar közgazdaságtanra

Felmerült, hogy a kormány megszüntetné a legeredményesebb közgazdasági kutatóintézetet, a Corvinust pedig egy alapítványba játszanák át. Megrendítő csapás lehet a magyar közgazdaságtannak.

Bucsky Péter
2018. szeptember 13. 07:21 Állam, Pénz

23-szor keres többet a Magyar Posta vezére, mint egy átlagos postás

Az állami vállalatok közül a Magyar Postánál a legnagyobb a különbség az átlagdolgozók és a vezető fizetése között. Itt 23-szoros az eltérés, míg az átlag 12.