A korszerű irodai munkahelyek manapság egy nagy térben vannak, ahol a dolgozók úgy tudnak közvetlenül kommunikálni a kollégáikkal, hogy közben a helyükön maradnak. A cégvezetők a munkatársak intenzívebb együttműködését várják a falakat és ajtókat nélkülöző elrendezéstől, ami elméletileg logikusnak tűnik.

Valójában viszont egyáltalán nem, hívja fel a figyelmet egy friss kutatás. 

A kutatók két cégnél figyelték meg, hogy az úgynevezett open space office elrendezésre való átállás hogyan változtatta meg a dolgozók együttműködését. A vizsgálat során felmérték a dolgozók egymással folytatott kommunikációját az iroda átalakítása előtt és az átrendezés befejezése után is. Az elemzés egyik erőssége, hogy a falak lebontását leszámítva minden más tényező változatlan maradt a cégeknél a két felmérés között (tehát a szervezeti struktúra, a feladatkörök és a dolgozók pozíciója nem változott), és a kutatók igen kifinomult eszközökkel vizsgálták a dolgozók közötti interakciókat.

Az elektronikus kommunikációt a vállalati emailek és üzenetek megfigyelésével vizsgálták, míg a személyes beszélgetések számát és időtartamát úgy mérték fel, hogy megkérték a dolgozókat a balra látható készülékek viselésére, amelyek felismerik, amikor viselőik egymással társalognak.

Az eredmények meglepőek, ugyanis azt mutatják, hogy drámaian, körülbelül 70 százalékkal esett vissza az átalakítás után a személyes érintkezések időtartama. A kommunikáció részben áthelyeződött az elektronikus csatornákra, ugyanis az interneten keresztüli kapcsolattartás intenzitása 20-50 százalékkal nőtt meg a nyílt, falak nélküli irodákban a korábbi körülményekhez képest.

Az átalakítások célja tehát egyáltalán nem jött be, épp ellenkezőleg: kifejezetten a visszájára sült el az egyterű irodák létesítése.

A kudarcra is akad bőven magyarázat. A dolgozók természetes vágya a privát szféra iránt arra késztetheti őket, hogy egy nyílt, átlátható környezetben minél inkább elzárkózzanak az őket körülvevőktől. Így például ahelyett, hogy mindenki előtt elmondjanak valamit annak a néhány embernek, akikre az tartozik, inkább levelet vagy üzenetet írnak az érintetteknek. Ha pedig épp az ilyen, rájuk nem tartozó beszélgetésektől szeretnék megvédeni magukat, akkor inkább úgy tesznek, mintha rendkívül elfoglaltak lennének, és például egy fejhallgató felvételével igyekeznek kizárni a zajokat.

Az egyterű irodák végső soron pedig a termelékenységet is visszafoghatják. Technikailag úgy tűnhet, hogy a falak nélküli környezet megkönnyíti a közös gondolkodást és együttműködést, azonban gyakran túlságosan sok inger éri a munkatársakat egy ilyen irodában.

A dolgozók tehát a fizikai határokat szociális korlátokkal helyettesítik ahelyett, hogy a munkára figyelnének.

A tanulmány szerint ráadásul az is a termelékenység csökkenéséhez vezet, hogy a személyes beszélgetésekhez képest kevésbé hatékony csatornákra terelődött át a kommunikáció a kollégák között.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet iroda munkahely termelékenység Olvasson tovább a kategóriában