Néhány hónappal ezelőtt Samuel Alexander, a Melbourne-i Egyetem Fenntartható Társadalom Intézetének kutatója vett egy házi biogáztermelő berendezést, és elkezdte élesben tesztelni, hogyan tudja helyettesíteni a szerkezet a vezetékes gázszolgáltatást. Az eszköz 1000 ausztrál dollárba, azaz durván 200 ezer forintba került, de a cég, amelytől vette, már dolgozik a majdnem fele ennyibe kerülő következő modellen.

A mini biogáz üzem nem foglal sok helyet, pár óra alatt összeállítható, de a kutató szerint lakásokba egyértelműen nem való, vagyis családi ház kell az elhelyezéséhez. A szerkezet központi eleme egy 650 literes rohasztózsák, amit vízzel kell megtölteni, efölött helyezkedik el az a zsák, amelyben a gáz keletkezik, efölött pedig 80 kilogramm homok van, hogy állandó nyomás alatt tartsa a gázzsákot.

Az összeszerelés után 100 kg állati trágyával kell feltölteni a rendszert, és egy ideig állandóan legalább 35 fokos melegben kell tartani. Ez most Ausztráliában nem gond, de ha jön az ottani hidegebb idő, akkor fűteni kell majd. Ehhez napelemből származó elektromos áramot használ majd a kutató. Az aktiválási idő után a szerkezet már 20 fokon is működik.

Három hét aktiválási időszak alatt a gáztartály megtelik, és el lehet kezdeni adagolni a kommunális szerves hulladékot, ekkortól lehet a rendszerből a keletkező biogázt folyamatosan kinyerni. Alexanderék két külön kis gázfőzőt vettek a mindennapi használatra, mert az eredeti tűzhelyük elektromos volt. A kutató mindennap összesen 2 kilogramm hulladékot tesz be a készülékbe, és azt mondja, hogy ebből annyi biogáz keletkezik, amennyi nekik bőven elég a főzéshez. (Arról nem esik szó, hogy a ház fűtéséhez mennyi gázt kellene termelni.)

Mivel nem mindennap keletkezik két kg élelmiszerhulladék a családban, Alexander a szomszédok szemetét is gázosítja, ha pedig náluk sincs alapanyag, akkor elbiciklizik a közeli zöldségeshez, amely mindig el tudja látni elég hulladékkal.

A házi biogáz használata közben semmilyen különbséget nem tudtak felfedezni a vezetékes földgázhoz képest.

Alexander azt mondja, hogy a szerkezet nem bűzlik, egyedül a szemét behelyezésekor jön ki belőle némi rothadt szag, de ez szerinte nem vészes. A berendezés feltöltése napi 5 percébe kerül, és hetente egyszer szokott elkerekezni a zöldségeshez, ez további 20 percébe telik.

A berendezésnek egyébként van európai forgalmazási engedélye is, de a gyártó honlapjáról nem derül ki, hogy uniós országba is szállítanak-e belőle. Mindenesetre a hidegebb éghajlaton lakóknak azt javasolják, hogy ha tehetik, akkor helyezzék üvegházba az eszközt, és gondoljanak a fűtési lehetőségre, mert 20 fokon kell tartani a berendezést.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet biogáz gáz megújuló energia Olvasson tovább a kategóriában