A kormány több tagja is a világgazdaság átpolitizálása miatt ekézi Amerikát, és Kína keblén keres kiutat. Ám Kína is egyre szorosabbra fonja a külgazdaság és a kínai piacra lépő külföldi cégek felügyeletét.
A globális autópiac drámai változásával szállna szembe Macron, de terveit nem osztja mindenki. Főként a németek nem.
A kínai árháború miatt esnek az árak, de a piac kínai dominanciája miatt Európában és Amerikában ennek nem örülnek.
A folyamatok megmutatják az amerika-kína csipháború korlátjait is.
A befektetések egyre inkább „baráti" országokban koncentrálódnak, Európában Kína szerepe csökken, Amerikáé nő. Magyarország kilóg a sorból, ami egyes értelmezések szerint ravasz, mások szerint kockázatos dolog.
A jelentős tüzérségi készletek, az erős gyártókapacitások és az ukrajnai háború keltette kereslet miatt ugrásszerűen nő Dél-Korea fegyverexportja.
A kicsi, hazai gyártású akkukkal működő elektromos autók helyett győztek a nagy, német és kínai akkukkal futó terepjárók.
Az ukrajnai orosz invázió farvizén ismét felmerült, hogy az EU erősebb védelmi uniót, netalántán közös hadsereget hozzon létre.
Chile, Mexikó és Bolívia az olajtermelők kartelljéhez hasonló szövetséget akar létrehozni az akkugyártás fő alapanyaga, a lítium árának szabályozására.
Néhány ország az ukrajnai háború alatt sem adta fel katonai semlegességét, ám a nyugati világ egyre kevésbé tolerálja a potyautasságot.