Hírlevél feliratkozás
Mészáros R. Tamás
2023. június 13. 04:34 Világ

Árháború és szankciós készülődés rángatja a napelemgyártást

Az utóbbi években az Egyesült Államokban és az Európai Unióban is aggodalmat keltett, hogy Kína egyre több új ipari szegmensben vált a nemzetközi termelési láncok domináns szereplőjévé, az akkumulátorgyártástól a gyógyszeriparon át a napelemekig: a nyugati félelmek szerint ez elszipkázza az ipari munkahelyeket (és bevételeket) a fejlett világból, ellátási kockázatokkal jár, és az egyoldalú függőség politikai zsarolópotenciált is kölcsönöz Peking számára. 

A zöldenergia-termelést és tárolást illetően mindemellett az is kényelmetlen kérdés, hogy a kínai piaci hódítása részben abból fakad, hogy a kínai gyártókra lazább környezetvédelmi és munkajogi szabályozásnak kell megfelelniük, és a nyugati konkurenciánál jóval olcsón jutottak energiához a helyi széntüzelésű hőerőművekből.  

Ugyanakkor a napelemgyártás terén a kínai dominancia – a valós kockázatokkal együtt – pozitív mellékhatásokkal járt. Az egyik ilyen a napelem-panelek folyamatos és jelentős áresése volt: a napelemek fajlagos, wattonkénti kapacitásra vetített világpiaci ára 2009 és 2021 között tizedére esett, amire a kínai gyártók árversenyképessége nélkül nehezen jöhetett volna létre.

Az utóbbi években a kínai dominancia negatív és pozitív hatásai is világosak voltak a piacon.

  • Egyrészt a napelemek globális árai egyes váratlan kínai belföldi jelenségek miatt súlyosan elszálltak, pont amikor növekvő igény lenne az olcsó megújuló energiaforrásokra.
  • Másrészt az áremelkedést az utóbbi hónapokban a beruházások szaporodása és a kínai termelők közti árháború váltotta fel, ami nagyban segítheti a megújuló energiatermelés globális terjedését. 

Emiatt ma már a túltermelés tartanak és a további áresésre számítanak a kínai szereplők. A kínai függést csökkenteni próbáló amerikai és európai döntéshozókat azonban a jelek szerint ez sem hatja meg, és mindkét oldalon szankciós tervek készülődnek.  

Lenyomták, felvitték, lenyomták

A nemzetközi energiaügynökség adatai szerint 2022-ben Kína a napelemekben használt többkirályos szilícium (poliszilícium) esetében a globális gyártási kapacitások 88 százalékával, a napelemekben használt szilíciumlapkáknál 97, a napelemcellák 86, a modulok 79 százalékával bír, szemben Európa 1-5 százalékos részesedésével. 

A jelenség háttere hasonló, mint az akkumulátorgyártásban tapasztalható kínai dominancia esetében: az olcsó energia, olcsó munkaerő, laza környezetvédelmi szabályozások, jelentős állami támogatások , valamint a nagy belső piac jelentette méretgazdaságosság miatt a kínai termelők áraival nehéz versenyezni. 

Ezzel együtt a 2020-ig stabilan csökkenő kínai árak az utóbbi két évben meredek emelkedésnek indultak. Emögött a napelem gyártás legfontosabb alapanyaga, a poliszilícium árának növekedése állt, amely a 2020 júliusi, kilogrammonként hét dollárnak megfelelő ára 2020 augusztusára 39 dollárra nőtt. 

A hirtelen áremelkedés több folyamat eredménye. Egyrészt mint minden más ipari szektorban, a koronavírus-járvány a napelemgyártásban is fennakadásokat okozott, az ellátási problémák pedig felhajtották az árakat. A 2020-as emelkedéshez ipari balesetek is hozzájárultak, és hasonlóan fontos volt a kínai időjárás szerepe: az első áremelkedési hullám a 2020-as áradásokhoz köthető, míg a tavaly nyári, ismételt áremelkedésben a kínai forróság és aszály is fontos szerepet játszott, amely a vízenergiatermelés ellehetetlenítésével számos fontos ipari klaszterben kieséseket okozott, és egyebek mellett a poliszilícium gyártását is akadályozta.

Ezzel párhuzamosan a napelemek iránti igény jelentősen emelkedett, tavaly globálisan 191 gigawattal, 22 százalékkal nőtt a telepített napenergia-termelő kapacitás. Emiatt tavaly nyáron még arról szóltak a hírek, hogy rendkívüli poliszilícium-hiánnyal küzd a napelemgyártás.

A helyzet azóta nagyot változott: ma már a kínai elemzők túltermeléstől tartanak, a kínai szereplők közti árverseny az árakat is lenyomta. Januárra a poliszilícium kilónkénti ára 18 dollárra csökkent, és a nyári rekordok ellenére az év végére 54 százalékos mínuszban volt a piaci ár. Bár a irányadó ár februárban ismét visszamászott 30 dollárra, azóta újabb esésbe kezdett. A kínai piacon a poliszilícium június elejére ismét 18 dollár (127 jüan) környékén mozgott, és a piaci szereplők további áresésre számítanak. 

Árháború

Az áresés ellenére a napelemigény erősen növekszik, 2021 vége óta eltelt szűk másfél évben 44 százalékkal nőtt a telepített napenergia-termelő kapacitás, és az ország idén az év első négy hónapjában 62 gigawattnyi új szél- és napenergia-termlő kapacitást telepítettek. A napenergiához köthető export is szárnyal, tavaly 80 százalékkal emelkedett (bár részben az áremelkedés miatt), és az idei első négy hónapban további 15 százalékkal nőtt. 

A termelés ugyanakkor ezt is túlszárnyalja. A Bloomberg elemzői szerint idén 36 százalékkal, 344 gigawattal a globális napelemtelepítések értéke, de a termelési kapacitások 600 gigawattal emelkedhetnek.

Emögött részben a korábbi ellátási zavarok feloldása áll, részben a telepítések jelentős infrastruktúra-irénye. A termelés növekedésében viszont az is fontos szerepet játszik, hogy az áremelkedés hatására az utóbbi időben számos új szereplő lépett be a piacra Kínában. A zöldenergia iránti igény növekedésével számolva egyéb szektorok tőkeerős szereplői is megjelentek a színen, többek között gyógyszeripari, bányászati, de még tejipari cégek is napelememgyártó beruházásokat jelentettek be az elmúlt hónapokban. 

A szektor régebbi szereplői közben árháborúval próbálják konszolidálni részesedésüket. A piaci értéke alapján a világ legnagyobb napelemgyártója, a Longi május végén további 30 százalékkal csökkentette a napelemekben használt szilíciumlapkák árát, amire az egyik versenytársa, a TCL Csonghuan 16-24 százalékos árcsökkentéssel reagált. 

A Longi vezetője, Li Cseng-kuo arról beszélt, hogy a termelés agresszív növelése túlkapacitáshoz vezethet, és a következő évben a szektor kínai szereplőinek több mint fele csődöt jelenthet a kiszorítósdiban. Bár a cég a vezetése szerint felkészült a piaci vérfürdőre, részvényeinek árfolyama a tavaly júliusi, 65 jüanos csúcsról 33 jüanra esett. Ennek ellenére a Longi nemrég egymaga két, összesen 150 gigawattos szilíciumlapka-gyártó beruházást jelentett be Sanszi tartomány támogatásával, ami jelzi, hogy mindenki előre menekül. 

Ez sem példa nélküli jelenség. A kínai iparfejlesztésre jellemző, hogy a nagy támogatások és a növekvő piaci igény rengeteg vállalkozó kedvű – gyakran más szektorból érkező – céget befektetésre ösztökél, amelyek aztán a támogatások elapadása és a piac telítődése miatt árversenybe kezdenek, és a kevés hatékony és tőkeerős cég leszámol a kisebb és gyengébb konkurenciával. Ez a folyamat más szektorok mellett az elektromos autózásban is lezajlott, illetve a mai napig zajlik.

Amerika harcol ellene

Ahogy az autógyártásra, úgy a napelemekre is igaz, hogy a kínai termelés növekedésének nem mindenki örül. Az Egyesült Államok még 2018-ban, a Donald Trump republikánus exelnök által indított kereskedelmi háború keretében 25 százalékos büntetővámot vetett ki a kínai napelemek importjára, és tavaly a demokrata Joe Biden elnök zöldenergiai csomagja keretében adókedvezményeket és állami támogatással igyekszik ösztönözni hazai gyártást, valamint a kínai áru “baráti” országokból származó importtal való kiváltását. 

Az amerikai szankciókhoz az is hozzájárult, hogy a kínai napelemgyártás egy fontos bázisa a nyugati Hszincsiang tartomány, ahol emberi jogi szervezetek szerint a muszlim ujgur őslakosok erőszakos asszimilációnak vannak kitéve, és korábban százezreket, egyesek szerint akár milliókat zártak átnevelőtáborokba és fogtak kényszermunkára közülük. Erre hivatkozva az Egyesült Államok tavaly megtiltotta a hszincsiangi hozzáadott értékkel bíró termékek importját, ami a napelemek behozatalát is tovább szűkítette.  

Ezzel eddig annyit sikerült elérni, hogy ma fajlagosan 57 százalékkal drágább napelemet telepíteni az Egyesült Államokban, mint Németországban, és 70 százalékkal drágább, mint Kínában – dacára annak, hogy az importőrök Kambodzsán, Vietnámon, Thaiföldön és Malajzián keresztül próbálják megkerülni a büntetővámot. A napelemek harmadik országon keresztül való amerikai exportja miatt tavaly a Longi, a BYD és több más kínai és észak-amerikai vállalat ellen is vizsgálat indult az Egyesült Államokban, és további büntetővámmal sújtották őket. (A Longi a szankciókat megküldendő Ohióban is gyárberuházást tervez.)

Ehhez hasonlóan az Európai Unió napelemigénye hiába hatalmas, ezt a nyugati fővárosokban szeretnék minél nagyobb részben hazai forrásból kielégíteni. Az EU-ban az aktuális tervek szerint 2030-ra a napenergia válna a vezető energiaforrássá, ehhez a jelenlegi kapacitásokat meg kellene triplázni a következő hét évben. 

A probléma, hogy Kadri Simson energetikai biztos szerint ezzel a jelenlegi tendenciák alapján végső soron az orosz gáz- és olajfüggést kínai napelem-függésre váltaná az EU, miután az unió napelem-importjának kétharmada Kínából érkezik. A függés a másik oldalról is jelentős, a kínai export fele Európába tart, és tavaly egy év alatt duplájára nőtt az export értéke.

Az Európai Bizottság által március végén előterjesztett, a “nettó zéró” kibocsátású ipar létrehozására vonatkozó jogszabály-tervezetben az szerepel, hogy a jövőben az EU legalább a belső igényeinek 40 százalékát kielégíteni képes zöldenergia-gyártó kapacitásokkal kell, hogy rendelkezzen, ami a jelenlegi érték kétszerese – és a napelem-igény növekedésével természetesen ez utóbbi érték vélhetően rövid távon inkább csökkeni fog. A kihívást jelzi, hogy Európában a nagyobb új beruházások néhány gigawattos kapacitással bírnak, miközben Kínában – a Longi gigaberuházásaitól eltekintve is – a két számjegyű kapacitású gyárak a jellemzőek.

Szankciós tervek mindenütt

Bár jelenleg nem része a tervnek védővámok bevezetése, erre az EU és Kína között is volt példa. Az Európai Bizottság egy 2012-s antidömping vizsgálat eredményeként 50 százalékos büntetővámokkal akarta sújtani a kínai exportot. Ez kisebb kereskedelmi háborút szült a két gazdaság között, és a bizottság végül inkább minimumárat határozott meg az importra vonatkozóan. Ez sem volt különösebben sikeres a hazai gyártók védelmét illetően, és 2018-ban fel is adták a korlátozást. 

Az Európai Parlamentben – a kibocsátásmentes iparról szóló elképzelés mellett – két olyan jogszabálytervezet is kering, amely potenciálisan érintené a napelemimportot, az egyik a hszincsiangi helyzettel kapcsolatban a kényszermunkával gyártott termékek behozatalát szabályozná, a másik fenntarthatósági követelményeket támasztana az importra nézve, aminek a kínai termékek nem feltétlenül felelnek meg. Ezek elfogadását mindazonáltal erősen kétségessé teszi, hogy az Európai Unió Tanácsában is meg kell szavazni őket, azaz a keményebb hangnemet képviselő Európai Parlament mellett a Kína-barát tagállami kormányoknak is jóvá kell hagyniuk terveket.

Az amerikai és a potenciális európai korlátozások hatására az év elején sajtóértesülések szerint az is felmerült Pekingben, hogy exportkorlátozásokat vezessenek be a napelem-gyártásban használt legfejlettebb technológiákra vonatkozóan. Ez a terv támogatói szerint akadályozná a nyugati konkurencia felzárkózását és segítene megőrizni a kínai gyártók globális fölényét. Egyúttal pedig jelképes ellencsapás lenne a Kínára kivetett amerikai csipipari exportkorlátozásokkal szemben.

A szankciókat illetően ugyanakkor Kína is hasonló dilemmákkal néz szembe, mint a kínai szankciók esetében az Egyesült Államok. Az exportkorlátozások a kínai gyártók számára piacvesztéssel és bevételkieséssel járnának, továbbá minden bizonnyal fokoznák a kínai ipari függés csökkentését és a hazai, illetve “baráti” országokban való gyártás támogatását célzó nyugati kormányzati erőfeszítéseket. Így aztán rövid távon hiába akasztanák meg az esetleges nyugati felzárkózást, hosszabb távon inkább növelnék ennek az esélyét.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ EU Kína napelem napelemgyártás zöldenergia Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Váczi István
2024. július 19. 14:47 Világ

Sokkal drágábban épülhet új atomerőmű Csehországban, mint Pakson

A dél-koreai KHNP építheti meg Csehország új atomerőművét a jelenleg is működő Dukovany atomerőmű telephelyén; 43 százalékkal lehet drágább, mint Paks 2.

Mészáros R. Tamás
2024. július 18. 05:12 Világ

Nem sok jót jelez a jövőre nézve, ahogy a kormányok belenyúlnak az élelmiszerpiacba időjárási sokkok után

A hazai fogyasztók védelme a következő évtizedekben felerősítheti az éghajlatváltozás negatív társadalmi hatásait, és gyengítheti az élelmiszer-biztonságot.

Váczi István
2024. július 17. 15:02 Világ

Csak egyre több és több pénzért hajlandók csatába menni az oroszok

Jelentősen emelték az utóbbi hónapokban az orosz hadseregbe jelentkezők számára járó aláírási bónuszt, ami toborzási nehézségekre utal.

Fontos

Váczi István
2024. július 19. 11:22 Élet

Tavaly a mezőgazdaság mentette meg a magyar gazdaságot, idén viszont lehúzhatja

A forróság és a szárazság egyre inkább veszélyezteti a kukorica és a napraforgó termését, ami negatívan befolyásolhatja az ország gazdasági teljesítményét.

Torontáli Zoltán
2024. július 19. 05:26 Élet

Sok buktatót és csapdát kell elkerülnie, aki az otthonfelújítási milliókra pályázik

Nagy a rohanás az 1990 előtt épült családi házak felújítását segítő programnál, ami túlárazásokhoz és átgondolatlan korszerűsítési döntésekhez vezethet.

Jandó Zoltán
2024. július 18. 14:13 Adat

Pörgetjük a légkondikat, azok pedig rekordokat döntve zabálják az áramot

Kedden 144,5 gigawattóra áramot használtunk, aminél nyáron csak egyszer, 2021 júniusában mértek magasabb fogyasztást. Akkor is hőhullám volt.