Egyre több területen használnak 3D nyomtatókat, amelyek piacán a magyar kötődésű Formlabs a leggyorsabban növekvő szereplő. Pár hete ötfős csapattal indultak Budapesten, és a szoftverfejlesztés jelentős részét is ideköltöztetnék Amerikából.
Magyarországon is hódít a fast fashion, a gyorsan változó kínálatú, olcsó ruhák kereskedői egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a piacból.
Először arra jöttek rá, hogy egyszerűbb alkatrészeket importálni, és abból rakni össze a bicikliket. Ma már 110 embernek adnak munkát, és Új-Zélandon is az ő bringáikat veszik.
Egész Európában dinamikusan nő a külföldre kiküldött munkavállalók száma, miután az EU lehetővé tette, hogy egyszerűbben lehessen másik tagállamba küldeni egy cég munkavállalóit.
Az uniós támogatásokból finanszírozott állami megrendelések közel fele megrendelés formájában visszakerül a befizető országokhoz. A szűken kormányközelinek számító cégek 394 milliárdhoz jutottak egyetlen évben.
A családok 12 százalékában van három vagy több gyerek, de ők kapják a támogatások háromnegyedét. Ez sem elég arra, hogy többen vállaljanak sok gyereket.
A rendszer átláthatatlan, ezért összeszedtünk mindent, amit számokban tudni lehet. Az eredmény nem szívderítő. Például Budapesten valamiért négyszer drágábban üzemeltetnek egy parkolóhelyet, mint Bécsben.
A hamburgeres autóval indult Zing Burger startupokat megszégyenítő gyorsasággal fejlődött, öt év alatt 33-szorosára növelve az árbevételét.
Nem vártak a kormányra az emberek az utóbbi években, inkább nyitottak magán- és civil bölcsődéket. Így is van három járás bölcsőde nélkül.
2021-re elérheti a magyar autóipar termelési értéke a 10 ezer milliárd forintot, ám ezzel még kiszolgáltatottabbak leszünk egy erősen ciklikus ágazatnak. Inkább a hozzáadott értéket kellene növelni.