Zömmel Európa déli és keleti országaiban élők léptek feljebb a magyarokhoz képest azon a rangsoron, amit az Európai Unió összes lakosát a jövedelmeik alapján évenként sorba rendezve kaphatunk meg. Múltkori cikkünkből kiderült, hogy egyre kevesebb magyar jövedelmi helyzete javul az uniós átlaghoz képest. Most azt nézzük meg alaposabban, hogy kikkel szemben javult és romlott a helyi életszínvonalat jobban megragadó vásárlóerő-paritáson mért adatok tükrében a magyarok helyzete.
Mindez azért fontos, mert 2020 és 2023 között előfordultak kiemelkedő bérnövekedési adatok is Magyarországon, ám azokkal szemben állt a rendkívüli infláció, ami nem ugyanúgy érintette a gazdagabb és szegényebb háztartásokat. Az eleve magasabb bérszínvonalú országokban ráadásul már a magyarnál kisebb mértékű növekedés is elég ahhoz, hogy pénzben kifejezve jóval nagyobb legyen a béremelkedés – a bérek növekedése pedig Európa-szerte jellemző volt.
Románia, Lengyelország, Bulgária magabiztosan előz
Ha a medián szintjén – vagyis a társadalom szegényebbik felénél jobban, a gazdagabbiknál viszont rosszabbul – kereső magyarok pozícióját nézzük a közel 450 millió európaihoz képest a jövedelmi rangsoron, akkor azt látjuk, hogy 2020-ban még 80,8 millió olyan európai volt – beleérte a rosszabbul kereső magyarok is -, akik hozzájuk képest vásárlóerő-paritáson rosszabbul kerestek. Ez a szám 5 százalékkal csökkent 2023-ra, 76,7 millióra.
Ha a középső magyar jövedelmi rétegnél rosszabbul kereső európaiak összetételét nézzük, szembetűnő Románia esete. Az ott élők közül ugyanis több mint 3 millióan kerültek a rangsoron a magyar medián fölé, az ez alatt kereső románok száma így 12,4 millióról 9,3 millióra csökkent. Mindez egybevág azzal a korábbi megállapításunkkal, hogy a közelmúltban már csak a társadalmak legszegényebb harmadaiban maradt fent a magyar rétegek jövedelmi előnye Romániával szemben.
Lengyelország esete is figyelemre méltó, ott ugyanis közel 1,8 millió ember tűnt el a magyar jövedelmi medián szintjén élők mögül. Ennek következtében tavaly már csak lengyelek legszegényebb ötöde élt rosszabbul a magyar társadalom közepén mérhető életszínvonalhoz képest – a 2020 óta tapasztalt, a romániai ütemet meghaladó iramú, ám annál magasabb szintről induló gazdasági növekedés jócskán megtette a hatását a jövedelmi viszonyok tekintetében is.
Bulgáriáról sem feledkezhetünk meg, a balkáni országban – Romániához hasonlóan – már az elmúlt évtized közepén viszonylag sokan léphettek előre az európai jövedelmi ranglétrán, és ezzel jelentős részben éppen magyarokat előztek meg. Ez a trend azóta is jellemző, 2020 és 2023 között 650 ezer bolgár lépett ki a magyar medián szintje alól. Mostanra a közepes jövedelmű románok, bolgárok és magyarok már nagyjából hasonló életszínvonalon élnek. (Sőt, ehhez a körhöz még egy régiós ország hozzátehető, amint az néhány bekezdéssel később kiderül).
Komoly mozgás van a mediterrán térségben
A 2010-es évek második felében az Európai Unió keleti tagállamaiban élők – közöttük a magyarok is – leginkább görögöket, illetve olaszokat és spanyolokat előztek meg a jövedelmi rangsoron feljebb lépkedve. Az utóbbi években azonban a magyar medián jövedelemből élőkhöz képest több, mint 700 ezer olasz és 300 ezer spanyol tudott előrébb lépni, igaz, a magyar társadalmi középnél rosszabbul élő görögök száma érdemben nem változott.
A fentebbi ábra másik végén sorakoznak azok az országok, amelyekben a legtöbben becsúsztak a magyar medián színvonal alá 2020 és 2023 között. Franciaország esete kirívó ebben a körben, ahol közel másfél millió ember körülményei lettek rosszabbak a magyar közepes életszínvonalnál, és Portugáliában is közel félmillióan jártak hasonlóképpen ezen időszak alatt.
Szlovákia lemarad
Visszatérve a visegrádi régióhoz, Szlovákia esete is különleges, ugyanis az euró bevezetésében élen járó posztszocialista tagállamban élők jelentős része – több, mint 300 ezer szlovák – becsúszott a magyar medián alá az életszínvonalát tekintve. Ez is alátámasztja a szlovák gazdaság miatti aggodalmakat, amelyek a 2010-es évek végétől erősödtek fel. Mostanra mindenesetre nagyjából kiegyenlítetté vált a szlovák és a magyar társadalmak közepeire jellemző életszínvonal, és ezekre hasonlít a medián bolgár és a román életszínvonal is, amint már korábban bemutattuk.
Érdemes megjegyezni, hogy Ausztriához képest érdemi változás nem történt, vagyis lényegében ugyanannyi osztrák élt jobban és rosszabbul a magyar társadalmi középhez képest 2020-ban és 2023-ban. Hasonló a helyzet Csehországgal és Németországgal kapcsolatban is. Ugyanakkor az is jól látszik az ábrán, hogy némileg gyengült a skandináv államokban élők relatív jövedelmi helyzete a magyar mediánhoz képest.
Az euróban számolt jövedelmeket nézve is előz Bulgária és Románia
Ha a fentebbi, a helyi árakkal kiigazított jövedelmi adatok helyett az euróban számolt nominális béreket nézzük, alapvetően hasonló képet kapunk. Igaz, ebben az esetben a csehek közül is viszonylag nagy számban, 325 ezren előzték meg a magyar társadalmi közepet. Fontosabb eltérés továbbá, hogy az országok méretéhez képest Lettországban és Litvániában is sokan hagyták le a magyar medián életszínvonalat, és Franciaország eltűnése alapján az ábra másik oldalán arra lehet következtetni, hogy ott alapvetően nem a béreket, hanem az árakat érintő változás okozta a visszacsúszást.
Horvátországban is több százezren vannak, akiknek az életszínvonala 2020 és 2023 között beérte a magyar társadalom közepén tapasztaltat, ami már az eurózónához tartozó országban a vásárlóerő-paritáson számolt jövedelemadatokat nézve sem megy ritkaságszámba.
Módszertan
Az európai jövedelmi rangsorral kapcsolatos számítások az EU-SILC adatfelvételnek az Eurostat által közölt adatain alapulnak. Az uniós statisztikai hivatal adattábláiból kiderül, hogy az európai országok egyes jövedelmi rétegeibe tartozók mennyi pénzből élnek a háztartások egy főre jutó éves bevételei alapján, a juttatások, a hozzájárulások és az adók levonása után és bizonyos esetekben a helyi árszínvonallal kiigazítva. Az Eurostat a statisztikákat az adatgyűjtéshez képest egyéves csúszással közli, tehát az egyes időszakokra vonatkozó értékek alapvetően az egy évvel korábbi állapotot írják le. Az adatfelvétellel kapcsolatos további módszertani részletekről és problémákról korábbi cikkeinkben írtunk.
Adat
Külföldre megy a gáz a magyar tárolókból, ezért apad rohamosan a készletszint
Bár a tavalyinál és a tavaly előttinél kedvezőtlenebb időjárás is szerepet játszik abban, hogy gyorsan fogy a gáz a magyar tárolókból, messze nem ez a fő ok.
Még a szavazói se hisznek a gazdasági fellendülésben, és ezt már a kormány támogatottsága is megérzi
A Fidesz támogatottsága minden közvélemény-kutató szerint gyengült, a Tiszáé pedig nőtt az elmúlt hónapokban. Ez nem független attól, hogy a lakosság gazdasági hangulata is romlani kezdett.
Leépítésekre számítanak az autóiparban, de az ipar egészében nem látszanak a sötét felhők
Novemberben csak a német, osztrák, belga és lengyel iparcégek voltak pesszimistábbak a magyaroknál.
Fontos
Meddig gyengül még az euró a dollárral szemben?
Az euróövezetben gyorsabban csökkenhet az alapkamat, mint az Egyesült Államokban, ennek ellenére valószínűleg nem sokat erősödik már a dollár.
Nehezen találnak gazdára az energetikai ingyenmilliók, és ez mindannyiunknak sokba kerül
Már nem rohannak a háztartások úgy a támogatásokért, mint régebben.
Kiszűrhetné az ezermilliárdos csalásokat a kormány, de nem akarja
Könnyen el lehetne érni, hogy ne történjenek a brazil kötvényes cégek sztorijához hasonló ügyek, de a kormány nem ebbe az irányba indult el.
