Sokat drágult a korábban hatósági áras tej, de mennyit keresnek rajta a boltok?

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) nemrég nehezményezte, hogy a nagy üzletláncok egyszerre emeltek árat július elején a korábban ársapkás, majd kötelező akciózás alá eső termékek esetében. A közlemény kiemelte a korábban ársapkás gyártói márkás tejet, a kristálycukrot és a finomlisztet mint olyan termékeket, amelyek ára nagyot emelkedett. Az NGM a Gazdasági Versenyhivatalt (GVH) kérte, hogy vizsgálja ki az ügyet versenyjogi szempontból.

A kötelező akciózás értelmében a korábban ársapkás termékeket 2024. június 30-ig legfeljebb beszerzési áron kellett forgalmazni. 2024. július 1-jével azonban megszűnt ez a kötelezettség, így az üzletláncok ismét szabadon árazhatnak, és a korábban ársapkás termékek ára megugrott.

Az NGM arra kíváncsi, jelenti-e a nagy mértékű áremelés azt, hogy versenyellenes módon áraznak az üzletláncok. Ennek megállapításához nemcsak a fogyasztói árakat, hanem a keresletet, a beszerzési árat és az üzletlánc egyéb költségeit is ismerni kellene, a GVH minden bizonnyal egy minderre kiterjedő vizsgálatot fog lefolytatni. Mit tudunk azonban addig mondani a kialakult helyzetről?

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) által működtetett PÁIR (Piaci Árinformációs Rendszer) hetente összesíti bizonyos termékek esetén a termelők és üzletláncok által szolgáltatott értékesítési árat, kiskereskedelmi beszerzési árat és a fogyasztói árat is. Mivel összesítve vannak az adatok, így egyes piaci szereplők egyedi viselkedésére nem tudunk belőle következtetni, azonban azt meg tudjuk vizsgálni, hogyan aránylik egymáshoz a kiskereskedelmi beszerzési ár és a vásárló által fizetett ár.

Fontos még megjegyezni, hogy a PÁIR-ban szereplő fogyasztói ár és kiskereskedelmi beszerzési ár különbsége nem azonos a kiskereskedelmi láncok profitkulcsával, ugyanis a láncoknak egyéb költségeik is vannak, mint például a munkaerő, a raktár- és boltbérlés, az energiaár és egyebek.

A PÁIR-ban is láthatóak az NGM által kifogásolt nagy mértékű fogyasztóiár-emelkedések, azonban itt a beszerzési árakról is vannak információink.

Legrészletesebb adataink a tej árazásáról vannak, ahol egy hasonló, nem ársapkás helyettesítő termék, az alacsony, 1,5 százalékos zsírtartalmú gyártói márkás UHT-tej beszerzési és fogyasztói árai is megfigyelhetők. Az NGM közleménye szerint a gyártói márkás 2,8 százalékos (közepes) zsírtartalmú UHT tej árát 45 százalékkal növelték a kiskereskedelmi láncok július 1-jét követően. Ez az emelkedés a PÁIR adataiból is kiolvasható.

Azonban látható az is (az alábbi grafikonon), hogy a gyártói márkás, korábban ársapkás, 2,8 százalékos UHT tejet a kereskedelmi vállalatok július-augusztusban, azaz a kötelező akciózás vége utáni két hónapban átlagosan 71 százalékkal a kiskereskedelmi beszerzési ár felett értékesítették (augusztus utolsó hetében ez az érték 70%, azelőtt 75%). Ezzel szemben a gyártói márkás, korábban sem ársapkás 1,5 százalékos UHT tejet ugyanebben az időszakban átlagosan 89 százalékkal a kiskereskedelmi beszerzési ár felett értékesítették (augusztus utolsó hetében ez az érték 88%, azelőtt 85%). Ez azt jelenti, hogy

a hirtelen nagy áremelkedés dacára az árrés továbbra is kisebb lehet a korábban ársapkás terméken, mint a végig piaci árazásún.

Hasonló irányú és mértékű eltérések voltak láthatók az alacsony és közepes zsírszázalékú tejek árazásában korábban is, tehát a július 1. után végbemenő áremelés nem jelzi, hogy változott volna a kereskedelmi árazási gyakorlat az ársapkák előtti időkhöz képest.

Érdekes megfigyelni, hogy míg az ársapka időszaka előtt a 2,8 százalékos zsírtartalmú tej fogyasztása az 1,5-ös fogyasztásának 40 százaléka volt, ez az ársapka és a kötelező akciózás teljes időszaka alatt 150 százalékra nőtt. A kötelező akciózás eltörlése után a fogyasztás csökkenni kezdett, jelenleg az alacsony zsírtartalmú tej fogyasztásának 121 százalékán áll, tehát még nem tért vissza a korábbi szintre, amikor sokkal több alacsony zsírtartalmú tejet ittak az emberek.

Egyébként az ársapka által érintett összes alapélelmiszer a fogyasztásnak átlagosan 5-6 százalékát teszi ki, így egy nagyobb emelkedés sincs jelentős hatással a költésekre.