A legutóbbi, 2024. áprilisi adatok szerint már 118 ezer magyar állampolgár dolgozik Ausztriában, ami 4,4 százalékos éves növekedést jelent, és azt, hogy ma már az alkalmazottak három százaléka magyar. Már csak német állampolgárokból van több a külföldi dolgozók között Ausztriában, emberemlékezet óta az azonos anyanyelvet beszélő németek vezetik ezt a listát. Ők a nyelvi könnyebbség mellett főleg azért mennek Ausztriába, mert ott némileg magasabbak a fizetések.

A legutóbbi adatok szerint 124 ezer német dolgozott az országban, de mivel a számuk lassabban növekszik, mint a magyaroké,

néhány év múlva akár a magyar is lehet a legnagyobb külföldi közösség Ausztriában.

A magyarok jelentős része természetesen nem költözik ki Ausztriába, hanem ingázik. A legfrissebb adatok szerint a kint dolgozó magyarok 47 százalékának nincs osztrák lakcíme.

Felmerülhetne egyébként akár az is, hogy ingázás helyett a magyarok otthonról dolgozzanak távmunkában, de ez egyelőre nem jellemző, mert

• általában kétkezi, nem irodai munkát végeznek,
• és a magyar kormány a régióban egyedülálló módon megnehezíti az átjárók életét, mert nem írja alá azt a keretmegállapodást, ami a rendszeres otthoni munkavégzést lehetővé tenné.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar kormány miatt lett macerásabb sok Ausztriában dolgozó magyar életeBrüsszel segítene, a magyar kormány akadályoz: ezért nem tud a közel 60 ezer Ausztriába ingázó magyar rendszeresen otthonról dolgozni.

Magyar szempontból az osztrák munkavállalás fő motivációja természetesen a magasabb kereset. Ausztria régóta az EU egyik legtehetősebb állama, míg Magyarországon most már érdemben csak Bulgáriánál magasabbak a bérek az unión belül.

De vajon a kint dolgozó magyarok megkapják-e az országra jellemző átlagos fizetéseket? 

Magyarnál magasabb, osztráknál alacsonyabb bérek

Kikértük az osztrák statisztikai hivataltól a magyarokra vonatkozó béradatokat, és kiderült, hogy

az Ausztriában dolgozó magyarok legalább negyedével kevesebb medián bérért dolgoznak, mint az összes munkavállaló.

Az alábbi grafikonon a KSH mellett az osztrák statisztikai hivataltól kapott adatokat használtuk fel, az MNB éves átlagos árfolyamán átszámolva forintra. 

A grafikon felső két sora mutatja meg, hogy milyen nagy a különbség a magyar és az osztrák mediánbér között, ez a kiindulási alap, ez tekinthető országos átlagos bérnek a két országban. A harmadik sorban látszik, hogy ha az összes Ausztriában dolgozó magyar bérének medián értékét nézzük, akkor az durván 2000 euró, ami jóval magasabb a magyar mediánnál, de nem éri el az osztrákot.

A negyedik és ötödik sor azt mutatja meg, hogy mennyit keresnek az egész évben Ausztriában dolgozók (állampolgárságtól függetlenül, összesítve) és mennyit az egész évben Ausztriában dolgozó (vagyis nem csak szezonális munkákra kijáró) magyarok.

Hiába járnak tehát rosszul a magyarok az osztrák országos átlaghoz képest, olyan nagy a különbség a két ország között, hogy még így is a hazai bérek többszörösét kereshetik meg.

Fontos részlet, hogy míg Magyarországon alapvetően a havi fizetést tekintjük átlagos bérnek, a nagyvállalatoknál pedig jellemző az éves prémium, addig Ausztriában a kollektív szerződések a 13. és 14. havi munkabért is előírják, és ennek még az adózása is kedvezőbb. Az egyik plusz juttatást nyár elején, a másikat karácsony előtt fizetik ki.

Mindkét statisztikai adat az éves teljes bérjövedelem átlagos értékét mutatja, tehát a prémiumokat is tartalmazza. A két statisztikai hivatal módszertana azonban eltér, erről a mondat végén lévő csillagra kattintva lehet olvasni ^*Ausztriában mikrocenzus adatokból érhetők el az adatok, amit 90 ezer háztartás megkérdezése alapján készítenek, és ebből becsülik meg az ország egészére reprezentatív adatokat: https://www.statistik.at/fileadmin/publications/Mikrozensus-Arbeitsmarkt-2021.pdf
Ezzel szemben a KSH Magyarországon a munkáltatók által beküldött statisztikai adatlapokból sokkal gyorsabban és pontosabban tudja a jövedelmeket követni.
.

A magyar állampolgárok az osztrák országos átlagtól 29 százalékkal maradnak el a fizetésekben, az egész évben kint dolgozók pedig 27 százalékkal keresnek kevesebbet, mint azok összesített átlaga, akik szintén egész évben dolgoznak.

Érdemes azt is végiggondolni, hogy az osztrák országos átlagban természetesen maguk a magyarok és a többi országból érkező vendégmunkások is benne vannak, vagyis azok a csoportok, amelyek jellemzően az alacsonyabb hozzáadott értékű munkákat végzik el. A magyarok tehát nem az osztrák állampolgár munkavállalóktól vannak 27-29 százalékkal elmaradva, hanem attól az átlagtól, amit maguk és más társaik általában lefelé húznak. Az osztrák születésű és állampolgárságú, jellemzően magasabb beosztásban dolgozóktól az elmaradás sennél okkal nagyobb mértékű lehet.

Az adatok egyértelműen alátámasztják azt a nem meglepő feltételezést, hogy

tényleg jól fizetett munkákra magyarok csak elvétve jutnak be Ausztriában.

Ingázóknak kiváló, ott élve kevésbé jó

A fizetés azonban csak akkor ér tényleg ilyen sokat, ha valaki Magyarországon él – ezért is éri meg az ingázás. Ausztriában jóval magasabb az árszínvonal, még akkor is, ha a szupermarketekben vannak a hazainál olcsóbb vagy éppen akciós termékek. Az Eurostat adatai szerint 2022-ben 1,6-szor volt magasabb az árszínvonal Ausztriában, mint Magyarországon.

Érdemes ezért a magyar árszínvonalat figyelembe véve forintosítani az osztrák béreket, így azt kapjuk, hogy 2022-ben már nem 2,5-szer, „csak” 1,6-szor volt magasabb a magyarnál az osztrák bruttó medián bér. 

Lehetne abban bízni, hogy a hazai bérfelzárkózással idővel egyre többeket lehet hazacsábítani, de az osztrák és magyar bérek között az olló nem zárul, hanem nyílik, aohgy az alábbi ábra is mutatja. Ez magyarázat is lehet arra, hogy miért nő évről-évre a magyarok száma Ausztriában.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat átlagbér ausztria medián bér osztrák munka Olvasson tovább a kategóriában