Nagyon látványos, hogy mennyire túlárazottan veszi meg a magyar bajnokságok közvetítési jogait a közmédia, ha más országok élvonalbeli ligáinak hasonló bevételeivel vetjük össze a magyar csapatokhoz így befolyó összeget.
A hazai labdarúgás közvetítési jogait 2012 óta vásárolja meg a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA). Ezt megelőzően a piacon egy idényre egymilliárd forint körüli összeget fizettek a jogokért, az MTVA azonban már az első szerződésben is 2,5 milliárdot vállalt.
Azóta a jogdíjakra szánt összeg tovább emelkedett. Az első megállapodás kifutása után évi 3,8 milliárdot fizettek, a legutóbbi, 2021-es szerződésben azonban már szezononként 9,8 milliárd forintos összeget rögzítettek.
Ez nemzetközi összevetésben is sok. Az Eb-re kijutott országok közül az öt nagy liga kivételével csak további öt bajnokság előzi ebből a szempontból az NB I-et. Ezek közül négy gazdaságilag és labdarúgásban is jóval előttünk jár, az ötödik pedig Törökország, amelynek népessége kilencszerese a magyarnak.
A magyar csapatok több pénzhez jutnak a közvetítésekből, mint az osztrák és a svájci versenytársaik, de előzik a 40 milliós Lengyelország élvonalbeli együtteseit is. A hasonló népességű, gazdasági erejű, és fociban csak kissé előttünk járó cseheknél a magyarországi negyedét sem éri el a közvetítési jogokból származó bevétel.
Bár a tavalyinál és a tavaly előttinél kedvezőtlenebb időjárás is szerepet játszik abban, hogy gyorsan fogy a gáz a magyar tárolókból, messze nem ez a fő ok.
Sok francia, portugál és szlovák jövedelmét hagyta le az elmúlt három évben a magyar társadalmi közép, de eközben szegényebb országok állampolgárai előztek.
A Fidesz támogatottsága minden közvélemény-kutató szerint gyengült, a Tiszáé pedig nőtt az elmúlt hónapokban. Ez nem független attól, hogy a lakosság gazdasági hangulata is romlani kezdett.