Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2024. június 28. 05:15 Adat, Vállalat

A focisták fizetésében sikerült utolérni Ausztriát

A futballbevételek Európa-rekorder növekedésénél is gyorsabban gyarapodhattak a focistabérek Magyarországon az elmúlt szűk másfél évtizedben. Jelenleg az NB I-es labdarúgók átlagos fizetése papíron a harmincszorosa a 2010-es szintnek. A korábbi trükközések miatt a tényleges növekedés ennél jóval kisebb volt, és pontosan nehéz is meghatározni, hogy mekkora, de egész biztosan impozáns. Az elmúlt szűk másfél évtizedben sikerült elérni, hogy a régióban lényegében sehol nem keresnek jobban a focisták, mint nálunk. Ebben a jelek szerint még Ausztriát is utolértük.

Fegyelmezett magyar klubok

Ahogy hétfői cikkünkben bemutattuk, nemzetközi összevetésben is kiemelkedő ütemben gazdagodott a hazai labdarúgás a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta. A magyar élvonalbeli bajnokságot elöntötte az elsősorban állami forrásból származó pénz, aminek köszönhetően a csapatok átlagos bevétele 13 év alatt közel a tízszeresére nőtt.

Ezzel az NB I – amit pénzügyi szempontból 2010-ben még a cseh, a szlovák, a román és horvát liga is előzött – 2023-ra Ausztria után a második leggazdagabb lett a kelet-közép-európai régióban. A klubok közötti egyenlőtlenségek miatt pedig még olyan csapatunk is van, amely Nyugat-Európában is megállná a helyét: a legtöbb pénzből gazdálkodó Ferencváros a belga, a dán vagy a svájci élvonalban is a vagyonosabb együttesek közé tartozna.

A futballcsapatoknál hagyományosan a legnagyobb kiadási tétel a focisták, illetve az egyéb alkalmazottak fizetése. Mivel alapesetben ez erősen összefügg a labdarúgó-állomány minőségével, és így a pályán elért eredménnyel is, a klubok hajlamosak túlköltekezni. A különböző szövetségek gyakran vizsgálják, hogy a csapatokat működtető cégek bevételük mekkora hányadát fordítják bérekre, és nem ritka, hogy ez még egy-egy liga szintjén is meghaladja a 100 százalékot. Azaz viszonylag gyakran előfordul, hogy a csapatok több pénzt költenek csak a fizetésekre, mint amennyi a kasszájukba befolyik.

Az UEFA legutóbbi elemzése szerint Európában 2022-ben is több olyan bajnokság akadt, ahol ez így alakult*Az UEFA valamiért a bérköltség és az amortizáció összegének arányát emeli ki hangsúlyosabban, ez összesen hét liga esetében haladta meg a 100 százalékot. De például Szerbiában vagy Grúziában csak bérekre is többet költöttek a klubok összesített bevételüknél.. A rekorderek az Eb-ről a portugálok megverésével a magyar válogatottat kiejtő grúzok voltak: náluk az első osztály csapatai közel kétszer annyi pénzt szántak fizetésekre, mint amennyiből elvileg gazdálkodniuk kellett volna.

A magyar élvonalbeli csapatoknál is a bérek a legfontosabb költségtétel, igaz, nálunk ilyen túlköltekezés nincs. Sőt, az NB I ebből a szempontból kifejezetten fegyelmezett: az UEFA által közölt 71 százalékos bér-bevétel arány kifejezetten alacsonynak mondható európai szinten is.

A cégek beszámolóiból ráadásul ennél is alacsonyabb mutató adódik*Jelentős részben azért, mert az UEFA a kiemelt mutatónál az értékcsökkenést is figyelembe veszi.: ez alapján az elmúlt években inkább 50 és 70 százalék között költöttek fizetésekre a magyar élvonalbeli csapatok. Mindez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a bérek a bevételekkel párhuzamosan rendkívül gyors ütemben emelkedtek.

Vállalkozó focisták

Különösen látványos a növekedés, ha egészen 2010-ig megyünk vissza. Abban az évben az NB I-es csapatokat fenntartó cégek személyi ráfordításai összesen 1,6 milliárd forintra rúgtak. Tavaly ugyanezen a soron 33,5 milliárd forint szerepelt. Mindezt úgy, hogy időközben a bajnokságban szereplő csapatok száma tizenhatról tizenkettőre csökkent. Így az egy együttesre jutó bérköltség 2023-ban közel a harmincszorosa volt a 13 évvel korábbinak.

A 2010-es adat azonban már elsőre is gyanús lehet, hiszen elég kevésnek tűnik a cégenként 100 millió forintos személyi ráfordítás. Ha csak a labdarúgókkal számolunk, ez még akkor is mindössze durván 3 millió forintos céges költséget jelent egy évre egy ember után, amiből még a focisták kedvezőbb adózása mellett is csak 160-170 ezer forintos havi fizetés adódik. Ennél azért 2010-ben is jóval többet keresett egy magyar élvonalban játszó focista.

Még szembetűnőbb az aránytalanság, ha egy-egy csapatnál nézzük meg a személyi költéseket. A Siófok például 2010-ben mindössze 20 millió forintot költött fizetésekre és járulékokra, de 50 millió alatt maradtak az ilyen kiadások a szolnoki és a pápai csapat esetében, illetve a Vasasnál is. Ez azt jelenti, hogy

ezek a csapatok minimálbér körüli összeget fizettek alkalmazottaiknak, ami abban az időben 73 500 forintot jelentett havonta.

Ezek egyértelműen teljesen irreális számok, amelyekre az a magyarázat, hogy a 2010 előtt rendkívüli módon alulfinanszírozott hazai labdarúgásban a csapatok minden olyan jogilag nagyjából védhető trükköt bevetettek, amivel csökkenthették kiadásaikat. Mivel már abban az időben is a focisták fizetése volt a legnagyobb tétel, nyilván itt lehetett a legtöbbet spórolni. Így fordulhatott elő, hogy nem ritkán egyéni vállalkozók, bt.-k és kft.-k futkostak a pályán, legalábbis a csapat és a focista jogi kapcsolata alapján. A labdarúgók legtöbbször kaptak valamilyen minimális alapbért, de a fizetésük nagy részét vállalkozási szerződés keretében fizették ki.

Bár a csapatok ezt nem verték nagydobra, a beszámolókban azért annyira nem is titkolták el: a ZTE éves jelentésében például szerepelt a „labdarúgók decemberi vállalkozási díja” kifejezés. Emellett rengeteg vállalatnál a bevételhez viszonyítva is kiugróan magasak voltak a reklámszolgáltatáshoz és arculatátvitelhez köthető kiadások vagy éppen a menedzsmentdíjak, amelyek sokszor a focisták kifizetését takarták. Ám az is előfordult, hogy más sorok alatt jelentek meg ezek a kifizetések. Ebből jöhettek ki olyan vicces dolgok, mint például az, hogy az

Újpest 2010-ben 8 millió forinttal többet költött kertészetre és növényápolásra, mint bérekre.

A 2010-es évek elején aztán ez a gyakorlat viszonylag gyorsan kikopott. Ahogy nőtt a magyar labdarúgás bevétele, már nem érte meg így trükközni, különösen, hogy a focisták amúgy is kedvező feltételekkel adózhatnak Magyarországon. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) terhei magasabbak ugyan, mint ha egy vállalkozással szerződne a csapat, de cserébe nem féllegális (vagy inkább teljesen illegális), mint utóbbi. A csapatok személyi jellegű ráfordításai már 2011-ben is háromszor magasabbak voltak, mint egy évvel korábban, 2012-ben pedig már a 8,5 milliárdot közelítették, ami több mint ötszörös növekedést jelentett két év alatt. Ez nyilván nem teljes egészében a fizetések emeléséből eredt, egyszerűen elkezdett tisztulni a piac.

Ausztriával egy szinten

Épp ezért nehéz megmondani, hogy milyen mértékben nőttek pontosan a focistabérek 2010 és 2023 között. A számolást tovább nehezíti, hogy időközben a csapatokat fenntartó cégek létszáma is dinamikusan emelkedett. A 2010-es évek elején még elég általános volt, hogy egy-egy csapatnál legfeljebb néhány tucat bejelentett alkalmazott volt, jelenleg azonban már a foglalkoztatottak átlagos száma is több, mint száz ezeknél a cégeknél. A Fradinál és a Diósgyőrnél pedig kétszáznál is többen dolgoznak.

Mindenesetre elég valószínű, hogy a bérek esetében is legalább tízszeres lehetett a gyarapodás, mint a bevételeknél. Különösen, hogy a labdarúgás adózási feltételei az elmúlt másfél évtizedben még tovább javultak.

Ezzel egyébként már nemzetközi összevetésben is kifejezetten jól keresnek a magyar élvonalban játszó labdarúgók. Az UEFA kimutatása szerint jelenleg egy magyar csapat átlagosan 8,3 millió eurót költ bérekre, ami közel duplája a csehországi, szerbiai vagy romániai szintnek, de magasabb a hazainál ugyancsak előrébb sorolt lengyel és horvát ligára jellemzőnél is.

A régiós országok közül ebben a mutatóban is csak Ausztria előz minket, igaz, ők első ránézésre igencsak előttünk járnak. Valójában azonban az adózási különbségek miatt az osztrák liga előnye sem annyira nagy, sőt. Miután itthon a kormányzat jelentősen növelte a focisták kedvező adózásának értékhatárát, tavaly pedig a munkáltatót terhelő kifizetést is végleg eltörölte, így a csapatok összes (focistákhoz kapcsolódó) költségének nagyjából 80-85 százaléka a labdarúgók bankszámláján landolhat. Jelenleg ez átlagosan havi nettó 4,2-4,6 millió forint közötti összeget jelenthet.

Ausztriában ezzel szemben a futballisták a magas keresetük és a progresszív jövedelemadó miatt kifejezetten magas kulccsal adóznak, ráadásul munkáltatói terhek is vannak. Így,

ha a nettó béreket hasonlítjuk össze, akkor közel egy szinten lehetnek a fizetések a magyar és az osztrák bajnokságban.

Valószínűleg ez is szerepet játszik abban, hogy a magyar bajnokság nem küldő, hanem inkább fogadó a játékospiacon. Miközben a hasonló méretű országoknál az a jellemző, hogy a helyben kinevelt tehetséges focisták magasabban rangsorolt ligákba szerződnek, ezzel is jelentős bevételhez juttatva a helyi klubokat, Magyarországon ez nem igazán működik.

Az Európa-bajnokság 24 csapata közül a játékospiacon tipikusan vevőként megjelenő öt nagy liga*Anglia, Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország, amelyek együttesen közel 2,5 milliárd euróval költöttek többet játékosjogokra, mint amennyi befolyt hozzájuk eladásokból. mellett csak Törökországban és Magyarországon volt negatív a játékostranszfer egyenlege, azaz csak ebben a két országban költöttek többet vásárlásokra a csapatok, mint amennyi pénz az eladásokból befolyt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAnnyi pénz ömlött a magyar fociba, hogy Ausztrián kívül mindenkit lehagytunk a régióbanPénzügyileg olyan ütemben fejlődik 2010 óta a magyar labdarúgó élvonal, amit a régióban még csak megközelíteni sem tud egyetlen más liga sem.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Vállalat bérköltség európa-bajnokság fizetések labdarúgás Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Hajdu Miklós
2024. július 24. 12:40 Adat

Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni

A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.

Jandó Zoltán
2024. július 24. 05:46 Adat

Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma

Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.

Torontáli Zoltán
2024. július 23. 15:58 Adat, Vállalat

A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban

Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. július 23. 13:52 Adat, Pénz

Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük

A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.

Bucsky Péter
2024. július 23. 05:19 Közélet, Vállalat

A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?

Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.

Jandó Zoltán
2024. július 22. 16:23 Adat, Világ

Mennyi esélye van Kamala Harrisnek legyőzni Trumpot?

A fogadóirodák oddsai alapján 38 százalék, de az elmúlt hetekben már minden felmérés azt mutatta, hogy több, mint a regnáló elnöknek.