Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2024. június 24. 05:03 Közélet

Annyi pénz ömlött a magyar fociba, hogy Ausztrián kívül mindenkit lehagytunk a régióban

Olyan történt 2023-ban, amire a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta nem volt példa: nem nőtt érdemben a magyar élvonalbeli labdarúgócsapatok árbevétele. Szerencsére azonban az együttesek többsége továbbra sem a piacról él, így évről évre milliárdos támogatások is segítik a működésüket. Ilyenekből pedig jóval többet kaptak, mint egy évvel korábban, aminek köszönhetően az összesített bevétel növekedése tavaly sem állt le.

Ilyen még nem volt

Hajszál híján 56 milliárd forintból gazdálkodhattak tavaly azok a futballcsapatok, amelyek a 2023/2024-es szezont a magyar élvonalban töltötték. Ez 10 százalékos növekedést jelent az NB I egy évvel korábbi összesített büdzséjéhez képest. A gyarapodás nem meglepő, hiszen 2010 óta minden évben nőtt a hazai labdarúgó élvonal bevétele. A növekedést még az sem állította meg, hogy időközben (2015-ben) 16-ról 12-re csökkentették az NB I létszámát: a bajnokság költségvetése abban az évben is durván egy milliárd forinttal emelkedett.

Egy fontos változás azonban így is volt tavaly: az elmúlt közel másfél évtizedben először nem nőtt a csapatokat fenntartó cégek összesített árbevétele, amely leegyszerűsítve a cégek piaci bevételét takarja. Egy hétköznapi vállalkozásnál ez az, ami a termékek vagy szolgáltatások értékesítéséből befolyik, azaz tulajdonképpen ez jelenti a vállalat működésének alapját.

A hazai labdarúgásban azonban ez nem teljesen így van. Egyrészt már a futballtársaságok ide könyvelt bevételeinek egy jelentő részes sem piaci, másrészt ezekhez a cégekhez rengeteg olyan pénz érkezik be, amit nem itt mutatnak ki. Utóbbiak az úgynevezett egyéb bevételek, amelyek az esetek jelentős részében különböző – jellemzően állami – támogatásokat takarnak.

Az elmúlt szűk másfél évtizedben az NB I összesített költségvetésének nagyjából kétharmadát adta a cégek árbevétele, és harmadát az ilyen egyéb bevételek. Egészen 2023-ig pedig mind a két kategória folyamatosan nőtt, azaz piaci jellegű forrásokból és támogatásokból is egyre több folyt be a csapatok kasszájába.

Ez változott meg 2023-ban. Tavaly a cégek együttes árbevétele 31 milliárd forint volt, nagyjából 50 millióval kevesebb, mint egy évvel korábban*2022-ben az összesített bevétel 30,5 milliárd forint volt, ám ebben az Újpest labdarúgócsapatát fenntartó cégnek csak a féléves számai vannak benne, mivel a vállalat év közben változtatott az üzleti év kezdetén. Ha a csapat teljes éves bevételét számoljuk, akkor a liga összesített árbevétele 31,1 milliárd forintra rúgott.. A liga pénzügyi gyarapodását így ezúttal lényegében csak a támogatások biztosították, ezeknek köszönhetően azonban a korábbi években megszokottnál is nagyobbat nőtt az NB I bevétele.

Vissza a veszteséghez

A ligát azonban a támogatások növekedése sem mentette meg a milliárdos veszteségtől. Mindez azért érdekes, mert a 2010-es évek közepétől már nem volt jellemző a magyar élvonalbeli labdarúgásban a negatív eredmény. Korábban nagyon is általános volt, hogy a csapatok túlköltekeztek, de az NB I létszámának csökkentése után már csak elvétve fordult elő ilyesmi, valószínűleg nem függetlenül attól, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) is sokkal szigorúbban vette a pénzügyi előírásoknak való megfelelést.

A liga összesített nyeresége 2019-ben már a 4 milliárd forintot is meghaladta, egy évvel később pedig még tovább nőtt. Ehhez képest komoly fordulat volt, hogy 2022-ben együttesen ismét veszteséget termeltek az NB I-es csapatok. Ráadásul, mint kiderült, a tavalyelőtti hiány nem egyedi eset volt: az eredmény 2023-ban is negatív lett.

Más kérdés, hogy a csapatokat fenntartó cégek többsége nyereséges volt, csak akadt két olyan vállalkozás, amely brutálisan túlköltekezett 2023-ban, és ez az egész ligát veszteségbe tolta. A legnagyobb probléma a Fehérvárnál volt. A csapat költségvetése 2023-ban lényegében összeomlott: míg a korábbi években jellemzően 9-11 milliárd forintból gazdálkodtak, tavaly az összes bevételük a 3,5 milliárdot sem érte el. A zuhanás hátterében az állhat, hogy tavaly kiszállt a csapat mögül a korábbi névszponzor, a Mol. Ebből egyébként arra is lehet következtetni, hogy a szakítás előtt mennyi pénzt kaphatott az együttes az olajipari vállalattól: a szponzori bevételek csökkenése alapján évi 4-5 milliárdot is utalhattak a Fehérvár FC Kft. számlájára.

A csapatnál a kiadásokat nem sikerült olyan mértékben csökkenteni, mint ahogy a bevételek beszakadtak. Az együttes így tavaly közel kétszer annyi pénzt költött el, mint amennyi a kasszába befolyt, és több mint 3,3 milliárd forintos veszteséget hozott össze.

A másik veszteséges csapat a Fradi volt, ami azért érthetetlen, mert a teljes NB I-ben az FTC Labdarúgó Zrt. gazdálkodik messze a legtöbb pénzből. A Fradi büdzséje ugyan 600 millióval kisebb lett 2022-höz képest, de így is meghaladta a 16,6 milliárd forintot. Ez nagyjából annyi, mint a 12 csapatos élvonal hét legszegényebb klubjának együttes költségvetése, és jóval több mint a duplája a második leggazdagabb csapaténak is.

A bevételi rangsor második helyén egyébként a Puskás FC Kft. áll, amely 7 milliárdos bevételéből kissé még a liga profitabilitását is kozmetikázni tudta: a közel 1,7 milliárd forintos nyereségük messze a legmagasabb volt az élvonalban.

Nyílt és burkolt állami támogatás

A ligaszintű veszteség főleg annak fényében szomorú, hogy az állam továbbra is tízmilliárdokkal tömi az NB I-es csapatokat. Tavaly a klubok legfontosabb bevételi forrásai a különböző támogatások voltak, amelyekből összesen 15,5 milliárd forinthoz jutottak. Ezek jelentős részét valamilyen központi forrásból, vagy közvetlenül az államtól, vagy az önkormányzatoktól kapták.

Emellett nagyjából ugyanakkora összeg, 12-12 milliárd forint folyt be a csapatok kasszájába szponzorációból és a különböző vagyoni értékű jogok értékesítéséből. Utóbbi többnyire azokat a bevételeket takarja, amelyeket a labdarúgó szövetség oszt újra a csapatok között. Az NB I-es meccsek közvetítési jogát és a liga szponzori megállapodásait az MLSZ értékesíti, majd a befolyó pénzt különböző szempontok (például az eredményesség) alapján szétosztja a csapatok között. A szponzori bevételeket ezzel szemben a csapatok közvetlenül kapják a saját partnereiktől.

Bár a labdarúgásban általában ezek a bevételek piaci alapúak, Magyarországon ez sem teljesen így van.

A közvetítési jogokat hosszú évek óta a közmédia vásárolja meg, minden számítás szerint túlárazva, ezzel közvetetten plusz állami forráshoz juttatva az élvonalbeli labdarúgást. A szponzorok között pedig gyakran feltűnnek állami vállalatok, illetve olyan kormányközeli cégek, amelyek szinte kizárólag állami megbízásokból élnek, és az ilyen üzleteken elért profitjukból juttatnak valamennyit a honi labdarúgásnak.

Az NB I-es csapatok egyetlen nagyjából piacinak tekinthető bevétele a jegyértékesítésből érkező pénz. Ez azonban a teljes büdzsé mindössze 5 százalékát adja, ráadásul ez az alacsony arány is jóindulatú becslés. A liga teljes, 3 milliárdos jegyárbevételének közel 60 százaléka a Ferencvároshoz köthető, amely azonban egyáltalán nem foglalkozik jegyértékesítéssel. A Fradi ugyanis ezt és a különböző stadionüzemeltetési tevékenységeket kiszervezte egy erre szakosodott céghez, amiért egy szerződésben rögzített összeget kap. Ez volt tavaly 1,8 milliárd forint, ami viszont a konstrukció miatt nem kizárólag jegyek eladásából származik.

Más kérdés, hogy az FTC labdarúgómeccseire így is kiugró, jó eséllyel egymilliárd forint feletti értékben válthatnak jegyeket és bérleteket a szurkolók. Ez azonban teljesen egyedi a magyar élvonalban. Még a legnagyobb szurkolótáborral rendelkező csapatok is legfeljebb 200-250 millió forintig jutnak, míg a vidéki kiscsapatoknál inkább néhány tízmillió a jellemző. A Mezőkövesd 20, a Kisvárda 34, a Paks pedig 40 millió forinthoz jutott ilyen forrásból, ami a bevételnek mindössze csak az 1-2 százaléka. De

a Fradi felpumpált bevétele nélkül a liga átlaga sem éri el a 3 százalékot.

Ez még régiós összevetésben is nagyon kevés. A térség országainak többségében a teljes bevétel legalább tizede a jegypénztárakba folyik be. Csehországban és Romániában 10 százalék ez az arány, Lengyelországban 12, míg a leggazdagabb régiós ligának számító osztrák élvonalban 15. Még a többiektől messze lemaradó bolgárok is a bevétel 5 százalékát szedik így össze*Az UEFA a magyar arányt 2 százalék alá becsülte, vélhetően a Fradi ilyen jellegű bevételeit nem vették figyelembe..

A leggazdagabb régiós liga

Mindez különösen úgy érdekes, hogy a magyar liga mára az egyik leggazdagabbá vált a régióban. Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) adatai szerint a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése előtt az NB I-es csapatok átlagos bevétele jóval alacsonyabb volt, mint az osztrák, a lengyel, a román vagy éppen a cseh konkurenseknél, de még a szlovák és a horvát versenytársakétól is elmaradt.

Az elmúlt szűk másfél évtizedben azonban sehol nem gyarapodott olyan ütemben a labdarúgó élvonal bevétele, mint itthon. Az UEFA szerint a magyar csapatok átlagos büdzséje 2009 és 2022 között több mint a hétszeresére nőtt, úgy, hogy még a szintén kiugró horvát és szerb ligában is csak 3-4–szeres volt a bővülés, az osztrákok, a szlovákok vagy éppen a románok pedig duplázni sem tudtak.

Ez ráadásul az euróban mért változás. Mivel időközben a forint gyengül a közös európai devizához képest, forintban számolva ennél is jóval nagyobb volt az ugrás.

Számításaink szerint a NB I-es csapatok átlagos bevétele tavaly már több mint tizenegyszerese volt a 2010-es szintnek.

A változás eredményeként mostanra az osztrák bajnokság után az NB I vált a leggazdagabb labdarúgó-ligává a kelet-közép-európai régióban. A magyar élvonal csapatai jelenleg másfélszer annyi pénzből gazdálkodhatnak, mint lengyel, és kétszer annyiból, mint a cseh klubok.

Ennek a pénzügyi fejlődésnek ugyanakkor a pályán sok látszata nincsen. Az Eb-n a skótokat tegnap legyőző válogatott az elmúlt években ugyan sokkal nagyobb sikereket ért el, mint a megelőző harmincban, így esetükben megkérdőjelezhetetlen az előrelépés, ez azonban nem a pénzzel kitömött hazai bajnokság fejlődésének köszönhető. A magyar liga esetében ugyanis hasonló sikerekről nem beszélhetünk. Bár az NB I az UEFA listáján a 2010/2011-es 32. helyről mostanra a 24.-re lépett előre, a régiós országok közül a csehek, az osztrákok, a lengyelek, a szerbek és a horvátok is előznek minket.

Klubszinten sem jobb a helyzet: a belga, dán vagy osztrák klubokhoz mérhető büdzséből gazdálkodó Fradi ugyan a zsinórban nyert bajnoki címeknek és a kisebb-nagyobb európai sikereknek köszönhetően az 55. az európai klubrangsorban, de így is öt csapat előzi a térségből. Az FTC után pedig a legjobb magyar együttesek közül a Fehérvár már csak 184., a Debrecen pedig a 294. helyen áll.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVeresége ellenére pénzügyileg más ligában focizik a Fradi, mint a többi magyar csapatA Fradi annyi pénzből gazdálkodik, hogy még a svájci és a belga bajnokságban is a gazdagabb csapatok közé tartozna, a Paks büdzséje viszont itthon is szerénynek számít.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Bucsky Péter
2024. július 23. 05:19 Közélet, Vállalat

A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?

Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.

Jandó Zoltán
2024. július 22. 04:50 Közélet, Világ

A földgáznál már lazán kiválthatná a kormány az orosz szállításokat

Az orosz gáz nagy részét már akkor is nélkülözni lehetne, ha a külügyminiszter tárgyalásain lebeszélt ügyleteknek csak a fele valósul meg.

Váczi István
2024. július 18. 11:39 Közélet

Nem baj, hogy olyan drága, mint egy metró, 113 milliárdot ad a Déli körvasútra az EU

290 millió euró, azaz mintegy 113 milliárd forint uniós támogatást kap a Déli körvasút fejlesztése az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből.

Fontos

Jandó Zoltán
2024. július 24. 05:46 Adat

Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma

Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.

Torontáli Zoltán
2024. július 23. 15:58 Adat, Vállalat

A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban

Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.

Torontáli Zoltán
2024. július 23. 13:52 Adat, Pénz

Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük

A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.