(Erhart Szilárd kutató, Erhart Kornél szoftvermérnök.)

Világszerte 50 ezer nagyvállalatnak kell jelentést készítenie a klímaváltozási és további ötféle környezeti hatásairól a következő jelentési évtől, miután az EU törvényalkotói a közelmúltban elfogadták az új fenntarthatósági követelményeket (Vállalati fenntarthatósági jelentési irányelv, Fenntartható pénzügyi közzétételi rendelet, EU-taxonómia). Így a környezeti hatások jobb megértése, mérése és jelentése elengedhetetlen lesz idéntől a termelővállalatok, a befektetők és a vásárlók számára.

Szennyezési mennyiség ≠ szennyezési hatás

Az ipari kibocsátás egészségügyi, éghajlati vagy környezeti és társadalmi következményeinek súlyossága nem értékelhető, ha csak a vállalatok által levegőbe vagy vízbe kibocsátott szennyező anyagok mennyiségét használjuk fel. Legújabb kutatásaink során az ipari kibocsátások hatásait úgy értékeltük, hogy a szennyezőanyag-kibocsátási adatokat kombináltuk a globális felmelegedési, humánegészségügyi és ökotoxiológiai modellekkel.

A vállalatok környezeti lábnyomának számításához összekapcsoltuk az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartást^*European Pollutant Release and Transfer Register, E-PRTR a USEtox-szal, valamint az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület^*Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC globális felmelegedési hatás potenciálértékeivel és népességtérképpel. Az USEtox az ENSZ, az Európai Unió és a Egyesült Államok környezetvédelmi hatósága által támogatott számítási módszer, amely lehetőséget biztosít a levegőt és vizet terhelő kibocsátások emberi egészségügyi kockázatainak és vízi ökotoxikológiai hatásainak mérésére.

Az áramtermelés direkt lábnyoma a legnagyobb

Ágazati bontásban a szennyezésekből fakadóan a legnagyobb becsült humánegészségügyi lábnyomot a villamosenergia-termelés (46%), vas-, acél- és vasötvözetek gyártása (20%) és a cementgyártás (10%) okozta 2017-ben. Az ökotoxicitás tekintetében a szennyvízkezelés (50%) volt a legnagyobb lábnyomú iparág. A villamosenergia-termelési szektor nagy becsült humánegészségügyi lábnyoma és üvegházhatásúgáz-kibocsátási potenciálja tovább növeli az energiaszektor környezeti lábnyoma kezelésének jelentőségét.

A karbon és egészségügyi lábnyom számvitele

A villamosenergia persze más gazdasági ágazatok termelésének jelentős inputja, ezért az energiaszektor közvetlen hatásáért közvetve más ágazatok vállalatainak áramigénye felelős. Hasonlóképpen, a szennyvízkezelési és csatornázási ágazat ökotoxikus hatása más ipari ágazatokban végzett tevékenységektől is függ, hiszen minden szektor tisztítatlan szennyvize ezekhez a szennyvízkezelési vállalatokhoz kerül. Ezért érdemes itt is azt az elszámolási megközelítést alkalmazni, mint az üvegházhatású gázoknál, azaz megkülönböztetni a közvetlen (SCOPE1) és a közvetett (SCOPE2-3) kibocsátásokat az értékláncokban.

Európai vállalati környezetterhelési térkép és rangsor

Az alábbi három térképen azok az európai létesítmények, vállalatok láthatók, amelyek a legnagyobb mértékben felelősek a szennyezésért a három említett kategória szerint. Mindegyik nagyítható a szokásos módon (Ctrl+görgetés vagy + jel a jobb felső sarokban), a kurzort az adott pont fölé mozgatva pedig a cég neve is megjelenik.

Az első térkép a humánegészségügyi szempontból kockázatos létesítményeket mutatja. Ezek közül egyébként számos szerepel az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2016-os ipari légszennyezési negatív listáján,^*EEA 2021. Például: PGE Górnictwo Bełchatów Nr 1, RWE Power AG Nr. 2, LEAG; Kraftwerk Jänschwalde Nr. 4, Kraftwerk Boxberg Nr 5 ami megerősíti megközelítésünk robusztusságát.

A következő térkép az üvegházhatású gázok kibocsátásával szennyező társaságokat mutatja. Az előbbihez hasonlóan ebből a szempontból is a lengyelországi PGE Górnictwo Bełchatów erőmű a legnagyobb szennyező az EU-n belül, ami nem csoda, hiszen a Lengyelország legnagyobb energiaipari vállalatcsoportjához tartozó létesítmény a világ egyik legnagyobb széntüzelésű erőműve.

Jól látható, hogy a globális felmelegedési és egészségügyi hatások Európa leginkább iparosodott régióiban a legnagyobbak, a nagy szennyezők Észak-Anglia, Észak-Olaszország, a német Ruhr-vidék, Dél-Lengyelország, a Benelux államok, illetve Spanyolország, Portugália és az északi országok tengerparti területein találhatók.

Az ökotoxicitás szempontjából magyar szemmel nézve az a legfeltűnőbb különbség az előző két térképhez képest, hogy milyen jelentős szennyezők egyes Belgrád körüli létesítmények.

Karbonlábnyom ≠  környezeti lábnyom

A korábbi módszertanok segítettek külön-külön felmérni az erőforrás-felhasználást, a szén-dioxid-kibocsátást és a kapcsolódó éghajlatváltozási kockázatot, de általában figyelmen kívül hagyták a releváns hatások integrált értékelését, például a vegyi anyagok kibocsátásával kapcsolatban.

Annak megállapítására, hogy a létesítmények szénlábnyoma használható-e, és ha igen, milyen mértékben az átfogó környezeti teljesítmény indikátoraként, kutatásunkban kiszámítottuk a normalizált mutatók páronkénti korrelációs együtthatóját. A szennyezési egészségügyi kockázatok, az ökotoxicitás és a globális felmelegedési potenciálok korrelációs aránya pozitív, bár nem túl erős (0,25-0,42 tartományban). Az ebből származó fontos szakpolitikai tanulság az, hogy a globális felmelegedési potenciál fontos mérőszáma az éghajlatváltozás kockázatainak, de nem elégséges vagy teljes mércéje az ipari tevékenységek általános környezeti teljesítményének.

A környezeti kibocsátások mérésének minősége

Az EU-ban a mérgezőanyag-kibocsátások mintegy háromnegyedét mérik, az országokon belül azonban nagy eltérések vannak. Egyes EU-országokban a mérgező szennyezőanyag-kibocsátás magasabb arányát legjobb feltételezések vagy szakértői becslések alapján becsülik meg, amelyek nem nyilvánosan elérhető referenciákon, elismert kibocsátásbecslési módszereken alapulnak. Az egészségügyi kockázatok tekintetében a légszennyezésnek mindössze harmadát mérik a legerősebb CEN/ISO szabványok szerint, és körülbelül egyötödét a legkevésbé megbízható egyéb módszerek szerint. Ezeket az eltéréseket mutatja országonként az alábbi grafikon:

A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO), Globális Jelentéstételi Kezdeményezés (GRI), Fenntarthatósági Számviteli Szabványügyi Testület (SASB) szabványaival kapcsolatos információk a vállalatok igen szűk, 1-2 százalékos körére érhetőek csak el. Továbbá az ESG^*Environmental Social and Governance, azaz környezeti, társadalmi és vállalatirányítási fenntarthatóság-minősítők csak néhány ezer, tőzsdén jegyzett vállalatra készítenek értékeléseket. Így módszertanunk a jövőben segíthet abban, hogy a vállalatok szélesebb körére álljon rendelkezésre minél hamarabb értékelésre és összehasonlításra alkalmas adat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem alaptalanul félnek a magyarok az akku-újrahasznosítástól az ólomakkumulátorok esete alapjánA kivételezett elbánás és jogi kiskapuk felvetik a veszélyét, hogy Magyarország szennyezési menedékké válik az akkumulátoripar számára.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMessivel volt egy reklámban, sorra nyeri a filmdíjakat, és soha nem látott módon mutat rá a környezetszennyezésre az ötvenes magyar modellRadisics Milán közel ötven volt, amikor vett egy drónt, amellyel autóban aludva és konzerveken élve járja Európát, hogy rámutasson a fejlődés rejtett költségére.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk125 millió ember szenved Európában a zajszennyezéstől, és a gazdaság fejlettségétől is függ, mikor érzik ezt problémánakMás-már területek esetén különböző módokon hat a gazdasági fejlődés a zajszennyezettség szintjére

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat környezetszennyezés légszennyezés szennyezés vízszennyezés Olvasson tovább a kategóriában