A környezetszennyezésnek sok formája van, ezek közül az egyik kevésbé emlegetett probléma a zajszennyezés. Ugyanúgy, mint más szennyezéseknek, ennek is komoly egészségügyi következményei is lehetnek. A legegyértelműbb hatása, hogy halláskárosodáshoz vezethet, de akik hosszú távon ki vannak téve a zajszennyezésnek, azoknál gyakrabban lépnek fel mentális problémák, fejfájás, álmatlanság, sőt akár a szív-és érrendszeri problémák kialakulásához is hozzájárulhat.
Csak Európában nagyjából 125 millió ember van kitéve 55 decibeles rendszeres zajnak,
míg 37 millió ember 65 decibeles zajszint mellett él.
Chang Xu és szerzőtársai azt vizsgálták meg, hogy milyen összefüggésben van egy ország vagy régió gazdasági fejlődése a zajszennyezettséggel, ehhez Kína régióit és 111 városát vizsgálták 1991 és 2017 között. Kiszűrve más tényezőket, amik hathatnak a zajszennyezettségre, azt vizsgálták, hogy ha növekedik a gazdasága egy régiónak, akkor mi történik a zajszennyezettséggel.
A teljes országot vizsgáló eredményeik szerint egy fordított N-alakú összefüggés mutatható ki a növekedés és a szennyezettség között. Ahogy elkezd nőni a gazdaság, először csökken a zajszennyezettség, mert jobb módszerek és technológiák érhetők el a csökkentésre.
Azonban, amikor egy pontot már meghalad, akkor a zajszennyezettség is nőni kezd, mert megjelennek a nagy zajhatással járó jelenségek is, például a nagy forgalom. Végül újra
eljön egy fordulópont, ahol már annyira fejlett a gazdaság, hogy megoldható, hogy még ezeket a zajokat is csökkentsék,
kiszűrjék vagy tompítsák valahogy. Ennek eléréséhez fontos, hogy az állam is megfelelő, kifejezetten a zajszennyezés csökkentését célzó intézkedéseket vezessen be.
A kutatással kapcsolatban az egyik érdekes megállapítás, hogy amikor területenként vizsgálták az eredményeket, akkor más-más összefüggést kaptak. Kína legfejlettebb régiója a keleti, itt ugyanaz látható, mint a teljes ország esetén is. A középső régiónál viszont kezdetben nő a gazdasági növekedéssel együtt a zajszint is, és csak egy fordulópont van, ahonnan viszont csökkenni kezd. Ez azért van, mert ez a régió szegényebb a keletinél, így amint nő a gazdaság, nekik fontosabb, hogy
tudjanak megfelelő szinten fogyasztani alapvető javakat, nem koncentrálnak arra, hogy a szennyezést csökkentsék.
Itt egyébként nincsenek túl szigorú szabályozások a zajszennyezéssel kapcsolatban. Akkor fordul meg a trend, amikor az elmaradottabb régiók is olyan gazdasági fejlettségi szintet érnek el, hogy már nemcsak az alapvetően szükséges termékek megszerzése a fontos, hanem megjelenik a jóllét is mint igény, amibe beletartozik, hogy csökkentik a zajszennyezést.
Kína nyugati részén még rosszabb helyzetben vannak, mint a középső régiókban, egyelőre csak lineáris növekedést látni a zajszennyezettségben is, ahogy növekszik a régió gazdasága. Itt különösen fontos lenne, hogy megfelelő szabályozásokkal elejét vegyék annak, hogy ez a probléma nagyobb méreteket öltsön.
A tanulmány legfontosabb megállapítása tehát, hogy azon túl, hogy fontos a zajszennyezettséggel foglalkozni, az is fontos, hogy különböző fejlettségű területeket külön-külön kezeljük. Szükség van egy adott gazdasági fejlettségi szint eléréshez ahhoz, hogy a zajszennyezettség csökkentésének gondolatával elkezdjenek foglalkozni, de az állami vagy nemzetközi szabályozások addig is segíthetnek, hogy ne kerüljenek egészségügyi veszélybe a lemaradottabb területek lakói sem.
