Karikó Katalin az első nő, aki kelet-európai állampolgárként tudományos Nobel-díjat kapott
Az élettani-orvosi kategóriában díjazott Karikó Katalin nemcsak az első magyar származású nő, aki megkapta a Nobel-díjat, hanem az első olyan nő, aki tudományos Nobelt kap kelet-európai állampolgárként (amerikai és magyar állampolgársága is van).
- A kisújszállási származású Karikó Katalin a mai Szegedi Tudományegyetem diplomázott, majd a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban dolgozott, ahol 30. születésnapján bocsátották el. Ezt követően költözött el családjával kutatni az USA-ba (életrajzát ide kattintva lehet elolvasni).
Számokban: eddig 25 nőt díjaztak tudományos (tehát kémiai, fizikai, élettani-orvosi vagy közgazdasági) Nobel-díjjal. Közülük hárman születtek Kelet-Európában: az egyetlen kétszeresen díjazott nő, Marie Curie 24 évesen költözött Párizsba, és francia állampolgárként nyert. Gerty Cori egy prágai zsidó családban született az Osztrák-Magyar Monarchia idején, 26 évesen emigrált az USA-ba, és 25 évvel később, 1947-ben kapott orvosi Nobelt.
- Marie Curie mellett öt olyan nő van, aki alapvetően Európában kutatva nyert tudományos Nobel-díjat: lánya, a francia Irène Joliot-Curie 1935-ben, a brit Dorothy Crowfoot Hodgkin 1946-ban, az olasz Rita Levi-Montalcini 1986-ban, a német Christiane Nüsslein-Volhard 1995-ben és a norvég Christiane Nüsslein-Volhard 2014-ben.
- Összességében Karikó a 61. női díjazott, a nyertesek többsége irodalmi vagy békedíjat kapott. Kelet-európai írók közül a lengyel Maria Szymborska és Olga Tokarczuk, valamint a német-román Herta Müller Wagner nyert korábban.
Adat
Régen stabilan 17 ezer forintba került a nagy bevásárlásunk, most stabilan 24 ezer lett
A közepesnek tekinthető nyugdíjnak egy hónapban több mint a felét alapvető élelmiszerekre kell költeni.
Újabb időutazásra készülhet a magyar pénztárcák vásárlóereje januártól
Az üzemanyagok jövedéki adójának emelésével bukják a magyarok a plusz litereket, amik a szeptember óta tartó árcsökkenésből és bérnövekedésből jöttek volna ki.
A magyarok negyven százaléka dolgozik olyan munkabeosztásban, ami megnehezíti a szociális életét
Az uniós átlag 32 százalék, ennél jóval több magyar dolgozik rendszeresen hétvégén vagy éjszaka, vagy kiszámíthatatlanul változó beosztás szerint.
Fontos
2050-re véget vetne a gázfűtésnek az Európai Unió
Gázkazánok és -bojlerek helyett megújuló energiaforrásokból előállított elektromosságot használó fűtőberendezésekre kell átállniuk a háztartásoknak.
Budapesti tudásközpont segíti a multikat a karbonlábnyom csökkentésében
A bizonyíthatóan fenntartható beszállítók az új európai uniós szabályozás miatt előnybe kerülhetnek az ökológiai lábnyommal kevésbé törődő versenytásaikhoz képest.
Olyan magasra került a léc idén, hogy jövőre már nehezen jut a húzóágazatok közé a magyar agrárium
25 százalékkal nőtt idén a magyar mezőgazdaság termelése, a növénytermesztésé pedig ezen belül csaknem 50 százalékkal.
