A februárban készített leginkább optimista előrejelzésünknél is sokkal gyorsabban telnek az európai gáztárolók. Ha ilyen ütemben folytatódik a betárolás, szeptember elejére elérhetjük a szinte teljes töltöttséget. Tavaly az azonnali szállításra vonatkozó árak már 90 százalékos telítettségnél beszakadtak, mert az enyhe időben egyszerűen nem lehetett hova tenni a gázt. Ez a forgatókönyv az idén is megismétlődhet.
A tél végén írt cikkünkben arra tettünk kísérletet, hogy a korábbi évek trendjei, illetve a gázválság hatására csökkenő import- és fogyasztási adatok alapján megbecsüljük, hogyan alakulhat az idén az európai tárolók töltöttsége. A legnagyobb bizonytalanságot a behozatal alakulása jelentette, illetve jelenti most is. Az év első heteiben alig ötöd-hatodannyi orosz gáz futott be a kontinensre, mint amit a korábbi években megszokhattunk, és egyáltalán nem lehettünk benne biztosak, hogy a más forrásokból érkező import milyen mértékben tudja ezt a kiesést kompenzálni.
Három forgatókönyvet vázoltunk. A pesszimista azt valószínűsítette, hogy az előző tíz esztendő átlagánál kevesebb, nagyjából 84-85 milliárd köbméteres tartalékkal vághatunk neki a következő télnek. Akkor azt írtuk, hogy ellátási zavarok valószínűleg ilyen telítettség mellett sem lennének, ám egy hideg tél végére nagyon kiürülnének a tárolók.
A másik két szcenárió azonban már azt jelezte, hogy szinte vagy teljesen megtelnek az uniós országok gáztárolói. Az optimista forgatókönyv szerint ráadásul erre már októberben sor került volna.
A feltételes mód azért indokolt, mert a tényleges adatok egyelőre még a leginkább optimista előrejelzést is messze felülmúlják. A tárolókban lévő gáz mennyisége sokkal előbb kezdett el növekedni, mint amit a korábbi évek alapján várhattunk, és egyelőre a betárolás is gyorsabb a megszokottnál. Ennek eredményeként a 21. (tehát a jelenlegi) hét elején nagyjából 70,3 milliárd köbméter gáz volt a tárolókban, ami 10 milliárd köbméterrel több az optimista becslésnél is.
Eddig mindössze egyszer fordult elő, hogy az évnek ebben a szakaszában a jelenleginél is nagyobb tartaléka volt az uniós országoknak: a világjárvány kirobbanását követően 2020-ban. Akkor a gáz ára nyolcada volt a jelenleginek, és alig több mint százada a tavaly augusztusi történelmi csúcsnak. Abban az évben azonban a gazdasági bizonytalanságok miatt a kereslet ilyen árak mellett is korlátozott volt, így a nyáron látványosan lassult a betárolás. Ennek ellenére októberre közel 94 százalékos telítettséget sikerült elérni.
Most a három évvel ezelőttivel ellentétben nem valószínű, hogy nagyon megakadna a felfutás. Egyrészt a gáz ára kétéves mélyponton van, másrészt az EU a tagállamok számára rendkívül magas kötelező betárolási arányt írt elő. Ilyen egyébként tavaly is volt, akkor 80 százalékig kellett tölteni a tárolókat, és mivel a döntés elég későn született meg, ezért szerepe volt abban, hogy augusztus végén rekordszintre emelkedtek az árak. Most ugyan az előző évinél is magasabb, 90 százalékos telítettséget kell elérni*Ez alól kivételt jelentenek az olyan országok, ahol a teljes fogyasztáshoz képest nagyon nagy a tárolói kapacitás. Ez a helyzet hazánkban is. Itthon addig kell tölteni a tárolókat, hogy a tartalék a korábbi évek átlagfogyasztásának 35 százalékát fedezze., ám erre hosszabb idő áll rendelkezésre, így nem valószínű a tavalyihoz hasonló ársokk. Az előírt töltöttségnek azonban meg kell lennie, és épp a tavalyi tapasztalatok alapján a viszonylag magas jelenlegi telítettség ellenére sem valószínű, hogy elkényelmesednének a beszerzéssel az európai vevők.
Mindez azt jelenti, hogy elég jó eséllyel a tél végén kalkuláltnál is előbb érhetjük el a teljes vagy ahhoz közeli töltöttséget*A teljes telítettség csak elméleti lehetőség, 100 százalékos töltöttséget számos okból nem lehet elérni.. Szeptember végére akkor is lényegében megtelnének a tárolók, ha az eddigiekhez képest lassulna a betárolás üteme. Amennyiben azonban sikerül fenntartani az optimista előrejelzésben kalkulált ütemet, akkor ugyanerre már a hónap elején sor kerülhet.
Ha így alakul, az nagyon érdekes piaci helyzetet eredményezhet, ami az azonnali szállításra vonatkozó gázárak összeomlásával járhat. Tavaly sokkal magasabb árkörnyezetben láthattunk már valami hasonlót. Akkor október elején teljesen elvált egymástól az úgynevezett spot, tehát az azonnali, és a forward, azaz a valamilyen jövőbeli időpontban történő szállításra vonatkozó gázár.
Ennek az volt az oka, hogy az enyhe ősz miatt a fogyasztás még nem pörgött fel, az európai tárolók azonban nagyrészt megteltek, így rövidtávon egyszerűen nem lehetett hova tenni a kontinensre érkező gázt. Mivel kisebb mennyiségre volt szükség, mint ami bejött, a spot ár hatalmasat zuhant. A vevők azonban tisztában voltak vele, hogy amint beköszönt a tél, újra változik a helyzet, így egy hónapos szállításra továbbra is vásároltak. Így ennek a terméknek az ára jóval magasabban maradt. A csúcson, november elején ötszörös különbség is volt a két ár között.
Ez pedig könnyedén az idén is megismétlődhet, méghozzá sokkal korábban, mint 2022-ben. Tavaly a spot árak 90 százalékos telítettség mellett kezdtek el látványosan csökkenni, mivel ekkor már fokozatosan estek ki vevők a piacról. A tárolók telítettsége ugyanis az egyes országokban nem volt egyenletes, már ekkor is akadtak olyan államok, ahol nem lehetett többet betárolni, emiatt már jóval a teljes telítettség elérése előtt csökkent a kereslet.
Az idén a 90 százalékos töltöttséget pedig már augusztus közepén elérhetjük. Azaz a tavalyinál jóval hosszabb is lehet az az időszak, amíg fűtésre még nem kell gáz, betárolni viszont már egyre kevesebben tudják csak. Ebben az időszakban előnybe kerülhetnek azok a kereskedők, akiknek van szabad tárolói kapacitása, hiszen, ha megismétlődnek a tavalyi események, akkor sokkal olcsóbban vehetnek gázt az azonnali piacon, mint amennyiért télire vásárolnának forward terméket.
Adat
Fontos