Az átlag magyar annyit keres, mint egy jól kezdő Suzuki-munkás
A Központi Statisztikai Hivatal márciusra vonatkozó, friss jelentése szerint a nettó medián bér márciusban 305 900 forint volt, ami 15,7 százalékos növekedés tavaly márciushoz képest.
Felülnézet: Mivel a medián az a középen lévő érték, amelytől felfelé és lefelé is ugyanannyi elem van, az adat azt jelenti, hogy az ország munkavállalóinak fele ennél többet keres, a másik fele pedig kevesebbet. Ez tehát a hétköznapi értelemben vett átlag magyar fizetése.
Alulnézet: A havi 305 ezer forintos nettó kereset a jelenlegi álláshirdetések alapján megfelel például a két vagy három műszakban dolgozó betanított munkások felső sávjának. Egy kiragadott példa: Esztergomban a Suzuki fizikai dolgozót két műszakra olyan fizetési sávval keres, amelynek teteje kedvezmények nélkül nettó 319 ezer forint.
Számokban:
- A medián nettó bér már régóta a betanított munkások felső harmadának szintjén áll, két éve például 235 ezer forint körül volt, ami az azóta eltelt időszak inflációja és béremelései tükrében hasonló összeg.
- A medián bér tavaly decemberben 309 100 forint volt (ez eddig a csúcs).
- Idén január-februárra 295 ezerre csökkent.
- Márciusban innen emelkedett 305 ezer forintra, vagyis az utóbbi időben érdemben nem emelkedik.
Miért fontos ez? Ha az inflációhoz hasonlítjuk az adatokat, akkor rögtön látszik, hogy romlik a magyar munkavállalók anyagi helyzete. A márciusi infláció 25,2 százalék volt (az előző év márciusához képest), a nettó medián bér azonban csak 15,7 százalékkal nőtt.
Ha a bruttó vagy a nettó átlagkeresethez képest nézzük a számokat, a tendencia akkor is hasonló, az utóbbiban 6,9 százalékos reálbércsökkenést számolt a KSH.
Sokkal rosszabb a kép, ha az élelmiszerek drágulásához nézzük a keresetek alakulását, mivel az élelmiszer-infláció márciusban a KSH szerint 42,6 százalék volt.
Az alábbi grafikon azt mutatja meg, hogy mekkora volt az elmúlt hónapokban az éves szintű infláció, mennyivel változott ugyancsak egy év alatt a nettó medián bér összege, és ebből milyen változás adódol. Mint látható, a reáljövedelmek tavaly ősz óta egyre nagyobb mértékben csökkennek, vagyis a bérek nem zárkóznak fel a dráguláshoz, épp ellenkezőleg.
Adat
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen
Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
