Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2023. május 22. 13:43 Adat

A rendszerváltás óta nem voltak annyian börtönben Magyarországon, mint most

Az Eurostat szokatlan adatot tett közzé múlt héten: egyetlen grafikonon ábrázolta a fogvatartottak lakosságarányos számát az Európai Unió országaiban, 2020-ra és 2021-re. A 2021-es listát Magyarország vezeti – ha kerekítjük a számokat, holtversenyben Lengyelországgal, ha nem kerekítjük, akkor egyedüli elsőként. Úgy tűnik, negatív spirál alakult ki a magyar börtönrendszerben: egyre több elítéltnek kellene egyre nagyobb férőhely-kapacitás, és emellett nem vagy csak rendkívül lassan tud fejlődni a rendszer a bűnismétlés-megelőzés irányába.

Vezetjük az EU-t

Magyarországon jut 100 ezer lakosra a legtöbb fogvatartott az EU-ban, 191 fő. Magyarországot és Lengyelországot követi Szlovákia, Litvánia, Csehország, Lettország, Észtország, utóbbi országban 100 ezer lakosra 165 fogvatartott vagy bebörtönzött jut, miközben az EU-átlag csupán 106 fő. A legkevesebb fogvatartott Finnországban, Szlovéniában, Hollandiában és Németországban jut 100 ezer lakosra. 2020-ban az EU-átlag 104 fő volt, tehát lényegében nem változott. Az ezredforduló óta ez a két szám a két legalacsonyabb. 

2020-ban Magyarország még a hatodik volt 170 fővel. A listát akkor is a posztszovjet blokk országai vezették – kivétel Románia, amelyik lényegében olyan dél-európai országokkal mozog egy kategóriában, mint Spanyolország vagy Portugália, és lényegében hozza az EU-átlagot.

Tehát egy év alatt megelőztük például Szlovákiát, Litvániát, Csehországot, Észtországot – ezekben az országokban ráadásul csökkent a fogvatartottak aránya. Lettországban és Lengyelországban ugyan nőtt, de közel nem annyira, mint Magyarországon.

Valójában Ciprust leszámítva Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a bebörtönzöttek aránya 2020-2021-ben az EU-ban: a 20 fő fölötti növekedést meg sem közelíti a többi növekedést mutató adat.

33 éve nem volt ilyen

A magyar idősoros adatokon is látható az a trend, ami rövid úton EU-vezetővé tette Magyarországot a bebörtönzöttek arányát tekintve. A Magyar Helsinki Bizottság (MHB) a Központi Statisztikai Hivatal és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága adatait összegezve azt a következtetést vonta le, hogy a rendszerváltás óta biztosan nem voltak annyian börtönben Magyarországon, mint napjainkban.

A növekedés folyamatos 2018 óta, 2020 óta különösen meredek: három év alatt több mint 16 százalékos az emelkedés. 2022. december 31-én 19 437-en voltak Magyarországon börtönben – azon a napon 107 százalékos telítettséggel, pontosabban túltelítettséggel működött a magyar börtönrendszer.

 

Mivel a népesség mindeközben fogy, természetesen az arány ennél is nagyobb mértékben növekszik. Vagyis 100 ezer főre vetítve a 2022-es arányos adatok körülbelül 200 főnél voltak – ezt a rendkívül magas számot csak Szlovákia és Litvánia közelítette meg az EU-ban 2020-ban, de nem érték el.

Ugyanakkor a magyar börtönök nem a legzsúfoltabbak az EU-ban. A hivatalos kihasználtsági adatok – férőhelyszám és fogvatartottak aránya – Romániában, Francia-, Görög- és Olaszországban rosszabbak. 2021-ben Magyarországon fedésben volt a két szám, a börtönök tele voltak – ahogy arra az MHB adatai is rávilágítanak, ez azóta változott, gyorsabban nőtt a fogvatartottak száma, mint a férőhelyeké.

Miután a 2010-es évek közepén az Emberi Jogok Európai Bíróságán több száz elítélt perelte be a magyar államot az embertelen börtönviszonyok miatt, és a bíróság kártérítések kifizetésére is kötelezte a magyar államot, a kormány felpörgette a férőhelybővítési programját. Akkor hirtelen nyolc településre terveztek új börtönöket építeni, azonban mostanra már csak egy település, Csenger számít arra, hogy valóban el is kezdődik az építkezés, írta a Hvg.hu korábban.

Ugyanakkor a meglévő börtönöket könnyű szerkezetes konténerépületekkel bővítették, így korábban 10 büntetés-végrehajtási intézetben 2750 férőhelyet alakítottak ki. 

Negatív spirál

Összetettek és messzire vezetnek annak okai, hogy egyrészt a térséggel együtt miért magas hagyományosan a fogvatartottak aránya Magyarországon, másrészt miért lettünk a térség és az EU csúcstartói ilyen látványosan az elmúlt években. Az MHB különböző szakmai anyagai a következő okokat vetik fel:

  • Magyarországon a legtöbben a jogerős szabadságvesztést töltők közül lopás miatt vannak börtönben, a magyar társadalomban a vagyon elleni bűncselekmények dominálnak. Ez azt jelzi, hogy nagyok az egyenlőtlenségek, a szegénység.
  • Sokan lesznek fogvatartottak szabálysértési elzárás következményeként. 2022-ben akadt olyan nap, hogy ez a szám 700 volt.
  • Ma Magyarországon a törvényhozás, igazságszolgáltatás és büntetés-végrehajtás hármas rendszere nem úgy épül fel, hogy az elzárás „utolsó megoldás” azoknál, akiknél más már nem segít. 
  • Ezzel szemben a fenti hármas rendszerben előfordul, hogy a börtönbe zárás szociális problémákat próbálna kezelni: szélsőséges példa erre a hajléktalanság kriminalizációja.
  • A börtönrendszer így túlterheltté válik, ezért még több férőhelyre lesz szükség benne, amit szintén gyorsan „felél” a rendszer, mert a társadalmi problémákat a börtön nem képes kezelni. Ráadásul egy túlzsúfolt börtönrendszer önmagában ellehetetleníti a reintegrációs folyamatokat, amelyeknek lényege éppen a bűnelkövetés ismétlésének megakadályozása lenne. 
  • Bár nagyon lassan a magyar jogszabályi környezetben és büntetés-végrehajtásban az elmúlt években teret kaptak az úgynevezett alternatív büntetési formák vagy közösségi szankciók – mint például a közérdekű munka vagy a pártfogó felügyelet -, de ezek kihasználtsága így is alacsony.

Az MHB egy másik tanulmányában éppen ezeket az alternatív szankciókat és korai szabadításhoz kapcsolódó jogintézményeket és alkalmazásukat elemezte Magyarországon. Arra jutott, hogy a magyar büntető igazságszolgáltatás szabadságvesztés-központú, az alternatív szankciók 2013 és 2019 között csak nagyon lassan növekedtek. A tanulmány lényegi állításai a következők:

  • 2013-ban a büntetőjogi felelősséget megállapító határozatok 25 százalékában szabott ki a bíróság letöltendő szabadságvesztést, 2019-ben már „csak” 19 százalékában.
  • A leggyakoribb alternatív szankció a pénzbüntetés, de ez gyakorlati problémákat vet fel: gyakran „a terhelt anyagi helyzete miatt mégsem alkalmazható, illetve, hogy ténylegesen azt sokszor nem az elítélt, hanem más fizeti meg, így valójában az elítélt családjának jelent pénzügyi terhet.”
  • 2013 és 2019 között a közérdekű munka kiszabásának aránya csökkent, holott a védőügyvédek és a pártfogók szerint is ez a legalkalmasabb szankció a bűnismétlés megelőzésére és a társadalmi beilleszkedés elősegítésére. A gond az, hogy a végrehajtó szervezetek köre szűk, nehéz egyéniesíteni az ítéletet, illetve „sok kistelepülésen az önkormányzat az egyetlen foglalkoztató, amelynek bár kötelező befogadnia a közérdekű munkára ítélt elkövetőt, nem minden esetben együttműködő és sokszor nincs erre kapacitása.”
  • További nehézség, hogy kis számban érkezik bírói felkérés a személyi körülmények mérlegelését támogató pártfogó felügyelői véleményekre, környezettanulmányokra.

A jelenleg legalacsonyabb fogvatartotti rátával rendelkező Finnország példája mutatja, hogy önmagában a férőhelybővítés csak rövid ideig kezeli a helyzetet. Ahogy azt a Börtönügyi Szemlében megjelent, finn fogvatartottiráta-csökkentési programot elemző tanulmány állította már évekkel ezelőtt: „hosszú távon a jogkövetkezmények, a büntetési rendszer átalakítása, valamint a büntetéskiszabási gyakorlat megváltoztatása jelentette a megoldást.” A tanulmány szerint a túlzsúfoltság kezelésére szolgáló jogintézmények – köztük az alternatív szankciók – szinte mindegyike adott Magyarországon, de „szemléleti változás hiányában nem fog tudni megoldódni az egyre sürgetőbbé váló helyzet”.

Moldova Zsófia, az MHB jogállamisággal és büntető igazságszolgáltatással foglalkozó programjának vezetője szerint a fenti adatok hátterében az áll, hogy régóta hiányzik a hosszú távú szakmai koncepció. „A belügyi irányítás beleavatkozik itt-ott a rendszerbe, de nem épít a hazai és nemzetközi szakmai tapasztalatokra, keveset konzultál, nem készít hatásvizsgálatokat, érdemben nem foglalkozik azokkal, akiknek addig kell helytállniuk, amíg a férjük/apjuk/gyerekük börtönben van.”

„Nem érdekli, hogy fizetik ki a 69 forintos percdíjat a telefonálásért, hogy jutnak el az ország másik felébe, amikor az odautazás több tízezer forint is lehet. Számos lelkiismeretes szakember dolgozik a területen, de a szakmaiság nehezen tud érvényesülni”, mondta a G7-nek a szakember.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTyúklopásért halál?A járvány elvégzi a piszkos munkát a hóhér helyett. Virális oroszrulett által végrehajtott halálos ítélet lesz a börtönbüntetésből, ha nem csinálnak valamit.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat börtön börtönbüntetés bűnözés büntetés-végrehajtás Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2024. július 18. 14:13 Adat

Pörgetjük a légkondikat, azok pedig rekordokat döntve zabálják az áramot

Kedden 144,5 gigawattóra áramot használtunk, aminél nyáron csak egyszer, 2021 júniusában mértek magasabb fogyasztást. Akkor is hőhullám volt.

Jandó Zoltán
2024. július 17. 05:46 Adat

Sosem volt még ilyen durva hőhullám Magyarországon

Volt már az előzőnél melegebb hét Magyarországon, de csak egyszer, 2007-ben, akkor pedig tíz nap után enyhült a kánikula. A mostani hőhullám hosszúsága és intenzítása is rekordot dönthet.

Torontáli Zoltán
2024. július 16. 12:47 Adat, Élet

Sokkal jobban drágulnak most az albérletek, mint az eladó lakások

Nagyon mennek fel az albérleti díjak, pedig még ki sem hirdették a felvételi ponthatárokat.

Fontos

Váczi István
2024. július 18. 11:39 Közélet

Nem baj, hogy olyan drága, mint egy metró, 113 milliárdot ad a Déli körvasútra az EU

290 millió euró, azaz mintegy 113 milliárd forint uniós támogatást kap a Déli körvasút fejlesztése az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből.

Mészáros R. Tamás
2024. július 18. 05:12 Világ

Nem sok jót jelez a jövőre nézve, ahogy a kormányok belenyúlnak az élelmiszerpiacba időjárási sokkok után

A hazai fogyasztók védelme a következő évtizedekben felerősítheti az éghajlatváltozás negatív társadalmi hatásait, és gyengítheti az élelmiszer-biztonságot.

Váczi István
2024. július 17. 15:02 Világ

Csak egyre több és több pénzért hajlandók csatába menni az oroszok

Jelentősen emelték az utóbbi hónapokban az orosz hadseregbe jelentkezők számára járó aláírási bónuszt, ami toborzási nehézségekre utal.