Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2023. május 22. 13:43 Adat

A rendszerváltás óta nem voltak annyian börtönben Magyarországon, mint most

Az Eurostat szokatlan adatot tett közzé múlt héten: egyetlen grafikonon ábrázolta a fogvatartottak lakosságarányos számát az Európai Unió országaiban, 2020-ra és 2021-re. A 2021-es listát Magyarország vezeti – ha kerekítjük a számokat, holtversenyben Lengyelországgal, ha nem kerekítjük, akkor egyedüli elsőként. Úgy tűnik, negatív spirál alakult ki a magyar börtönrendszerben: egyre több elítéltnek kellene egyre nagyobb férőhely-kapacitás, és emellett nem vagy csak rendkívül lassan tud fejlődni a rendszer a bűnismétlés-megelőzés irányába.

Vezetjük az EU-t

Magyarországon jut 100 ezer lakosra a legtöbb fogvatartott az EU-ban, 191 fő. Magyarországot és Lengyelországot követi Szlovákia, Litvánia, Csehország, Lettország, Észtország, utóbbi országban 100 ezer lakosra 165 fogvatartott vagy bebörtönzött jut, miközben az EU-átlag csupán 106 fő. A legkevesebb fogvatartott Finnországban, Szlovéniában, Hollandiában és Németországban jut 100 ezer lakosra. 2020-ban az EU-átlag 104 fő volt, tehát lényegében nem változott. Az ezredforduló óta ez a két szám a két legalacsonyabb. 

2020-ban Magyarország még a hatodik volt 170 fővel. A listát akkor is a posztszovjet blokk országai vezették – kivétel Románia, amelyik lényegében olyan dél-európai országokkal mozog egy kategóriában, mint Spanyolország vagy Portugália, és lényegében hozza az EU-átlagot.

Tehát egy év alatt megelőztük például Szlovákiát, Litvániát, Csehországot, Észtországot – ezekben az országokban ráadásul csökkent a fogvatartottak aránya. Lettországban és Lengyelországban ugyan nőtt, de közel nem annyira, mint Magyarországon.

Valójában Ciprust leszámítva Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a bebörtönzöttek aránya 2020-2021-ben az EU-ban: a 20 fő fölötti növekedést meg sem közelíti a többi növekedést mutató adat.

33 éve nem volt ilyen

A magyar idősoros adatokon is látható az a trend, ami rövid úton EU-vezetővé tette Magyarországot a bebörtönzöttek arányát tekintve. A Magyar Helsinki Bizottság (MHB) a Központi Statisztikai Hivatal és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága adatait összegezve azt a következtetést vonta le, hogy a rendszerváltás óta biztosan nem voltak annyian börtönben Magyarországon, mint napjainkban.

A növekedés folyamatos 2018 óta, 2020 óta különösen meredek: három év alatt több mint 16 százalékos az emelkedés. 2022. december 31-én 19 437-en voltak Magyarországon börtönben – azon a napon 107 százalékos telítettséggel, pontosabban túltelítettséggel működött a magyar börtönrendszer.

 

Mivel a népesség mindeközben fogy, természetesen az arány ennél is nagyobb mértékben növekszik. Vagyis 100 ezer főre vetítve a 2022-es arányos adatok körülbelül 200 főnél voltak – ezt a rendkívül magas számot csak Szlovákia és Litvánia közelítette meg az EU-ban 2020-ban, de nem érték el.

Ugyanakkor a magyar börtönök nem a legzsúfoltabbak az EU-ban. A hivatalos kihasználtsági adatok – férőhelyszám és fogvatartottak aránya – Romániában, Francia-, Görög- és Olaszországban rosszabbak. 2021-ben Magyarországon fedésben volt a két szám, a börtönök tele voltak – ahogy arra az MHB adatai is rávilágítanak, ez azóta változott, gyorsabban nőtt a fogvatartottak száma, mint a férőhelyeké.

Miután a 2010-es évek közepén az Emberi Jogok Európai Bíróságán több száz elítélt perelte be a magyar államot az embertelen börtönviszonyok miatt, és a bíróság kártérítések kifizetésére is kötelezte a magyar államot, a kormány felpörgette a férőhelybővítési programját. Akkor hirtelen nyolc településre terveztek új börtönöket építeni, azonban mostanra már csak egy település, Csenger számít arra, hogy valóban el is kezdődik az építkezés, írta a Hvg.hu korábban.

Ugyanakkor a meglévő börtönöket könnyű szerkezetes konténerépületekkel bővítették, így korábban 10 büntetés-végrehajtási intézetben 2750 férőhelyet alakítottak ki. 

Negatív spirál

Összetettek és messzire vezetnek annak okai, hogy egyrészt a térséggel együtt miért magas hagyományosan a fogvatartottak aránya Magyarországon, másrészt miért lettünk a térség és az EU csúcstartói ilyen látványosan az elmúlt években. Az MHB különböző szakmai anyagai a következő okokat vetik fel:

  • Magyarországon a legtöbben a jogerős szabadságvesztést töltők közül lopás miatt vannak börtönben, a magyar társadalomban a vagyon elleni bűncselekmények dominálnak. Ez azt jelzi, hogy nagyok az egyenlőtlenségek, a szegénység.
  • Sokan lesznek fogvatartottak szabálysértési elzárás következményeként. 2022-ben akadt olyan nap, hogy ez a szám 700 volt.
  • Ma Magyarországon a törvényhozás, igazságszolgáltatás és büntetés-végrehajtás hármas rendszere nem úgy épül fel, hogy az elzárás „utolsó megoldás” azoknál, akiknél más már nem segít. 
  • Ezzel szemben a fenti hármas rendszerben előfordul, hogy a börtönbe zárás szociális problémákat próbálna kezelni: szélsőséges példa erre a hajléktalanság kriminalizációja.
  • A börtönrendszer így túlterheltté válik, ezért még több férőhelyre lesz szükség benne, amit szintén gyorsan „felél” a rendszer, mert a társadalmi problémákat a börtön nem képes kezelni. Ráadásul egy túlzsúfolt börtönrendszer önmagában ellehetetleníti a reintegrációs folyamatokat, amelyeknek lényege éppen a bűnelkövetés ismétlésének megakadályozása lenne. 
  • Bár nagyon lassan a magyar jogszabályi környezetben és büntetés-végrehajtásban az elmúlt években teret kaptak az úgynevezett alternatív büntetési formák vagy közösségi szankciók – mint például a közérdekű munka vagy a pártfogó felügyelet -, de ezek kihasználtsága így is alacsony.

Az MHB egy másik tanulmányában éppen ezeket az alternatív szankciókat és korai szabadításhoz kapcsolódó jogintézményeket és alkalmazásukat elemezte Magyarországon. Arra jutott, hogy a magyar büntető igazságszolgáltatás szabadságvesztés-központú, az alternatív szankciók 2013 és 2019 között csak nagyon lassan növekedtek. A tanulmány lényegi állításai a következők:

  • 2013-ban a büntetőjogi felelősséget megállapító határozatok 25 százalékában szabott ki a bíróság letöltendő szabadságvesztést, 2019-ben már „csak” 19 százalékában.
  • A leggyakoribb alternatív szankció a pénzbüntetés, de ez gyakorlati problémákat vet fel: gyakran „a terhelt anyagi helyzete miatt mégsem alkalmazható, illetve, hogy ténylegesen azt sokszor nem az elítélt, hanem más fizeti meg, így valójában az elítélt családjának jelent pénzügyi terhet.”
  • 2013 és 2019 között a közérdekű munka kiszabásának aránya csökkent, holott a védőügyvédek és a pártfogók szerint is ez a legalkalmasabb szankció a bűnismétlés megelőzésére és a társadalmi beilleszkedés elősegítésére. A gond az, hogy a végrehajtó szervezetek köre szűk, nehéz egyéniesíteni az ítéletet, illetve „sok kistelepülésen az önkormányzat az egyetlen foglalkoztató, amelynek bár kötelező befogadnia a közérdekű munkára ítélt elkövetőt, nem minden esetben együttműködő és sokszor nincs erre kapacitása.”
  • További nehézség, hogy kis számban érkezik bírói felkérés a személyi körülmények mérlegelését támogató pártfogó felügyelői véleményekre, környezettanulmányokra.

A jelenleg legalacsonyabb fogvatartotti rátával rendelkező Finnország példája mutatja, hogy önmagában a férőhelybővítés csak rövid ideig kezeli a helyzetet. Ahogy azt a Börtönügyi Szemlében megjelent, finn fogvatartottiráta-csökkentési programot elemző tanulmány állította már évekkel ezelőtt: „hosszú távon a jogkövetkezmények, a büntetési rendszer átalakítása, valamint a büntetéskiszabási gyakorlat megváltoztatása jelentette a megoldást.” A tanulmány szerint a túlzsúfoltság kezelésére szolgáló jogintézmények – köztük az alternatív szankciók – szinte mindegyike adott Magyarországon, de „szemléleti változás hiányában nem fog tudni megoldódni az egyre sürgetőbbé váló helyzet”.

Moldova Zsófia, az MHB jogállamisággal és büntető igazságszolgáltatással foglalkozó programjának vezetője szerint a fenti adatok hátterében az áll, hogy régóta hiányzik a hosszú távú szakmai koncepció. „A belügyi irányítás beleavatkozik itt-ott a rendszerbe, de nem épít a hazai és nemzetközi szakmai tapasztalatokra, keveset konzultál, nem készít hatásvizsgálatokat, érdemben nem foglalkozik azokkal, akiknek addig kell helytállniuk, amíg a férjük/apjuk/gyerekük börtönben van.”

„Nem érdekli, hogy fizetik ki a 69 forintos percdíjat a telefonálásért, hogy jutnak el az ország másik felébe, amikor az odautazás több tízezer forint is lehet. Számos lelkiismeretes szakember dolgozik a területen, de a szakmaiság nehezen tud érvényesülni”, mondta a G7-nek a szakember.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTyúklopásért halál?A járvány elvégzi a piszkos munkát a hóhér helyett. Virális oroszrulett által végrehajtott halálos ítélet lesz a börtönbüntetésből, ha nem csinálnak valamit.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat börtön börtönbüntetés bűnözés büntetés-végrehajtás Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2024. február 19. 11:19 Adat

Egyre kevesebb fiatal termeli meg a nyugdíjasok jövedelmét

Magyarország a középmezőnyben van az Európai Unióban az időskori függőségi rátája alapján.

Bucsky Péter
2024. február 19. 04:34 Adat, Közélet

1360 milliárdot költött az állam a Rogán-féle kommunikációra 2015 óta

A közbeszerzések közel háromnegyede került Balásy Gyula cégeihez a Nemzeti Kommunikációs Hivatal tenderein.

Debreczeni Anna
2024. február 18. 13:13 Adat, Élet

Tarolnak a társkereső alkalmazások, egyre többen hajlandóak fizetni is értük

Csaknem 5 milliárd dollárosra (1800 milliárd forint) nőtt az online társkereső alkalmazások piaca 2022-ben, amit toronymagasan vezet a Tinder.

Fontos

Hajdu Miklós
2024. február 25. 15:58 Közélet

A bevándorlás már a 2000-es években is terítéken volt a magyar politikában

A kétezres években is jellemző volt a munkaerőhiány a magyar gazdaságban, a mostanihoz hasonló reakciókat kiváltva az akkori Orbán-kormányból.

Debreczeni Anna
2024. február 25. 04:34 Vállalat

Hogyan lehet egy ruhamárkának 8000 új terméke naponta?

A kínai Shein a világ egyik legnagyobb fast fashion ruhamárkája, amit annak köszönhet, hogy olcsó és nem akar kreatív lenni.

Nagy Zsolt
2024. február 24. 16:19 Világ

Erősíteni kellene Európát katonailag, de ez nem olyan egyszerű

Európának szembe kell néznie azzal a lehetőséggel, hogy legnagyobb katonai szövetségese, az Egyesült Államok nem lesz mindig a segítségére.