Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2023. május 13. 13:03 Adat

A mély válságot megússzuk, de a kilábalás lassú lesz Magyarországon

Romlott a lakosság fizetőképessége az idei év első negyedévében 2022 azonos időszakához viszonyítva az Intrum és a GKI kutatása szerint. A legnagyobb visszaesés a Nyugat-Dunántúlon történt, míg az észak-magyarországi és a dél-alföldi térségekben csak kisebb mértékben romlott a fizetőképesség.

Miért fontos ez? A fizetőképesség arról árulkodik, hogy a lakosság mennyire tudja a hiteleit és egyéb kötelezettségeit törleszteni – és végső soron a konjunkturális kilátásokat is mutatja. A mutató összefügg a gazdasági növekedéssel, a fogyasztással és a banki hitelezéssel.

Számokban: Az előző negyedévben 2022 azonos időszakához képest 86 százalékkal alacsonyabb szinten állt az Intrum országos fizetőképességi indexe, a 2013-2014-es éveket idézve. A regionális mutatókat nézve jól látszanak az országon belül éles területi különbségek a visszaesés tekintetében.

Tágabb kontextus: az indexet az Intrum követeléskezelő adatbázisából kinyert adatok, a GKI a lakosság helyzetéről és pénzügyi várakozásairól szóló felmérésének eredményei és a Magyar Nemzeti Bank kamatokra vonatkozó statisztikái alkotják.

Mi várható? A friss adatok szerint növekedhet idén a nemteljesítő hitelek aránya, továbbá mély válság helyett elhúzódó recesszió és lassú kilábalás várható. A fizetőképesség romlását a magas infláció, a költségvetési megszorítások és a bizonytalan nemzetközi gazdasági kilátások okozzák az Intrum elemzése szerint.

Igen, de: az árak elérték azt a szintet, ahol a kereslet már esni kezd, az infláció tehát tetőzni látszik, és az irányadó kamat csökkentésére is lassan sor kerülhet –  a recesszió azonban aligha elkerülhető, a GKI a GDP fél százalékos visszaesésére számít idén.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkIlyen zuhanást akkor sem láttunk az üzletekben, amikor a járvány miatt leállt az országSoha nem látott mértékben zuhant az élelmiszerüzletek forgalma is. A ma közzétett adatok nem festenek túl szép képet a gazdaság állapotáról.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyarok lettek a régió spórolórekorderei az év elejénA lengyeleknél, szlovákoknál és cseheknél is nagyobb mértékben fogták vissza a vásárlásaikat az év elején.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkIlyen is rég volt, érdemben olcsóbb lett a nagy bevásárlásMost már két egymás utáni hónapban is egyre kevesebbet fizettünk a nagy bevásárlásunk alkalmával, éves összehasonlításban pedig áprilisban már „csak” 35,6 százalékos drágulást mértünk.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat gki intrum konjunktúra konjunktúramutató Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Torontáli Zoltán
2024. november 18. 11:30 Adat

Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk

Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.

Váczi István
2024. november 15. 12:49 Adat, Közélet

Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen

Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.