Nagyobb a füstje, mint a lángja az uniós szinten rekorder magyar bérnövekedésnek
Tavaly a bérek átlagosan 4,4 százalékkal nőttek az előző évi szinthez képest az Európai Unióban, ám ez az arány jókora különbségeket fed el a tagállamok között: a béremelkedési rangsor elején Magyarország található 16,4 százalékos aránnyal, míg a végén Dánia, ahol mindössze 2,2 százalékos növekedést mért az Eurostat. Az országok nemzeti fizetőeszközében mért változások az unió keleti tagállamaiban voltak jelentősebbek, Bulgáriában, Romániában és Lengyelországban is tíz százalék felett nőttek a jövedelmek az elmúlt évben, ám ezen tagállamok egyike sem tagja az eurózónának.
A közös európai pénznemre váltva az adatokat szintén a keleti térségben regisztrált jelentősebb béremelkedést az uniós statisztikai hivatal, ám a magyar érték már korántsem olyan mutatós, mint forintban számolva. Magyarországon így 6,6 százalékos bérnövekedés mérhető, ami a nyugati tagállamokban mért szintet meghaladja, de az unió kevésbé fejlett országaiban tapasztalt javulástól elmarad.
A Bulgáriában és Romániában tapasztalt béremelkedés azonban euróban számolva is tekintélyes, sőt, a bolgár adat a rangsor legelején található. Figyelemre méltó még a skandináv tagállamok helyzete, a legkevésbé ugyanis ebben a térségben nőttek a bérek – sőt, Svédországban az euróra átváltott átlagbér 1,6 százalékos csökkenést mutat 2021 és 2022 között.
A jövedelmek emelkedése mellé rendkívüli mértékű infláció társult tavaly, és e tekintetben Magyarország éppúgy kitűnik, mint a bérszínvonal nemzeti valutában mért javulásában. A keleti és nyugati országok közötti kettősség is látszik az inflációs adatokat nézve, vagyis épp azokban az országokban nőttek jobban az árak, ahol a bérek is, így a vásárlóerőben nem érzékelhető jövedelmek változása – a reálbérek csak Bulgáriában és Magyarországon nőttek tavaly az unióban. Figyelemre méltó továbbá a balti országok helyzete, ahol tavaly a magyarországi szintet meghaladó mértékben emelkedett az árszínvonal, de ennek ütemével még a viszonylag markáns növekedés ellenére sem tartották a lépést a bérek: Észtország, Lettország és Litvánia a legnagyobb reálbér-csökkenést elszenvedő európai országok közé tartozik.
Adat
Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány
Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar
Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.
Fontos
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
