Ott csökkent nagyobbat a várható élettartam Magyarországon, ahol eleve rövidebb ideig élnek az emberek
Összesen 1,1 évvel csökkent a járvány két évében, 2020-ban és 2021-ben az átlagos várható élettartam az Európai Unióban az Eurostat által közölt friss adatok alapján. 2019-ben a születéskor várható átlagos élettartam 81,3 év volt, 2021-ben viszont már csak 80,1. Magyarországon 2,1 évvel csökkent ez a mutató ebben az időszakban.
Ha hosszabb időtávon nézzük a mutató alakulását, látszik, hogy ennek mekkora jelentősége van. 2002 volt az első év, amikor az összes uniós tagállamra vonatkozóan rendelkezésre álltak ezek az adatok, és ekkortól 2019-ig összesen 3,6 évvel, 77,6-ról 82,3 évre nőtt az átlagos várható élettartam az EU-ban, aztán két év alatt hirtelen több mint egy évet esett.
A várható élettartam azt mutatja meg, hogy egy újszülött a születésének évében tapasztalt halálozási ráta alapján várhatóan hány évig fog élni. A mutató nagyságát számos tényező határozza meg, az adott ország egészségügyi rendszerének hatékonyságától odáig, hogy például a lakosság mennyit sportol vagy hogyan táplálkozik. Az elmúlt két év adatainak alakulására nagy hatása volt a járványhoz köthető többlethalálozásoknak, ez a tényező viszont hosszabb távon nem lesz majd meghatározó.
Magyarországon mindenesetre 2019 és 2021 között összesen 2,1 évvel esett vissza a várható élettartam, és ahogy az alábbi ábrán is látszik, ez az unión belül jelentősebb csökkenésnek számít. A legnagyobb visszaesést Bulgáriában (-3,7), Szlovákiában (-3,2) és Romániában (-2,8) mérték. Dániában és Luxemburgban nem változott ez a mutató, és ami érdekes, hogy a lazább járványkezeléséről elhíresült Svédországban is csak elenyésző mértékben csökkent ez az adat.
Országos szinten a születéskor várható élettartam Spanyolországban (83,3 év), Svédországban (83,1 év), Luxemburgban és Olaszországban (egyaránt 82,7 év) volt a legmagasabb, míg a legalacsonyabb Bulgáriában (71,4 év), Romániában (72,8 év) és Lettországban (73,1 év).
Magyarország a 74,3 éves átlaggal a mezőny alján szerepel, az említett országokon kívül csak Litvániát előzi még meg.
Magyarország egyes régiói között eddig is nagy eltérések voltak ebben a mutatóban, azonban a járvány ezeket az egyenlőtlenségeket még tovább mélyítette.
Ahogy a fenti ábrán is látszik, amíg például a legmagasabb várható élettartammal rendelkező Budapesten két évvel esett vissza a várható élettartam, a legalacsonyabb várható élettartamot valószínűsítő Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön 2,4 évvel.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
