Összesen 1,1 évvel csökkent a járvány két évében, 2020-ban és 2021-ben az átlagos várható élettartam az Európai Unióban az Eurostat által közölt friss adatok alapján. 2019-ben a születéskor várható átlagos élettartam 81,3 év volt, 2021-ben viszont már csak 80,1. Magyarországon 2,1 évvel csökkent ez a mutató ebben az időszakban.
Ha hosszabb időtávon nézzük a mutató alakulását, látszik, hogy ennek mekkora jelentősége van. 2002 volt az első év, amikor az összes uniós tagállamra vonatkozóan rendelkezésre álltak ezek az adatok, és ekkortól 2019-ig összesen 3,6 évvel, 77,6-ról 82,3 évre nőtt az átlagos várható élettartam az EU-ban, aztán két év alatt hirtelen több mint egy évet esett.
A várható élettartam azt mutatja meg, hogy egy újszülött a születésének évében tapasztalt halálozási ráta alapján várhatóan hány évig fog élni. A mutató nagyságát számos tényező határozza meg, az adott ország egészségügyi rendszerének hatékonyságától odáig, hogy például a lakosság mennyit sportol vagy hogyan táplálkozik. Az elmúlt két év adatainak alakulására nagy hatása volt a járványhoz köthető többlethalálozásoknak, ez a tényező viszont hosszabb távon nem lesz majd meghatározó.
Magyarországon mindenesetre 2019 és 2021 között összesen 2,1 évvel esett vissza a várható élettartam, és ahogy az alábbi ábrán is látszik, ez az unión belül jelentősebb csökkenésnek számít. A legnagyobb visszaesést Bulgáriában (-3,7), Szlovákiában (-3,2) és Romániában (-2,8) mérték. Dániában és Luxemburgban nem változott ez a mutató, és ami érdekes, hogy a lazább járványkezeléséről elhíresült Svédországban is csak elenyésző mértékben csökkent ez az adat.
Országos szinten a születéskor várható élettartam Spanyolországban (83,3 év), Svédországban (83,1 év), Luxemburgban és Olaszországban (egyaránt 82,7 év) volt a legmagasabb, míg a legalacsonyabb Bulgáriában (71,4 év), Romániában (72,8 év) és Lettországban (73,1 év).
Magyarország a 74,3 éves átlaggal a mezőny alján szerepel, az említett országokon kívül csak Litvániát előzi még meg.
Magyarország egyes régiói között eddig is nagy eltérések voltak ebben a mutatóban, azonban a járvány ezeket az egyenlőtlenségeket még tovább mélyítette.
Ahogy a fenti ábrán is látszik, amíg például a legmagasabb várható élettartammal rendelkező Budapesten két évvel esett vissza a várható élettartam, a legalacsonyabb várható élettartamot valószínűsítő Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön 2,4 évvel.
