Habár a magyar régiók többségében valamivel kisebb mértékben esett vissza 2020-ban a járvány hatására a születéskor várható élettartam, mint amennyivel az uniós átlag csökkent (-0,9 év), az Eurostat friss adatai alapján nagyon látványos, hogy itthon a nagyjából a 2010 és 2019 között mért javulás felét “elvitte” a 2020-as járványból következő többlethalálozás statisztikai hatása.

Az alábbi ábrán az látszik, hogy 2010 és 2019 között mennyivel nőtt az egyes régiókban a várható élettartam, és hogy 2019 és 2020 között mennyivel csökkent. A legnagyobb javulást és egyben a legnagyobb visszaesést is Nyugat-Dunántúlon mérték, ahol egyébként Budapest után a legtovább élnek az emberek átlagosan.

Külön érdekes – és egyben szomorú is -, hogy az élettartam növekedésében 2010 és 2019 között legszerényebb javulást felmutató három régió, Észak-Magyarország, Észak-Alföld és Dél-Dunántúl mindegyikében legalább lefeleződött a járvány hatására a járvány előtti években elért javulás. Az alábbi ábrán az is látszik, hogy ezekben a régiókban a legalacsonyabb országos összehasonlításban a várható élettartam (és ide tartozik még Dél-Dunántúl is, ahol viszont kisebb volt a 2020-as visszaesés).

A javulás ellenére az EU közel 250 régiója közül Budapest kivételével valamennyi magyar régió a harminc legalacsonyabb várható élettartamot produkáló között van. Észak-Magyarország az átlagosan várható 73,8 évével az ilyen szempontból legkevésbé szerencsés 10 régió között szerepel, de Észak-Alföld is ott van az ilyen szempontból legrosszabb 20 régió között – ahová főleg bolgár és román területek kerültek.

A születéskor várható legmagasabb élettartam a dél-európai régiókban a legmagasabb. Ide tartozik a franciaországi Korzika szigete (84), amelyet a spanyolországi Baleár-szigetek (83,9) és a görögországi Epirus régió (83,8) követ. Nemrég írtunk róla, hogy Magyarország egy főre eső GDP-ben (vásárlóerő-egységen) megelőzte Portugáliát, ezért az is érdekes, hogy ez vajon hogyan hatott más mutatókra, például a várható élettartamra. Az alábbi ábrán ezért egymás mellé tettük a portugál és magyar régiók várható élettartamának alakulását a 2000 és 2020 közötti időszakban.

Jól látszik, hogy itt még elég messze van a felzárkózás: egyedül a Budapesten élők várható élettartama összemérhető a legkisebb átlagos várható élettartammal jellemezhető portugál régiókkal, ráadásul ez még csak nem is újdonság, mert ez már 2000-es évek elején is így volt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA járvány majdnem a teljes EU-ban csökkentette a várható élettartamotMagyarországon csaknem 10 hónappal csökkent a születéskor várható élettartam a járvány miatt, ezzel az európai középmezőnyben vagyunk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem számíthatunk túl hosszú életre Magyarországon, de legalább egészségesnek érezzük magunkatKevés olyan uniós tagállam volt 20 évvel ezelőtt, ahol egy újszülött rövidebb életre számíthatott, mint Magyarországon. Azóta még kevesebb lett.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa néhány száz kilométerrel arrébb születsz, tíz évvel tovább élszMagyarországon európai viszonylatban nemtől és lényegében lakhelytől függetlenül rendkívül alacsony a születéskor várható élettartam.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Élet egészség Észak-Magyarország EU régiók születéskor várható élettartam várható élettartam Olvasson tovább a kategóriában