A ma megjelent negyedéves GDP-adatok alapján Magyarország technikai recesszióba került. Az éves gazdasági növekedés ugyan alacsonyabb lett a vártnál, de az első félév jelentős növekedése miatt viszonylag magas maradt.
Számokban: az előző év azonos időszakához képest a GDP 0,9 százalékkal nőtt. Ez a változásokra lassabban reagáló mutató is meredek lassulást mutat, ha pedig az előző negyedévhez viszonyítunk – amely érzékenyebb a trendekre -, akkor csökkent a GDP 0,4 százalékkal.
Miért fontos ez? Mivel sorrendben a második negyedévben csökkent a GDP, technikai recesszióba kerültünk. Az elmúlt tíz évben két ilyen időszak volt: 2012-ben és a Covid első hulláma idején.
- A mostani helyzet azért tűnik nehezebbnek, mert a korábbi esetekkel ellentétben a zsugorodó gazdaság most növekvő árakkal párosul.
Tágabb kontextus: az elmúlt tíz évben egy-egy negyedévben fordult elő, hogy az alacsonyabb bázisról induló magyar növekedést meghaladta az EU-átlag, így nagy kérdés, hogy a jelenleg meredekebbnek tűnő magyar visszaesés mennyire bizonyul átmenetinek.
- Eddig 21 tagállam publikálta a negyedéves adatait, közülük négy produkált a magyarnál rosszabb adatokat.
Korábbi várakozások: az első félévi, viszonylag magas növekedés után az elemzők többsége 5,5-6 százalékos növekedést várt 2022-tól. A KSH mostani közlése alapján ennél végül alacsonyabb, 4,6 százalékos lett az éves növekedés.
Miért történt ez? A KSH szerint az éves növekedés hátterében leginkább az autó- és az akkumulátorgyártás, az ingatlanpiac és a logisztika növekedése áll, az évszázad egyik legsúlyosabb aszályától sújtott mezőgazdaság pedig visszahúzta a GDP-t. A jelentősen csökkenő lakossági fogyasztás is a visszaeső tempó okai között van.
Reakciók: Varga Mihály pénzügyminiszter jó hírként jellemezte a publikált adatokat, külön jó hírnek nevezve, hogy az előző év azonos időszakához képest 0,4 százalékos*A miniszter a nyers adatot használta, a cikk korábbi részében említett 0,9 százalékos növekedés a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adat. növekedés volt az utolsó negyedévben. Arról nem beszélt, hogy az elmúlt két negyedévben kisebb lett a gazdaság.
Adat
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar
Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
